Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-10-21 / 14. szám
18 MiU®BUlM»Ai*jrAtNlL»0»^HrATGW0lMrAlNky/01K' 2010/14. szám A Liszt Ferenc Emlékmúzeum kiállítása Erkel Ferenc, a Zeneakadémia igazgatója I Kölcsey Himnuszának megzenésítője, a magyar nemzeti opera megteremtője, a főváros zenei életének felvirágoztatásán fáradozó zeneszerző, karmester, tanár 1810-ben született. A 200 éves jubileuma alkalmából nyíló kiálUtás a mestert, mint a Zeneakadémia igazgatóját és tanárát mutatja be. A régi Haltéren, 1875. novemberben, egy bérlakásban nyílik meg az ország vezető zenei tanintézete, Országos Magyar Királyi Zene- akadémia néven. Elnökéül Liszt Ferencet, igazgatójául és rendes tanárául Erkel Ferencet nevezik ki. Ábrányi Kornél így ír Erkel igazgatóságáról: "Tisztelte és szerette mindenki, mert nem a fegyelmi szabályok s a hivatalos fensőbbség merev rendeletéivel, hanem a kölcsönös bizalom vonzó erejével igazgatott". Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia a Sugár úti épületben, 1875-ben nyithatja meg kapuit. Az intézmény elnöke, és a zongora mesterkurzus vezetője Liszt Ferenc, az igazgató és a zongora osztály vezetője Erkel Ferenc lesz. Liszt nemzetközi hímeve és tekintélye jelenti az intézmény rangját, a mindennapos feladatok megszervezése, a folyamatos működtetés és fejlesztés irányítása Erkel Ferenc kezében van. A kiállítás a Zene- akadémia első tizenkét évének legfőbb eseményeit foglalja össze, mely időszak alatt Erkel igazgatósága (1875-1887) meghatározó. Korabeli fényképek mutatják be a kamaratermet az új orgonával és Liszt Ferencet, az egyenesen számára készített Chickering-zongorá- val( 1881). A kiállítás sok-sok dokumentumot vonultat fel melyek bemutatják az intézmény vezetőjének feladatait, problémáit és sikereit. Az órarendekből és a tanári értekezletek jegyzőkönyveiből értesülhetünk az intézmény oktatási rendjéről. Olvashatjuk a Harmónia Részvény Társulat levelét, melyben az "Eső hazai zongoragyár" termékeit ajánlják az intézménynek. Az egyik legérdekesebb dokumentum, jól jellemzi Erkel magatartását: "A Zeneakadémia megalakulása után még sokáig komoly anyagi gondokkal küzd. Ha Erkel vagy Liszt hátat fordítana neki, kártyavárként összeomlana össze... 1879 telén például, Erkel saját pénzéből fizeti ki a Zeneakadémia fűtésének számláját." A kiállított tárgyak között a Zeneakadémia pecsétjét is láthatjuk. Mellette olyan könyv is található, amelynek címlapján a pecsét nyoma, és Liszt kézírása látható. A kiállítás földszinti részén a tanítványok visszaemlékezései és levelei mutatják be Erkelt, mint zeneakadémiai tanárt. A levelek írói közül sokan az intézmény későbbi legendás hírű tanárai, igazgatói lettek, mint például Hubay Jenő. A kiállítás rendezőinek célja az, hogy: „szerény keretek között megismertesse a látogatókkal azt a történelmi pillanatot, amelyről Liszt ír Erkel Ferencnek 1875 októberében, igazgatói kinevezése alkalmából, de még a Zeneakadémia megnyitása előtt: „Több mint 30 éve képviseli és támogatja Ön a legdicsőbben művei által Magyarország zenéjét. E zenét ápolni és fejleszteni: a budapesti Zeneakadémia feladata... ” A kiállítás megtekinthető a múzeum középső termében és a földszinti előtérben 2011. márciusáig. Címe: VI. Vörösmarty utca 35. Október 23. 1956. Emléknapja Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma, a szovjet megszállás ellen folytatott szabadság- harca ezen a napon kezdődik. A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, a budapesti egyetemisták tüntetése, mely csakhamar fegyveres harcba torkollik. 33 évvel később, 1989. október 23-án kiáltják ki a köztársaságot. Október 31. A Reformáció Emléknapja Luther Márton 1517. október 31-én függeszti ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontból álló tézisét, mellyel a katolikus egyházat kívánja megreformálni. Ezért a pápa kiközösíti. Nézeteit hosszas harcok árán sikerül érvényre juttatnia. Luther Márton az evangélikus, Kálvin János a református vallás alapjait teremti meg. A protestáns felekezetek ezen a napon emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól is. November 3. Magyar Tódomány Napja 1825. november harmadikán, a pozsonyi országgyűlésen döntést hoznak a Magyar Tudományos Akadémia felállítására. 1996-ban e napot, a Magyar Tudomány Napjának nyilvánítják. 1999. óta ünnepük. November 14. Diabétesz Világnap A cukorbetegség súlyosbodása érrendszeri károsodáshoz vezethet. A betegség megelőzésében nagy szerepet játszik a helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Múltidéző 1990. október 24. Eltörlik a halálbüntetést Ezen a napon a magyar Alkotmány- bíróság alkotmányellenesnek minősíti halálbüntetést, és ezért hatályon kívül helyezi. 1906 október 27. Hazahozzák II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Thököly Imre hamvait II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly Imre és néhány bujdosó hamvait országos ünnepségek közepette hozzák haza Törökországból. Az ünnepi menet a Kerepesi úton vonul a Keleti pályaudvar, felé. Erre való emlékezésül nevezik el a Kerepesi út egy részét Rákóczi -, illetve a Csömöri utat, Thököly fejedelemről. 1896. november 1. Az első futballmérkőzés nem arat sikert Budapestre érkező angol atléták 1896. november 1-jén a Pékerdőben, a mai MTK-pálya területén rendezik az első mérkőzést. A játékosok főként utcai ruhában rúgják a labdát. A sérülések miatt az új sport nem arat nagy sikert. 1914. november 4. Megrendezik az első divatbemutatót A new yorki Ritz-Carlton Hotelben rendezi meg a Vogue magazin szerkesztője az első divatbemutatót. 1810. november 7. 200 éve született Erkel Ferenc A Himnusz megzenésítője, a magyar opera műfaj megteremtője, ötven éven át a Nemzeti Színház karnagya, az Operaház főzeneigazgatója, a Zeneakadémia zongoratanára és igazgatója. Munkássága a magyar zeneélet valamennyi területén korszakos jelentőségű. 1921. november 14. Korának egyik legnagyobb orientalistája elhunyt Goldziher Ignác a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténet megalapozója. Európai szaktekintély, több híres külföldi akadémia tagja. 1889-ben az orientalisták stockholmi kongresszusán aranyéremmel tüntetik ki. Erzsébetvárosban, a Holló utca 4. számú ház homlokzatán márványtábla örökíti meg emlékét.
