Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-09-15 / 12. szám
2010/12. szám A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása- a kávéfőzés története „ A legenda szerint egy etióp juhász megfigyeli, hogy egész éjszaka ébren maradnak az állatok, ha napközben egy bokor vörös bogyóit eszegetik. Tapasztalatairól beszámol a közelben lakó szerzeteseknek, akik a bogyóból keserű italt főznek, és hosszú imádságuk alatt ezzel tartják magukat ébren. Avicenna, arab filozófus és orvos, 1000 körül már gyógyszerként használja a kávét. Ha a feketekávé eredete homályba vész is, bizonyos, hogy a kávécserje Etiópia egyik tartományából, Kaffából származik." gyobb kávétermelő or- hatóanyagát, fejti meg szágok, és hol fogyaszt- kémiai képletét, vala- ják a legtöbb kávét. Ar- mint milyen növényekNap, mint nap megisz- szuk, elkortyolgatjuk, felhörpintjük kávénkat otthon, munkahelyen, vendégségben, presz- szóban és nem gondolunk arra, hogyan jut el a kávécseije bogyója a főzőedényig? Tudjuk-e, hogy a világ össztermelésének 70%-át az Etiópiából származó Coffea arabica adja, a másik legelterjedtebb fajta a nyugat-afrikai Coffea robusta. A kiállítás tematikus fejezetekre bontva ismerteti meg a látogatóval, amit a kávéról tudni lehet. Bepillanthat az érdeklődő a kávé termesztésébe, feldolgozásába, megtudhatja melyek a világon a legnaról is tudomást szerezhet, hogy a kávé, az olaj után a második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi cikk, mely 20 millió embernek ad munkát. Fény derül arra, mikor és ki azonosítja a kávé ben található még koffein. Lépésről-lépésre követhetőek a termesztés, a feldolgozás fázisai. Megcsodálhatja a látogató a pörkölés, az őrlés majd a főzés műveleteire használt, szép, míves sárgaréz, üveg-, porcelánedényeket. Miben és hogyan készül a török kávé? Milyen az ibrik, a fidzsa, a bécsi és a karlsbadi kanna? Hogyan működik az üveglombikos kávéfőző, és mikor találják fel és kezdik sorozatban gyártani az első gőznyomásos kávéfőző gépeket? A rendezők gondoskodnak arról, hogy a legkülönbözőbb típusú, márkájú kávéfőzők között mindenki megtalálja a maga kedvencét. A kiállításon látható az 1946-ban gyártott Atomic főzőtői, a Kelet-Európábán oly népszerű kotyogón keresztül egészen a legújabb patronos gépekig mindenféle kávéfőző. És akinek mindez nem elég még, arra is feleletet kaphat, hogy valójában mit jelent a „fekete leves”. A kiállítás megtekinthető 2010. október 24-ig, kedd kivételével minden nap 11 és 18 óra között. Szeptember 21. A Magyar Dráma Napja 1883-ban, ekkor mutatják be először Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét. A Magyar írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben megünnepeljük e napot, mely felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismerésére. Szeptember 18-19. Európai Kulturális Örökség Napok - Nyitott Kapuk Az Európai Tanács kezdeményezésére 1992 óta Magyarországon is minden év szeptemberében megrendezésre kerülnek az Európai Kulturális Örökség Napok. A rendezvény sorozat célja, hogy az Európában élő népek megismerjék kulturális örökségüket. Olyan múzeumok, emlékhelyek és műemlékek nyílnak meg ilyenkor a közönség számára, melyekbe egyébként más alkalommal nemigen lehet bejutni. Szeptember 22. Autómentes Világnap 2001-ben, az unión kívüli országok közül elsőként Magyarország csatlakozik az autómentes napról szóló Európai Chartahoz. Az Európai Unió által meg hirdetett napon, a megrendezett események célja, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció és az elavult közlekedésszervezés által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákra. Szeptember 26. Szív Világnapja A Szív Világszövetség és a WHO szoros együttműködésben dolgozik, hogy hosszabb és jobb minőségű élet eléréséhez segítse az embereket. Céljuk a szívbetegségek és a stroke megelőzése és gondozása különösen a szegény és a közepes jövedelmű országokban. Ez a nap hívja fel a figyelmet tevékenységükre és a betegségek leküzdésére. Hagyományok Szeptember 21. Máté napja Csillagászatilag ezen a napon van az őszi napéj egyenlőség. Máté hetében vetették egyes helyeken a búzát, másutt ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Különböző időjárásjóslások is kötődnek a naphoz. Például: a Máté napi tiszta időből jó bortermésre következtettek. Szeptember 29. Mihály napja Szent Mihály arkangyal (arch- angelos - főangyal) megjelenésére emlékezik a keresztény egyház. Ő a túlvilágra költöző lelkek kísérőtársa, bírálója. Az utolsó ítélet angyalaként a lelkek jó és gonosz cselekedeteit mérlegeli. A szeptemberi jeles napok közül névünnepe kiemelkedik. Szent Mihály napot, az állattartók a gazdasági év fordulójaként tartják számon. A Szent György-napkor a legelőre hajtott állatokat, ekkor hajtják vissza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, újrasze- gődtetésének és kifizetésük ideje. A Hortobágy környéki juhászok számára, akiket Mihály-naptól Mi- hály-napig fogadnak fel, szeptember 29. a legnagyobb ünnep, Ilyenkor mulatságokat, bálokat rendeznek. E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég, viszont Szent Mihály-nap után megkezdődhet a kukoricatörés. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például: „Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsof. Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. Máshol, úgy tartják, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A hiedelem szerint, szeptember 29-e beköszöntővel megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak. E nappal megkezdődik a kisfar- sang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartanak. Mihály-nap a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep is országszerte. A fekete leves
