Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-03-18 / 3. szám
2010/3. szám 18 Kiállitásajánló: Közlekedési Múzeum „Hídtörténetek - A Lánchíd” I Széchenyi Emlékév és a Lánchíd forgalomba helyezésének 160 évfordulója alkalmából, kiállítás njílt a Közlekedési Múzeumban. A XIX. század elején, egyre gyakrabban merül fel a Pest-Buda közötti híd építésének terve. Az állandó híd hiánya nemcsak a két város, hanem az Alföld és a Dunántúl problémája is, mert gátolja a két országrész közötti közlekedést és kereskedelmet. A Budapest szimbólumává lett Lánchíd építésének és újjáépítésének történetét egykorú dokumentumok, térképek, tervek, kéziratok, az építkezés különböző fázisait ábrázoló metszetek, tollrajzok segítségével tálja a kiállítás látogatók elé. Az érdeklődő szemügyre veheti az eredeti Lánchíd minden szerkezetét bemutató makettet. A híd építését legfőképpen szorgalmazó gróf Széchenyi István vezetésével 1832-ben megalakul a Hídegylet, az ország- gyűlés megteremti az építkezés és a hídfenntartás törvényi feltételeit, részvénytársaság alakul az építkezés finanszírozására. 1838-ban elfogadják Thiemey Clark tervét, mely a maga korában zseniális alkotás, műszaki mestermű. A munkálatok vezetésére Adam Clarkot, (a tervező névrokonát) kérik fel. A pillérek alapozásához az első cölöpöket 1840 júliusában verik le, a főváros két partját összekötő híd átadására 1849. november 21-én kerül sor. A beruházás megtérülését és a híd fenntartását, a híd- vámfizetés biztosítja, mely egyúttal a közteherviselés első formája. A híd történetéhez a nagy tenni vágyás, lelkesedés mellett intrikák, rombolások is társulnak. A Lánchíd legszomorúbb arcát 1945 januárjában, Buda ostrománál mutatja, amikor a németek alá aknázzák. A pesti lánckamrát sikerült felrobbantani, mely csaknem a híd teljes pusztulását idézi elő. A „Lánchídnak fel kell támadnia” címmel országos összefogás indul az újjáépítésre. 1949. november 20-án újra áll a híd. A kiállításon megtekinthető az újjáépítést megörökítő film, és a Hídem- ber című játékfilm legizgalmasabb részlete. A kiállításhoz múzeumpedagógiai és családi programok is kapcsolódnak. A kiállítás látogatható: 2010. április 30- ig, a Városligeti krt. 11. szám alatt, a Közlekedési Múzeumban. Március 15. ^ Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója A modern magyar parlamentáris Magyarország megszületésének a napja. Célja a Habsburg ura- ^ lom megszüntetése, a függetlenség kivívása, az alkotmányos rend felállítása. 1989 óta munkaszüneti nap. 1990-től hivatalosan nemzeti ünnep. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Szóchenyi-díjakat. A Magyar Sajtó Napja Nevét ez a nap a Tizenkét pont, a Nemzeti dal, a magyar sajtó első szabad termékeire emlékezve kapta. Március 21. A Faji Megkülönböztetés Elleni Nemzetközi Küzdelem Napja 1960-ban a dél-afrikai békés tüntetőkre leadott sortűz emlékére az ENSZ Közközgyűlésen jelölik ki ezt a napot, és hívják fel a figyelmet a faji megkülönböztetés ellen Március 22. A Víz Világnapja Az ENSZ ezt a napot nyilvánítja a Víz Világnapjává az 1992-ben Rio de Janeiroban megtartott környezetvédelmi konferencia javaslatára. Célja, hogy felhívja az emberek figyelmét környezetük és különösen a vízkészlet megóvására és a vízzel való takarékosság szükségességére. Április 2. Nemzetközi Gyermekkönyv Nap 1967 óta április 2-án Andersen születésnapján tartják ezt a napot. E rendezvény célja, hogy megszerettesse az olvasást a gyerekekkel. Évente más és más író fogalmazza meg üzenetét a világ gyerekei számára, melyhez rajzos magyarázat is készül. Ezen a napon történt 1971. március 17. Az ezredik előadás A Csárdáskirálynőt ezredszer láthatta a közönség, az örökifjú Honthy Hanna primadonna főszereplésével. 1967. március 18. Baghy Gyula Sokoldalú tehetség, színész, író, a magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője. A Magyarországi Eszperantó Szövetség elnöke, ír és fordít eszperantó nyelven. Sokat foglalkozik az eszperantó színjátszás megteremtésével. Kerületünkben márványtábla őrzi emlékét. 1861. március 20. Átadják a Déli pályaudvar elődjét Április 1-jén helyezik üzembe a Nagykanizsa - Budapest közötti vasúti fővonalat. Március 20-án adják át Buda állomást, azaz a Déli pályaudvart. 1973-ban készül el a jelenlegi épület, melyhez metró vonal is csatlakozik. 1893. március 22. Budapest díszpolgára Jókai Mórt, az akkor legnépszerűbb írót ekkor választják díszpolgárrá. 1882. március 24. A tüdőbaj felfedezője Robert Koch felfedezi, hogy számos betegséget, így a tüdőbajt is apró élőlények, ő általa elnevezett bacilusok okoznak. 1905-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazzák. 1906. március 25. Otthont kap az áruminta-vásár Budapest első európai fővárosként ezen a napon, Márciusi Vásár néven árumintavásárt rendez a Pesti Vigadó ruhatárában, nyolcvan kereskedő részvételével. Ennek a vásárnak késői utódja a BMV. 1882. március 28. Az első sebtapasz Paul Beiersdorf, német feltaláló szabadalmaztatja sebtapaszát, melynek 1901-ben továbbfejlesztett változata a „leukoplast”. 1792. április 2. Bevezetik a dollárt Az Egyesült Államokban törvény mondja ki az egységes fizetőeszköz bevezetését, mely nevét a németalföldi „daler” (tallér) után kapja. 160 éves a Lánchíd
