Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-07-29 / 10. szám

iv;l fri;-ij i7T5-7o m 2010/10. szám Kiállításajánló - Petőfi Irodalmi Múzeum Dargay Attila rajzfilmrendező emlékkiállítása Vük, Szaffi és a többiek az Aranytíz Kultúrházban „Fürge róka lábak, surra­nó kis árnyak, hipp-hopp jön Vük”... Kicsiknek és nagyoknak egyaránt isme­rős a dal, mely felidézi az elcsavargó, kis rókakölyök Vük történetét. Kedves em­lékeket elevenít fel minden­kiben Ludas Matyi, a csa­lafinta, gazdáját segítő li­bájával, Szaffi, az Erdő ka­pitánya, mint ahogy a soro­zatok szereplői, a Pom pom mesék Gombóc Artúrja, a Nagy ho-ho-ho- horgász mindenre elszánt főhőse, és az első felnőtteknek szánt sorozat legendává vált kis­embere, Gusztáv... Dargay Attila, rajzfilmrendező­tervező, grafikus kiállításán a látogató megismerkedhet azok­kal a rajzokkal melyek a filme­ken életre kelnek. Míg a filme­ken a mozgás köti le a figyel­met, az álló rajzokon szemügyre vehető egy-egy jellegzetes Dargay-figura aprólékos kidol­gozása. A kiállítást megtekintve betekinthet az érdeklődő az ani­mációs filmkészítésbe is. Dargay Atilla a Képzőművé­szeti Főiskolán tanul, de 1948- ban „osztályidegenként” kite­szik az intézményből. 1951-től gyakornokként, később tervező­ként és 1957-től rendezőként kapcsolódik be az animációs filmkészítésbe. Első önálló munkája, filozofikus gondolata­ival felnőtteknek készül, a Ne hagyd magad emberke, ezt kö­veti az ugyancsak felnőtteknek szánt, Variációk egy sárkányra című alkotása. Későbbi filmjei, szinte egész alkotói pályája a gyermekekhez szól. Őket vá­lasztja közönségének. Jó érzék­kel talált rá, és viszi filmre a magyar irodalom klasszikus alapanyagait, amelyekhez ked­ves, szeretette méltó, figurákat rajzol. Ő a magyar rajzfilm hír­nevének egyik megalapozója. Elsők között említhető, akinek köszönhető az 1970-es 80-a években a magyar rajzfilm pá­ratlan sikere. Hallatlan népsze­rűségét több gyermekgeneráció előtt olyan egész estés rajzfilm­jeivel érte el, mint a Ludas Ma­tyi, a Vük. További egész estés filmje a Szaffi és Az erdő kapi­tánya. A filmkészítés mellett képre­gények, mesekönyvek, és il­lusztrációk készítésével is meg­örvendezteti a gyerekeket. A Dörmögő Dömötör, a Pajtás, a Hahota őrzik keze nyomát, me­lyekből egy-egy rajzot a kiállí­tás is bemutat. A mozdulatlan rajzfilm raj­zok a kiállítást kísérő filmvetíté­sen megelevenednek, gyerekek és felnőttek egyaránt találkoz­hatnak régen látott, kedvenc rajzfilm figurájukkal. A kiállítás megtekinthető: augusztus 22-ig, 1051 Arany János u. 10. Az Anyatejes táplálás Világnapja 1992-től az egész világon megemlékeznek e napról, mely felhívja a figyelmet a szoptatás fontossá- ^ gára. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF a csecsemők egészséges táplálása érdekében indította el programját, mert sok csecsemő nélkülözi az anyatejet. Augusztus 2. A Cigány Holokauszt Emléknapja 1944-ben, az auschwitzi haláltáborban, több mint háromezer cigányt gyilkolnak meg. Augusztus 2-áról 3-ára virra­dóan az áldozatokra virrasztással emlékeznek meg. Augusztus 6. A Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapja 1978-ban, Békevilágtanács elnöksége javasolja, hogy a hirosimai atombomba-támadás évfordulója legyen a meg­emlékezés napja. Augusztus 13. A Balkezesek Világnapja 1992 óta minden évben ezen a napon ünnepeljük egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezésé­re a balkezeseket. Ma már egyre nagyobb figyelem fordul a Föld népességének csaknem 15 százalékát kitevő bal­kezesei felé. Kifejezetten a számukra készült szerszám és egyéb használati tárgy is kapható. Augusztus Ezen a napon történt 1909. július 25. Louis Blériot átrepüli a La Manche-csatornát Elsőként repüli át a La Manche- csatornát a francia Blériot. A saját építésű gépével, a Calais és Do­ver közötti 35 kilométeres távot 27 perc és 3 másodperc alatt te­szi meg. 1506. július 29. Az első földgömb megalkotója A német térképész és felfedező, Martin Behaim, ezen a napon halt meg. Az általa szerkesztett föld­gömbről lett híres. 1492-ben elő­ször ábrázolja a Földet az általa elképzelt formában, azaz gömb­ként. 1866. augusztus 1. Az első pesti lóvasút Az első lóvasút az akkori Szénpi­ac (ma: Kálvin tér) és az Ország út (Váci út) - Újpest útvonalon közlekedik. Budapest utcáin 1898. június 7-én megy végig utoljára a lóvasút, mert felváltja a villamos. 1926. augusztus 6. A nők meghódítják a La Manche csatornát Getrude Ederle amerikai világbaj­nok úszónő 7 óra 25 perc alatt, úszta át a 34 kilométer széles La Manche csatornát. Előtte mind­össze öt férfinek sikerült átúszni. 1866. augusztus 9. Megalapítják az Állatkertet Első igazgatója Xantus János jo­gász, korábbi honvédtiszt, a ki még amerikai emigrációjából küld haza növény- és állattani anyago­kat, majd hazatérése után, 1864- től részt vesz a kert létrehozásá­ban. Európa Nostra-díjat nyer a 2001-ben a Kugler Katalin tervei alapján elkészült Elefántház mű­emléki rekonstrukciója. 1926. augusztus 11. Felavatják a „Csaszit” 1860-ban épül a Császár uszoda fedett női medencéje a főváros el­ső fedett uszodájaként, mellyel egy időben készül el a férfi me­dence. Évtizedek alatt versenyme­dencével és 1000 személyes lelá­tóval bővül. Itt rendezik az első úszó, műugró és vízilabda Euró- pa-bajnokságot.

Next

/
Thumbnails
Contents