Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-02-17 / 2. szám

16 Árpáá-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel ./fax.: 322-4117 Február 21-én vasárnap: a nagyböjt első vasár­napja. Március 25. csütörtök: Gyümölcsoltó Bol­dogasszony. Urunk születésének hírül adása. Már­cius 28. virágvasárnap: 11 órakor Barkaszentelés. Március 29-én, 30-án és 31-én 18 órától Nagyböj­ti lelkigyakorlat lesz a templomunkban. Állandó programjaink Minden hó első vasárnapján 11 órakor a szentmi­sét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Szentóra minden hónap első péntekén a 18 órai szentmise után. Litániák: minden szom­baton és vasárnap 17,40 órakor. Kórházi szentmi­se: minden hónap második péntekén 14 órától a Szövetség utca 14. szám 1.1. épület II. emeleti fő­orvosi előcsarnokában. Keresztút a nagyböjtben, pénteki napokon, 17 órakor kezdődik: február 19- én, 26-án, március 5-én, 12-én, 19-én és 26-án, áp­rilis 2-án, nagypénteken 15 órakor. Görög Katolikus Egyházközség Február jeles szentjei A február ünneppel indul, 2-án van a Ta­lálkozás ünnepe, ré­gi magyar nevén Gyertyaszentelő Boldogasszony. Gö­rög katolikus naptá­runkban: Jézus ta­lálkozása Simeonnal (Evangéliumi törté­net. (Lk 2,21-39) Míg a római katolikus egyházban február 2-a inkább Mária-ünnep, a görög egyházban Úr-ün­nep. (Jézust sokszor az evangélisták így említik: az Úr) A találkozás nem csupán Simeonnal tör­tént, ott van mellette An­na, Fánuel leánya. Ket­ten mintegy a férfiak, és a nők képviselői. Külön is megemlékezünk róluk február 3-án. Ok idős emberek, ezért fejlődött ki az a szokás, hogy az ünnepen, vagy a követ­kező vasárnap egyház- községünkben az időse­ket köszöntik. A mi nap­tárunkban is szerepel február 11-én Szent Ba­lázs (+316) napja, de ha­gyományainkban a nevé­hez kötődő Balázs-áldás nincs meg. Február 17- én emlékezünk meg Tiró Szent Tivadar vértanúról (+306), aki bevezetett egyházunkban egy böjti édességet, a kollivát (mézben főtt búza), s emiatt van még egy em­léknapja: nagyböjt első szombatja, mely az idén február 20-ára esik. Tehát ez évben egy héten belül kétszer emlékezünk meg róla. A kolliva a magyar görög katolikus hagyo­mányban elhalt, de né­hány éve használatát fel­újították, az előző péntek estén - 19-én - áldják meg, így templomunkban is, és kiosztják a hívek­nek. Február 24. Keresz­telő szent János fejének első és második megtalá­lása. A Szent fejereklyéje többször elveszett, a má­sodik megtalálás 431-ben történt. Sok esetben egy na­pon több szentről is meg­emlékezünk: február 8-án Bazil remetéről (+740) és Kasszián szentéletűről (+425), szökőévekben az utóbbi emlékét február 29-én tartjuk. dr. Sasvári László liifTÉI „Reménységre hívott meg bennünket...” I Csüggeteg pillanatainkban olyan jó ismételgetnünk ezt a biztató igazságot Erő árad belőle. Megta­pasztaljuk, hogy velünk az Isten! Tavasz közeledik, a természet feltartóz­tathatatlanul követi Teremtőjétől kapott fenséges törvényeit. Gyönyörű a termé­szet ébredése! Telve van á legcsodálato­sabb életfolyamatok egymást követő tör­ténéseivel. Mindez a megújulás, a kitelje­sedő élet ígéretét hordozza magában. A simogató napsugár rügyeket bonto­gató melege, a lágy tavaszi szellő üdítő frissessége elfeledteti velünk a mögöt­tünk hagyott zord tél kellemetlenségeit. Remény ragyog fel a tavasz minden szép­ségéből. Arad a fény, egyre hosszabbak a nappalok. Kedvvel látunk neki napi köte­lességeink teljesítéséhez. A tavasz lenyű­göző hatására, mintegy varázsütésre, ki­csit könnyebbé válik életünk. Köszönjük Neked Urunk, hogy meg­ajándékozol minket a reménység érzésé­vel. Köszönjük, hogy a Te csodálatos al­kotásod, a természet megújulásán ke­resztül a remény élményét adod nekünk. A reménység csodálatos távlatokat nyit meg előttünk. Induljunk hát ezzel a biztonságérzettel, a szolgálni akaró el­szántság tiszta lendületével, hogy min­dennapjainkban teljesülhessen az Úr szent akarata. dr. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia Spányi Antal székesfehérvári me­gyéspüspök tartott előadást A média szerepe a válságkezelésben címmel, az erzsébetvárosi KÉSZ Honnan hová magyarság? rendezvénysorozata ke­retében január 27-én a Fasori Evan­gélikus Gimnázium dísztermében. Purim A Purim zsidó ünnepe (Adár hó 14-e) az idén február 27-ére esik. A purim szó, a perzsa „puf” azaz sors szóból szárma­zik, mert a gonosz Hámán sorsot vetett arra, hogy mely napon veszejtse el a zsidó népet. Az eseményt pedig a bibliai Megilat Eszter, Eszter könyve be­széli el. Adár hó 13-án, Eszter böjtjével veszi kez­detét az ünnep. A zsidók annak örömteli emléke­ként ülik meg, hogy a per- zsiai zsidó közösség isteni csoda folytán nemcsak megszabadult egy őrült zsarnok emberirtásától, de bosszút is állhatták ellen­ségeiken. 2460 évvel ez­előtt, pontosan i.e. 450- ben a zsidó közösség jó­létben élt a perzsa biroda­lomban. Már nem is érez­ték, hogy száműzetésben élnek, az asszimiláció elő­rehaladott volt. Sokan perzsa nevet viseltek és rendre megfeledkeztek, hogy a Szentély újjáépíté­séért imádkozzanak. So­kan izraelita hitfelekezetű perzsákká váltak, a zsidó népnek még a létezését is megtagadták, sőt titokban még a királyi udvarba is beházasodtak. Ahasvéros király minisztere, a go­nosz Hámán megsértő­dött, mert a zsidó Mor- deháj nem volt hajlandó megalázkodni előtte. Be­feketítette a zsidókat Ahasvéros előtt. A király átadta pecsétjét és teljha­talommal ruházta fel mi­niszterét, aki megparan­csolta a birodalom alatt­valóinak: irtsák ki a zsidó­kat. Az életveszélyben lé­vő zsidók előbb böjtöltek, imádkoztak, végül Mor- decháj, Eszter nagybátyja, felszólította a királynét, lépjen közbe a zsidók megmentése érdekében. Eszter felfedte zsidó vol­tát királyi ura előtt és be­bizonyította Ahasvéros- nak, hogy Hámán gonosz terve Eszter királyné éle­tét is közvetlenül veszé­lyezteti. Ahasvéros ekkor elveszejtette Hámánt és lehetőséget adott a zsi­dóknak, hogy leszámolja­nak azokkal, akik koráb­ban őket akarták kiirtani. Purim alkalmából a zsina­gógákban felolvassák a Megilát, amelyen nők és a gyermekek is részt vesz­nek. Valahányszor a go­nosz Hámán neve elhang­zik felolvasás közben za- jonganak és kereplőt csör­getnek. Ilyenkor szokás megajándékozni egymást, különösen a szegényeket. Adhatunk élelmiszert is, de szokás a szegényeket pénzzel is támogatni. Az ünnep fontos eleme a la­koma, az evés-ivás. Böl­cseink szerint az ünnepen addig kell innunk, amíg nem tudunk különbséget tenni „az átkozott Hámán és az áldott Mordeháj kö- zött.’Ám a Talmud azt is lehetővé teszi, hogy igyunk egy pohár bort és feküdjünk le aludni. Köves Slomó rabbi

Next

/
Thumbnails
Contents