Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-01-20 / 1. szám

/->. A: I* Ä íK(oj%[tíLr=ríT 2010/1. szám Szövetség Erzsébetvárosért A hétköznapokért Gondolatok köve a Szenes Hanna parkban A tárkompozíciót dr. Kispál Tibor kerületi képviselő és Herczog László szociális és munkaügyi miniszter leplezte le Erzsébetváros 2010-es költ­ségvetése komoly fejtörésre adott okot a képviselőknek. Az állami elvonások, ponto­sabban az államháztartás egyensúlyának fenntartásá­ra tett kétségbeesett kor­mányzati törekvések, rend­kívüli terheket róttak az önkormányzatokra, meg­döbbentő elvonásokkal ne­hezítették meg a települé­sek életét. Ebben a helyzetben nem is cso­dálkozhatunk azon, hogy a képvi­selő-testület költségvetési vitáiban szinte késhegyre menő küzdelem alakult ki csaknem minden forint kapcsán. Minden frakció arra tö­rekedett, hogy a maga értékítélete szerint próbálja meg ellensúlyozni a kormányzati kurtítások hatásait. A Szövetség Erzsébetvárosért Mozgalom ugyancsak megfogal­mazta a maga prioritásait, ame­lyeknek szellemében módosító in­dítványait benyújtotta. Sajnos - mint a SZEM képvi­selői elmondták - sem az oktatás, sem az egészségügy területén nem tudott igazán hatékony ellen­súlyokat kialakítani az önkor­mányzat, hiszen egy-egy kerület­nek egyszerűen nem állnak ren­delkezésére azok a források, ame­lyekkel kompenzálni volna képes a kormányzati megszorításokat. Pedig ezek a területek nem csupán az ország egésze szempontjából, de a kerület lakóinak életminősé­ge szempontjából is rendkívül fontosak. Mindazonáltal a Szövetség Erzsébetvárosért Mozgalom kép­viselői elégedettek az elfogadott büdzsével. Mint arra Puskás Atti­la képviselő rámutatott: megtet­ték, amit megtehettek annak érde­kében, hogy az erzsébetvárosi polgárok a hétköznapok során ne érezzék hátrányait a kormányzat szűkmarkúságának. A legfontosabb eredmény ta­lán az, hogy a fütéstámogatás rendszerét sikerült megmenteni, s ezzel sok alacsony jövedelmű em­bernek nyújthat továbbra is fontos segítséget az önkormányzat. Ha­sonlóan lényegesnek tartják a SZEM képviselői azt, hogy a köz- tisztaság, a környezetvédelem ügye sem került le a napirendről és a jövőben is folytatódhat a ke­rület rendszeres takarítása. S, ha már szóba kerültek a közterületek, érdemes megemlíteni azt is, hogy szerencsére folytatódni fog az út­hálózat felújítása is, amely nem csupán az autósoknak, de a tö­megközlekedéssel járóknak is ke­vesebb dugót, kevesebb szmogot, gyorsabb és kényelmesebb uta­zást tesz majd lehetővé. De beke­rülhettek a programba olyan - lát­szólag apró - eredmények is, mint a Rákóczi úton, az árkádsor alatt található közvilágítás felújítása.- Hogy a kerület lehetőségei­hez képest mindez sok, vagy ke­vés, azt persze ki-ki a maga érték­rendje szerint döntheti el - zárta összefoglalóját Puskás Attila. - Képviselőink túlnyomó többségé­nek véleménye szerint a kor­mányzati megszorítások árnyéká­ban nehéz lett volna ennél többet tenni azért, hogy az Erzsébetvá­rosban lakó emberek életminősé­ge a válságos helyzet ellenére is javulhasson. A Szenes Hanna parkban állították fel december 21- én az első Gondolatok kö­vét, ami Szenes Hannának, a holokauszt alatt mártír­halált halt költőnek állít emléket. A térkompozíciót dr. Kispál Tibor kerületi képviselő és Herczog László szociális és munkaügyi mi­niszter leplezte le. A tetején elvágott, toj ásdad alakú kö­vön egy idézet olvasható Szenes Hannától: „Meghal­ni ifjan, nem, nem akartam. Szerettem a dalt és a fényt, a melengető Napot, két csil­logó szempárt. Háborút, romlást nem akartam én. Nem, nem akartam.” Dr. Kispál Tibor beszédében ki­emelte, hogy az első Gondola­tok köve civil kezdeményezésre jött lére, ám az erzsébetvárosi képviselő-testület döntése értel­mében a Szenes Hanna parki emléket még több követi majd a kerületben. ■ A tervek szerint az Almássy té­ren, a Bethlen Gábor téren, a Ga­ray téren, a Herzl Tivadar téren, a Hevesi Sándor téren, a Kéthly An­na téren, a Klauzál téren, a Ma­dách téren valamint a Tom Lantos emlékparkban is állítanak majd hasonló szoborkompozíciót. ■ Kispál Tibor kitért Szenes Hanna életútjára is, elmondta, hogy az 1921-ben született költőnő 1944- ben halt mártírhalált, miután a második világháborúban Palesz­tinában az angol hadseregnél ej­tőernyős kiképzést szerzett, ám jugoszláviai bevetésén, 1944- ben, a magyar határ közelében elfogták. Szenes Hanna azért vál­lalkozott erre a veszélyes feladat­ra, hogy segítsen megakadályoz­ni a holokauszt borzalmait. Elfo­gása után megkínozták, majd go­lyó általi halálra ítélték. A képvi­selő a nemrégiben Magyarorszá­gon járt Nobel-békedíjas írót, Ehe Wieselt is idézte, aki egy it­teni rendezvényen azt mondta: „soha nem volt ilyen jó a kapcso­lat zsidók és keresztények között, mint napjainkban”. Az avatóünnepségen részt vett Ripp Ágnes képviselő is, aki Kispál Tiborral közösen invitálta a rendezvényen résztvevőket a Szenes Hanna park másik részé­be, a lakókkal közösen szerve­zett karácsonyfa-állításra, díszí­tésre, és közös éneklésre. Bár a véletlen szülte az időpontok egyezését, az immár hagyomá­nyos rendezvényre többen is át­mentek, többek között a minisz­ter is szívesen vett részt a civil eseményen. BUEK! A Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége jó egészséget, nyugodt, Bol­dog Új Évet kíván a kerület idős lakóinak és családjuknak. A Szövetség Erzsébetvárosért-frakció tagjai készülődnek a testületi ülésre

Next

/
Thumbnails
Contents