Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-04-20 / 5. szám
——I Választási kígyó A választás napján különösebb rendbontás, rendzavarás nélkül zajlott a szavazás. Egy momentum azonban már napközben is feltűnhetett a járókelőknek, bizony hosszú sorban álldogáltak a szavazni kívánók a Hivatal épülete előtt. Ennek oka este hét órakor ki is derült: rendkívül megszaporodott az otthonuktól távol igazolással szavazók száma. Mindemellett akkor sem lett volna sokkal könnyebb a helyzet, ha csak fele annyian kívántak volna így szavazni. Egy korábbi törvénymódosítás alapján ugyanis egy szavazókörben kellett minden igazolással szavazónak leadnia a voksát. Az, hogy este 7 órakor még mindig több ezer ember várakozott a szavazóhelyiségek előtt, és hogy ilyen esetben mi a teendő, még az Országos Választási Iroda vezetőjének és a választási iroda tagjainak is komoly fejtörést okozott. A tragikomikus helyzetet több televíziós társaság is egyenesben közvetítette. Hogy tisztán lássanak a kerületi választópolgárok, a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez, dr. Kálmán Zsuzsanna címzetes főjegyzőhöz fordultunk tájékoztatásért. A kérdéseinkre adott válasz az alábbiakban olvasható. Mi is az a kampánycsend? A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos. A kam- pánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy ajelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A lakóhelytől távol, igazolással szavazókról Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodik, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetőjétől - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választó- polgár azon a magyarországi településen szavazhat, ahol tartózkodik. Igazolással csak a kijelölt szavazókörben lehet szavazni. Hol és mennyien szavazhattak így a VII. kerületben? A VII. kerületben április 11-én (és természetesen a második forduló napján április 25-én is) a 14. számú szavazókor került kijelölésre az igazolással szavazók számára. Ebben a szavazókörben a szavazás megkezdésekor 827 fő szerepelt a névjegyzéken. A szavazás befejezésekor ez a szám 1674 fő volt. Ebben a szavazás napján ténylegesen 1308 fő szavazott. Ez majdnem kétszer annyi, mint a többi szavazókörben ténylegesen szavazott választópolgárok száma. A választás napján a kijelölt szavazókörben kialakult helyzet tehát elsődlegesen azzal magyarázható, míg a többi szavazókörben a szavazat- számláló bizottság (általában 7 fő) valamint a jegyzőkönyvvezető átlagosan 600 fő leszavaz- tatásáról gondoskodott, a 14. sza- vazókörben ugyanannyi ember kétszer annyi választópolgár szavazásában segédkezett. Ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy az igazolással szavazás eleve több adminisztrációval jár, látható, hogy nem történhetett más, mint az, hogy sok embernek kellett várakoznia a szavazás napján a szavazókörbe való bejutásra. A problémát a VII. kerület már korábban jelezte A Helyi Választási Iroda ezen problémát már az EP választást megelőzően is érzékelte, ezért állásfoglalást kért az Országos Választási Irodától arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e a jegyzőkönyvvezetők számát megnövelni, mert ezáltal az adminisztrációs idő jelentősen lerövidülne. A válasz nemleges volt, így már az EP választáson is látható volt (ott 300 fő körül volt az igazolással szavazók száma), hogy a probléma a szabályozásba bele van kódolva. Az EP választás követően a tapasztalatokat leírtuk az Országos Választási Irodának, de érdemben láthatólag a mostani választásra semmi nem változott. Mi történt a siavazás napján? A szavazás napján a délelőtti órákban egyértelművé vált, hogy kezelni kell a kialakult helyzetet, ezért a Helyi Választási Iroda vezetője elrendelte a sorszámosztást. A sorszámok segítségével külön tudtak várakozni akik már szerepelnek a névjegyzéken és azok akik még nem. A tapasztalat azt mutatta, hogy ez jelentősen gyorsított a szavazás menetén, illetve a kerületi állandó lakos választópolgároknak - akik a 14. szavazókor névjegyzékén szerepeltek - nem kellett várakozni, sorban állás nélkül adhatták le szavazataikat. Ettől függetlenül azonban 19 órakor még 250 választó várakozott még szavazásra. Az utolsó szavazó 22.30-kor hagyta el a szavazóhelyiséget. A szavazat- számláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető munkájukat csak április 12-én reggel 6.30-kor tudták befejezni. Javasolni fogjuk az Országos Választási Iroda részére, hogy a szavazókörben több jegyzőkönyvvezető munkáját tegye lehetővé, ami nagymértékben gyorsíthatja a szavazás menetét, de az alapproblémát nem fogja megoldani, a várakozási időt csak csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem. Mindenképpen a legnagyobb elismerést érdemlik a szavazatszámláló bizottság tagjai, mivel gyakorlatilag 24 órán keresztül, szüntet nélkül folyamatosan, türelemmel végezték munkájukat. Köszönjük minden szavazópolgár türelmét! Hosszan kígyózott a sor a 14. szavazókor előtt néha ár délelőtt is. Este 7 órakor még 250 ember várt arra, hogy szavazhasson. Nem helyi szervezési hiba, hanem egy hibásan megfogalmazott törvény volt az oka a sorban állásnak. A pártrendezvényekről és a pártprogramokról következő lapszámunkban nyújtunk tájékoztatást. Erzsébetváros újság szerk.
