Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-10-21 / 14. szám
2010/14. szám H lElUkYiT/ÖlRirJÉW IEVT 19 BOKA B. LÁSZLÓ ROVATA A forradalom intézete i Erzsébetváros egyik legrégibb és legjellegzetesebb utcájának, a Dohány utcának szinte a közepén, az Osvát utca sarkán áll egy ház, amely éppen olyan, mint Erzsébetváros többi lakóháza, lassan felújításra szoruló, az 1890-es években épült, szürke, háromemeletes, közvetlenül a valamikori Hírlapírók Otthon Körének épülete mellett, amely ma az Országos Cigány Önkormányzat központja. A Dohány utca 74-es számú ház kapuja mellett három egyszerű tábla olvasható: 1956-os Kutatási és Könyvkiadói Közhasznú Társaság Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Az MTA-OSZK az 1956- os magyar forradalom tudományos dokumentációs akadémiai kutatóhelye , Szinte csak az érdeklődők, a kutatók, a történészek és az ott lakók tudják, hogy a ház második emeletén, 25-ös kapucsengő alatt, egy valamikori irodában, nagyjából 200 négyzetméteren talált otthonra a nemzetközi hírű 1956-os Intézet. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete (1956-os Intézet) 1989. június 17- én, egy nappal Nagy Imre és mártírtársai újratemetése után alakult. Elsősorban az 1959 és 1963 között Brüsszelben működött Nagy Imre Társadalomtudományi és Politikai Intézet, valamint a magyar forradalom örökségét bő három évtizeden át fenntartó más nyugati emigráns szervezetek és szerzők, valamint a demokratikus ellenzék örökösének tekintik magukat. Az intézet az Oral History Archívumból (OHA) nőtt ki, amely 1981-től Hegedűs B. András és Kozák Gyula irányításával megkezdte a forradalom résztvevői emlékeinek összegyűjtését. Az OHA 1986-tól a Művelődéskutató Intézet keretei között folytatta az interjúkészítést és gyűjtést. Az intézet 1992-ig szervezeti szimbiózisban élt a TIB-bel, azt követően azonban teljesen önállóvá vált. Az akkor magánalapítványi formában műkezdődött meg, először az 56-os bibliográfia került számítógépre, majd folyamatosan valameny- nyi dokumentumuk (videótár, hangtár, könyvtár, cikkgyűjtemény stb.). Megkezdődött a kivégzettek periratainak összegyűjtése Szakolczai Attila vezetésével, a Fővárosi Levéltár és vidéki levéltárak róság. A kuratórium elnöke az a Kende Péter, az MTA külső tagja lett, aki végig munkatársa volt a brüsszeli Nagy Imre Intézetnek, egyik szerkesztője a Szemlének, s aki Párizsban egy évtizeden át szerkesztette a Magyar Füzeteket. A Sulinet-program keretében 1998-ban elkészült az 1956-os maködő intézetet alakulásától 1993-ig nemzetközi kuratórium felügyelte. A kuratórium örökös elnöke Heltai György (USA), társelnökei Benda Kálmán, Király Béla (akkor még USA) és Kende Péter volt. Az intézet alapító (főigazgatója Litván György, ügyvezető igazgatója Hegedűs B. András volt. Az intézet a kezdetektől arra törekedett, hogy minél több hasonló profilú tudományos műhellyel alakítson ki folyamatos és a kölcsönös előnyökön alapuló munkakapcsolatot. Az intézet számító- gépes adatbázisának kialakítása Lux Zoltán informatikus vezetésével közreműködésével. Az intézet tizenöt esztendővel ezelőtt, 1994-ben költözött a Dohány utca 74. alá, ekkor ugyanis a Kincstári Vagyonügynökség tulajdonba adta át a jelenleg is használt helyiségeket a második emeleten. Az 1993 végén megszületett XCII. törvény 74/G paragrafusa 1994. január 1-től lehetővé tette közalapítványok létrehozását. Az 1956-os Intézet, mint országosan közhasznú feladatot ellátó szervezet kormány- döntés alapján, miniszteri előterjesztés nyomán közalapítvánnyá vált. A közalapítványt 1995. június 29-i dátummal jegyezte be a Fővárosi Bígyar forradalom és szabadságharc történet - számos illusztrációval, kiegészítő lexikonnal stb. 1999-ben az intézet állami költségvetési támogatása a korábbinak a tizedére csökkent, a következő éveket csak rendkívül takarékos gazdálkodással és több alapítvány, intézmény, szervezet és magánszemély támogatásával vészelte át: az MTA, a Nyílt Társadalom Archívum, a Soros Alapítvány, Budapest Főváros Önkormányzata és a VII. Kerület Önkormányzata is segítséget nyújtottak. 2006-ban az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója minden korábbinál nagyobb figyelmet irányított az intézet munkájára. Tucatnyi új önálló kiadvány jelent meg. 2006-ban Erasmus Média-díjat nyert Magántörténelem - 1956 és a Kádár-korszak című angol-magyar tartalomszolgáltatás. Az intézet által összeállított és gyártott Forró ősz a hidegháborúban (rendezte Kóthy Judit-Topits Judit, írta Rainer M. János) a 2007. évi 38. Magyar Filmszemlén elnyerte a 2006-os év legjobb tudományos ismeretterjesztő filmje födíjat. Az 1956-os Intézet az elmúlt másfél évtizedben több mint száz monográfiát, kézikönyvet, forráskiadványt és digitális kiadványt jelentetett meg. Adatbázisaiban másfél terrabájtnyi történeti információt, digitális tartalmat, történeti értékű fényképet, archív hanganyagot és filmet tárol, valamint internetes portálján magyar és angol nyelven hozzáférhetővé tesz. Folyamatosan frissülő és számos közszolgáltatást nyújtó saját honlapot működtet. Egyedülálló szakkönyvtára 8 ezer kötettel rendelkezik, az Oral History Archívum pedig több mint ezer életútinterjút őriz - a 20. század második felének kiemelkedő személyiségeinek és az 1956-os forradalom résztvevőinek visszaemlékezéseit. Munkatársai évente 15-20 nemzetközi konferencián képviselik a magyar történettudományt, és ismertetik legújabb kutatási eredményeit a külhoni közvéleménnyel.
