Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-07-06 / 9. szám
14 llSEiiT TI 2010/9. szám Vendég: Tordasi-Schwarczenberger Ildikó olimpiai bajnok Egyre kevesebbet sportolunk I Az MTK a Csanádi Árpád Olimpiai Baráti Kört, illetve a baráti kör kérésére Tordasi Ildikót hívta meg júniusi összejövetelére. A vívónő fantasztikus, precíz beszámolót tartott az alkalom résztvevőinek, szinte tusról - tusra emlékszik nem csak a saját versenyeire, hanem ellenfeleiére is. Azzal kedveskedett a megjelenteknek, hogy elhozta olimpiai érmeit, jelvényeit, kabaláit, régi fotókat. Tordasi Ildikó (képünkön) olimpiai bajnok vívónő büszke arra, hogy az MTK versenyzőjeként kékfehér színben kezdte versenyzői pályafutását, és abban is fejezte be, sőt edzőként jelenleg is az MTK fiataljait oktatja. Három olimpián vett részt: 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmet csapatban, 1976-ban montreali olimpián egy aranyat egyéniben, bronzérmet csapatban, 1980-ban moszkvai olimpián egy bronzérmet nyert csapatban. Az 1973-as göte- borgi világbajnokságon aranyérmet szerzett társaival együtt, a győzelmeken kívül a világ- versenyeken további 13 éremmel járult hozzá a magyar vívósport kiváló eredményeihez. 285 olimpiai győztes sportolóval dicsekedhetünk mi magyarok, aldk közül 117-től már sajnos nem tudunk kérdezni, de a többitől igen. A baráti kör ezt igyekszik teljesíteni, melyhez az MTK a lehetőséget adta meg. kisebb mértékben csökkent, mint a sportolásé. Közel annyian hajlamosak nézőként sporteseményen megjelenni, mint ahányan tíz évvel ezelőtt tették ugyanezt. A sport- eseményekre a sztereotípiáknak megfelelően főleg a férfiak járnak. Több mint háromszor annyi férfi tekinthető rendszeres meccsre járónak, mint ahány hölgy. Érdekes, hogy ellentétben a televíziókban elérhető sportkínálat bővülésével, a lakosság sport- közvetítések iránti érdeklődése inkább csökkenő tendenciát mutat az elmúlt egy évtized távlatából. Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett szokott sport témájú számítógépes játékokkal játszani. A 15-17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik honfitársunk érdeklődik a sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt. (forrás: www.gfk.hu) Csökken a lakosság által aktív sporttevékenységre fordított idő, és azok száma is, akik hajlandók testmozgásra - derül ki a GfK Hungária, valamint a GfK nemzetközi kutatási eredményeiből. Jelentős arányban csak a legfiatalabb korosztályokban találhatunk rendszeresen sportolókat, de rendkívül alacsony igény mutatkozik már a fiatal középkorúak körében is. A sportolási aktivitás csökkenésének egyik oka a számítógépek, játékkonzolok térnyerése, ugyanis egyre többen töltik szabadidejüket a képernyő előtt. kóhelyünk természete, illetve az iskolai végzettségünk is. A városokban élők hajlamosabbak testmozgást végezni, mint a vidékiek, és hasonlóképpen a magasabb iskolai végzettségűek körében is elterjedtebb a rendszeres edzés.- A csökkenő sportolási aktivitásunk mögött többféle ok húzódik meg. A szabadidő-eltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni tevékenységek - tette hozzá Bacher János. A sporteseményre járás gyakorisága viszont Nemzetközi viszonylatban - 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva - a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adatihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog, habár régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással - derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.- Ezen adatok tükrében feltehetnénk a kérdést, hogy akkor mégis, mi ítt a probléma? A válaszhoz az alábbi két tendenciát érdemes figyelembe venni: az elmúlt tíz évben rendkívüli gyorsasággal kezdett el csökkenni a lakosság sportolási kedve, másrészt, hogy az aktív sporttevékenységet folytatók aránya a közoktatásból kikerülők között rohamosan csökken - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan Felvételeink illusztrációk gyakorisággal sportol valaki. A sporttevékenység leginkább az életkor, és az azzal szoros összefüggésben lévő gazdasági aktivitás függvénye. Megállapítható, hogy a sportolási statisztikákhoz jelentős mértékben a tanulók (és egyben 18 éven aluliak) járulnak hozzá, míg a legritkább a 60 év feletti sportoló nyugdíjasok előfordulása. A sporttevékenység rendszerességét mindenképpen befolyásolja a la25-ről 16 százalékra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen (legalább havonta többször) sportolók részaránya. Számos tényező befolyásolja azt, hogy milyen
