Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-06-16 / 8. szám
■TtfAWE'K'QVZ^AVTrfÓ 2010/8. szám 11 VÁLTOZÁSOK A LAKCÍMBE JELENTESSÉL KAPCSOLATBAN I Tisztelt Erzsébetvárosi lakosok! Az alábbiakban, a tartózkodási helyre vonatkozó szabályok megváltozása kapcsán tájékoztatom Önöket a lakcím-bejelentkezés folyamatában bekövetkezett változásokról: A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. és a végrehajtására kiadott 146/1993.(X.26.) Korm. rendelet rendelkezik a lakcímbejelentésről. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv (továbbiakban Nytv.) 5. §-ának (2) bekezdése határozza meg a lakóhely fogalmát: "A polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él." Lakóhelynek az a cím tekinthető, ahol a polgár él, hosszabb életvitelre berendezkedett. "A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll." Az Nytv. 5. §-ának (3) bekezdésében szereplő fogalom meghatározás szerint lakcímbejelentés, illetve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szempontjából a "polgár tartózkodási helye annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik." Azaz a tartózkodási hely létesítésének feltétele, hogy a polgár - mellette - bejelentett lakóhellyel is rendelkezzen. A Magyar Köztársaság területén élő, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. végrehajtására kiadott 146/1993.(X.26.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) 29. § (1) bekezdése szerint a polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti. Hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy Magyarországon élő polgár lakóhely bejelentése nélkül csupán tartózkodási hellyel nem rendelkezhet. A települési szintű lakcímbejelentés jogintézménye az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személyek lakóhelyének bejelentésére szolgál. Településszintű lakcímbejelentés alatt azt kell érteni, hogy az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek, azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett "lakcím nélküli" bejegyzés kerül. A hajléktalan szállón 10 napot meghalaldóan tartózkodó személyt a szállásadó köteles bejelenteni. Azaz a polgárok lakóhelyének címe a hajléktalan szálló lesz. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések nem tesznek lehetővé olyan eljárást, amelynek eredményeként a település szintű lakóhellyel rendelkező hajléktalan polgár tartózkodási helyet létesít, sem olyat, melynek során nem hajléktalan polgárok létesítenek településszintű lakcímet. A lakcímbejelentési kötelezettség teljesítése érdekében felhívjuk a szállásadók figyelmét, hogy a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Azaz a szállásadó nem kerül kedvezőtlenebb helyzetbe, ha a bérlője, lakásának használója lakóhelyének vagy tartózkodási helyének bejelentéséhez hozzájárul. Amennyiben a polgár ténylegesen ott lakik a lakásban bérleti szerződés alapján és a lakás tulajdonosa a lakcímbejelentéséhez nem járul hozzá, joggal való visszaélést valósít meg. A bérlő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 5.§ (3) bekezdése alapján bírósághoz fordulhat, és kérheti a bíróságtól, hogy ítéletével pótolja a tulajdonos jognyilatkozatát. Az aktuális, valós lakcím adatok bejelentése a személyiadat és lakcímnyilvántartás célját és a polgárok éredekeit együttesen szolgálja, hiszen a bejelentett lakcím nyilvántartásba vételét követően jogaikat szabadon gyakorolhatják, és kötelezettségük teljesítése érdekében elérhetőségük is biztosítottá válik. Lakcímbejelentések felülvizsgálata során az érintettek bevonásával kerülnek rendezésre a lakcímek. Ennek érdekében több kerületi lakosnak is küldtünk értesítést, hogy szíveskedjen okmányirodánkba befáradni a jogszerű valós lakcím adatok nyilvántartásba vétele céljából. További kérdésekkel kapcsolatban szívesen állnak rendelkezésre ügyfélfogadási időben az okmányiroda személyiadat- és lakcímnyilvántartási csoport munkatársai személyesen vagy az alábbi telefonszámokon: 462-32-00, 462-31-69 Polgár Endréné Okmányiroda vezető AZ IDEJÉBEN FELISMERT MELLDAGANAT GYÓGYÍTHATÓ! A korai felismerés eszköze a mammográfiás szűrővizsgálat. A VII. kerületben lakó 45-65 éves nők, akik utolsó mammográfiás vizsgálata óta eltelt két év, meghívólevelet kapnak, amin szerepel, hogy pontosan mikor várják őket az Országos Onkológiai Intézetben vizsgálatra. (1122 Budapest, Ráth György u. 7/9. Tel.: 224-86-00/1340,) Vegyen részt Ön is a mammográfiás szűrővizsgálaton! A szűrővizsgálat térítésmentes. Információ: ANTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Tel.: 465-3823 A LEHETŐSÉG ADOTT! Éljenek vele!
