Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-04-20 / 5. szám
2010/5. szám BUDA KATALIN HELYTORTENET ROVATA A Csengery utca névadója Csengery Antal szobra az Almássy téren Csiszér János (1883-1953) alkotása (1938). Fotó: wikipedia. Csengery Antal (1822-1880) publicista, politikus, közgazdász, történetíró, az MTA tagja, később alelnöke, kerületünknek 1881-től a Csengery utca névadója. 2006-ban díjat neveztek el róla, melyet évente március 15-én, a sajtó legjobb képviselői kapnak. Csengery Antal szobra az Almássy téren áll, tekintete a téren játszadozó gyerekeket pásztázza, akik nemsokára az iskola padjait fogják koptatni. Jobb helyen nem is lehetne Csengery bronzba öntött alakja, mint itt, hisz 1868- ban ő teremti meg a polgári iskolák intézményét. Csengery Antal 1822- ben Nagyváradon született. Édesapja közismert ügyvéd, háza nyitva áll a szabadelvű, előítéletektől mentes emberek előtt. Sokan betérnek hozzá, többek között Kazinczy és Kölcsey is. Antal édesapja hivatását választja, ezért a nagyváradi jogakadémián tanul. Hamar kiderül, hogy nemcsak a jogi stúdium érdekli. Színházba, kávé- házbajár, s beleveti magát a város élénk politikai életébe. A retorzió nem marad el, kicsapják a tanintézményből. A tolerán- sabb debreceni református főiskolán folytatja és fejezi be tanulmányait. Két éves megyei gyakorlatra Bihar megye híres követe, Beöthy Ödön alispán mellé kerül, akinek vezetése alatt elsajátítja a megyei közigazgatás minden egyes ágát. Az 1844-es pozsonyi országgyűlésen gróf Zichy Ferenc főispán megyei írnokaként vesz részt. Csengery úja a Kossuth által szerkesztett Pesti Hírlapba az országgyűlési tudósításokat. Kitűnő stílusára, széleskörű műveltségére felfigyelnek. Szalay László, aki a következő évtől szerkesztője lesz a Pesti Hírlapnak, Csengeryt kéri fel munkatársának. Csengery Antal Szalay Lászlón kívül Trefort Ágostonnal, Eötvös Józseffel és másokkal is ismeretségbe, sőt barátságba kerül. Az ország- gyűlés befejezése után őt is meghívják itáliai utazásukra. 1845-től már Csengery szerkeszti a legjelentősebb magyar politikai lapot, Kemény Zsig- mond barátjával: Ez a munka Pesthez köti, ezért ide költözik. Lakása egyszerre szerkesztősége és otthona is. Esténként társaságba jár, és gyakran időzik a Nemzeti Színházban, ahol megismeri König Rózát, későbbi feleségét. Majd édesapjához hasonlóan ő is rendszeresen lakásán fogadja az hók színe-ja- vát. Könnyen elképzelhető, milyen élénk eszmecsere folyhatott az 1840- es évek közepétől szalonjában, ahol még Petőfi is jelen van. Csengery 1848 végén lemond a lap szerkesztéséről. A kormányt Debrecenbe követi és a Szemere Bertalan vezette Belügyminisztérium tanácsosa lesz. 1849. augusztusában különválik a kormánytól, és egy rövid időre eltűnik a világ szeme elől. Majd Pestre jön, s szomorúan tapasztalja mennyire kihalt a város. Belátja, újságírói pályájának folytatásáról szó se lehet, ami érthetően letaglózza. Olyan tudományok felé fordul, amelyekben nem csalódhat, ezért botanikát, vegytant, földtant tanul, és egyszerre tanít. Oraadásból, ha szegényesen is, de Pesten élhet. Az elnyomatás időszakában lefordítja Macaulay: Anglia története c. művének első kötetét, s ezzel mutatja meg milyen is lehet egy szabad ország. írótársai kora legjobb prózai műfordításának tartják. 1851-ben veszi feleségül König Rózát. Mindvégig meghitt családi életet élnek. 8 gyerekük születik, de csak négy éli túl a gyermekkort. Felesége modem, művelt nő, francia és német nyelven fordít meséket és színdarabokat a Nemzetinek. Csengery mivel nem írhat, társadalmi téren igyekszik hasznossá tenni magát. Sikeresen érvel amellett, hogy a polgári iskolák fogják megteremteni a művelt középosztályt, s így bekerül ez az iskola típus az 1868. évi népoktatási alaptörvénybe. Minthogy Pest város képviselője, szorgalmazására a legtöbb polgári iskola éppen itt jön létre. Azt sem hagyja szó nélkül, hogy a nőnevelés mennyire el van hanyagolva, s ez ellen azt a briliáns érvet hozza fel, hogy ugyanakkor a nők a könyvek vásárlói és olvasói. A magyar szellemi kiválóságok közül az elsők egyike, aki tevőlegesen vesz részt a bankéletben. Kidolgozza az országos iparegyesület és ipar-múzeum tervét, és alapító tagja a Magyar Földhitel- intézetet létrehozó bizottságnak, majd egyik igazgatója lesz. A Tudományos Akadémiát mélyrehatóan megreformálja, állandó szakbizottságokat szervez, az olvasóközönség részére könyvkiadó vállalat alapítását kezdeményezi. A könyvkiadó vállalat, valamint a történelmi bizottságnak elnöke lesz. Érdemeiért az Akadémia 1871-ben másodelnökévé választja. Alapos pénzügyi és jogi tudását kamatoztatja, amikor 1870-ben elkészíti a Közmunkatanács alapokmányát. Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor, minden befolyását latba veti, hogy az elhúzódó tárgyalások mielőbb befejeződjenek. A kiegyezés létrejöttében együtt említik nevét Deák Ferencével. 1850 és 1880 között, valószínűleg nincs olyan „közművelődési vagy anyagi felemelkedést elősegítő intézet, amelynek megindításában, tervezetében vagy reformálásában lényeges részt ne vett volna”. Sokirányú tevékenysége az ország polgárosodását segíti elő. 1879-ben visszavonul a közélettől. Súlyosodé tüdőbaja oltja ki életét 1880-ban. A Tudományos Akadémia előcsarnokában ravatalozzák fel, mint Deák Ferencet és Arany Jánost. Gyulai Pál irodalomtörténész tartja az emlékbeszédet, kiemelve, hogy „Csengery a modem magyar polgárnak mintegy eszményképp tűnik föl, s ez pályájának legfőbb dicsősége”. Tudta Ön? Az első filmvetítések Erzsébetvárosban 1895 februárjában szabadalmaztatták a cinématographot, a Lumiere fivérek találmányát. A francia Lumiere-testvérek filmjeit - találmányuk után már fél éwell- 1896. május 10-étől közel egy éven át a VII. kerülőben lévő Royal szálloda kávéházának külön termében vetítik. v
