Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-04-09 / 4. szám
16 üSí Árpáú-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Április 10-én, nagypénteken szigorú böjti nap. Gyóntatás 7-től 9-óráig. 15 órakor keresztút. 18 órától szertartások, egyéni virrasztás 21 óráig. Ezen a napon kell elkezdem az Isteni Irgalmasság kilencedet. Április 11-én, nagyszombaton gyóntatás 7-től 9 óráig. Egész napos szentségimádás 7-től 16 óráig. 18 órától szentmise, majd körmenet. Április 12-én húsvét vasárnap a fél 8 órai és a 9 órai szentmiséken ételszentelés. Április 13-án, húsvéthétfőn reggel fél 8 órakor és este 18 órakor lesz szentmise. Április 14-én, kedden 14 órakor Idősek Klubja. Az esti szentmise után felnőtt hittan. Április 19- én az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Április 23- án, csütörtökön Szent Adalbert püspök és a vértanú, a foegyházmegye védőszentjének ünnepe. Húsvét szent öröme Örömre, megnyugvást adó biztonságérzésre, lelkesítő reménysugárra szomjazó szívünk húsvét szent ünnepén megkapja jóságos Istenünk szerete- tének legnagyobb ajándékát, megváltottságunk bizonyosságát. Beteljesedik, valósággá válik az évezredes ígéret, dicsőségesen feltámadott Üdvözítőnk megnyitja minden ember számára az örök üdvösség elnyerésének lehetőségét. Nyitva már a mennyek országának ajtaja. A tavasz üdeségében oly közel érezzük magunkat Teremtőnkhöz. Meggyőződéssel valljuk, hogy az az ember boldog, akinek szívét-lelkét betölti a jóságos Isten jelenléte, a benne való határtalan bizalom, az iránta való szeretet. A szív öröme Istenben, ez a mi lelki orvosságunk. A tavasz lelkes hírnökei, a daloló madarak csodálatos énekükkel köszöntik Teremtőjüket. Add Urunk, hogy a pacsirták égbe szárnyaló énekéhez társuljon húsvét szent örömének áldott ajándékáért hálát adó imánk. dr. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia Elő rózsafüzér zarándoklat Az Elő rózsafüzér zarándoklatot Budapestért, és a Budapest körül élőkért május 16-án, szombaton, 9 szakaszban szervezik meg immár harmadik alkalommal. Az Élő rózsafüzér zarándoklat ötlete a bécsi Andreas Schátzle atyától származik, aki először 2003-ban, az ottani városmisszióra készülve szervezete meg a Bécs körüli zarándoklatsorozatot, mely hagyományt teremtett Bécsben és Ausztriában. A budapesti Élő rózsafüzér zarándoklat kilenc, egyidejű gyalogos zarándoklatból áll, érintve városszéli plébániákat, kegyhelyeket, természeti és kulturális értékeket. Egy-egy szakasz körülbelül húsz kilométer hosszú. A zarándoklat kegyhelyeket, plébánia templomokat érint. Az öt végponton a szomszédos szakaszok zarándokai találkoznak egymással, ahol este hálaadó szentmisét tartanak. További információ: www.elorozsafuzer.hu Mindenkit szeretettel várunk a Presbiteriánus Misszió alkalmaira: szerda 18 órakor biblia óra, vasárnap 10.30 órakor Istentisztelet. Minden hónap első vasárnapja délután 17 órakor evangelizációs alkalmat tartunk. Keresztyén könyvtárunk működik! 1074 Rákóczi út 78. I/4. Tel.: 322- 9317, www.reformatus.org Görög Katolikus Egyházközség Vallási gesztusok Nem csupán szavakkal, gondolatokkal imádkozunk, végezzük Isten iránti kötelezettségeinket, hanem azokat különféle gesztusok, mozgások is kísérik: keresztvetés, felállás, térdepelés stb. Ezek idővel változhatnak is. Félévszázada Rózsák terei templomunkban térdelve áldoztunk, de ma már a régi, hagyományos formában: felsorakozunk, s az áldoztató pap előtt megállva áldozunk. A vallási életünket kifejező - ilyen, és hasonló - gesztusokkal foglalkozik Szabó Irén néprajzkutató „A magyarországi görög katolikus vallásgyakorlat gesztusai” (Bp. 2008.) című könyvében. Férje, görög katolikus lelkész, Telenkó Miklós, aki mint végzett teológus, az 1980-as évek végén hitoktató volt egyházközségünkben. S mindjárt említhetjük, hogy a könyv 107 illusztrációs fotójából öt templomunkban készült. Érdemes a következőket idézni a könyv elején lévő, „A cselekvő mozdulat ereje” című, bevezetőnek is tekinthető fejezetből (mely Voigt Vilmos néprajztudós írása): „...az utóbbi két évtizedben szinte több néprajzi, művelődéstörténeti, vallástörténeti munka jelent meg a magyar görög katolikusokról, mint korábban egy egész évszázad alatt még mindig vannak újszerű publikációk...” A szóban forgó könyv is az utóbbiak közé tartozik. Inkább tudományos munka, mint ismeretterjesztő jellegű. Ám nagyon sok - főként északmagyarországi - adalék található benne. Nem bevezető a görög katolikus egyház vallási világába, hanem inkább kiegészítő ismereteket nyújt azok számára, akik valamelyest már ismerik ezt a hagyományvilágot, amely azonban élő, s így változásoknak is ki van téve. dr. Sasvári László Ünnepi előkészületek, népszokások A nagyhét és húsvéthétfő hagyományai Húsvét a kereszténység legnagyobb, Krisztus feltámadásának ünnepe. Előkészülete a nagyböjt. A magyar elnevezés húsvét, a hús elhagyását jelenti. A virágvasámapot követő nagyhét fő napjai: zöldcsütörtök, nagypéntek - Jézus kereszthalála -, nagyszombat - Jézus feltámadása. A szertartások középpontjában a feltámadási körmenet áll, melyet a nyugati egyházak szombat este, a keleti egyházak vasárnap reggel tartanak. Az ünnepi előkészületek már a nagyhéten elkezdődnek. A nagyhéti szokások jellemzője a tisztálkodás volt. A lányok a patakhoz mentek mosakodni, hogy egészségesek, fürgék, és szépek legyenek. Hittek a víz mágikus erejében. Tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló hatásában. Nagyszombaton a feltámadási körmenetet követő liturgiájához étel- és tűzszentelés is tartozik. Jelképes értelme van a bárány, később a sonka, kalács és tojás megszentelésének. A templomban meggyújtott tűz parazsát hazavitték, hogy az előző este kialudt tüzet újraélesszék. Húsvéthétfő napjához kötődnek a legnépszerűbb szokások. A locsolko- dás, a hímestojás ajándékozás, régebw- .^'v+jmÉrn ben a termékenységvarázsló korbácsolás és az ezen a napon megrendezett táncmulatságok, bálok. Húsvéthétfő reggelén a legények a lányokat a kúthoz hurcolva, egy egész vödör vízzel öntötték le. Később ez a szokás megszelídül. Manapság többnyire kölnivízzel, köszöntő versek, szerencsekívánó rigmusok kíséretében történik a locsolkodás. Viszonzásul a legények a lányoktól az erre az alkalomra készített piros tojásokat kapnak. Ä húsvéti hímes, vagy írott tojás ajándékozása, Európa majdnem minden népénél megtalálható. Festett tojáshéj maradványokat már őskori sírokban is találtak. A díszített tojás az ókori kultúrákban, Európa barbár népeinél, a középkortól napjainkig kultikus és esztétikai funkciókat tölt be. Európa keleti felén a díszített, nyugaton az egyszerűbb egyszínű tojás terjedt el.
