Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-12-16 / 18. szám melléklete, ünnepi kiadás
JÓZSEF ATTILA: Betlehemi királyok (részlet) Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem, Segíts, édes Istenem. Az advent és a hanukka 2009/18. szám melléklete Advent egy keresztyén családban Egyre fontosabbnak látom, hogy komolyan vegyük az ünnepeket. Olyan világban élünk, ahol alig van különbség ünnep és hétköznap között. Folyamatosan dolgoznak az emberek, nincs megállás vasárnap sem, ünnepnap sem. A családot igazán összeformálja, ha közösen tudunk ünnepelni. Nekünk öt gyermekünk van. Amikor a négy nagyobb már cseperedett különösen a szívünkre helyeződött, hogy nekünk kell jó példával, keresztyén módon neveljük őket. Az adventi négy hét kiemelten fontossá lett családi életünkben. Bennünk, szülőkben megerősödött, hogy a karácsony nem az ajándékozás ünnepe, nem csak a család alkalma, vagy az emberi szeretet ünnepe. Ez a négy hét Jézus Krisztus eljövetelére készít. Német protestáns szokás az adventi koszorú készítése. Az ehhez kapcsolódó ősi magyarázat szerint a négy gyertya arra utal, hogy Jézus Krisztusnak hozzánk négyféle eljövetele van. Először eljött az első karácsonykor, 2000 évvel ezelőtt. Másodszor akkor jön, amikor megtérésünk alkalmából a szívünkbe költözik. Harmadszor halálunk óráján értünk jön el. Negyedszer az utolsó ítéletkor jön el ítélni élőket és holtakat. Ezek bizony komoly gondolatok! Gyermekeink növekedéséhez mérten, mi is egyre mélyebben beszélgettünk adventkor. Legtöbbször együtt elkészítettük a koszorúnkat, aztán minden este a lefekvés előtt köré gyűltünk. Olvastuk a Bibliát közösen, adventi, karácsonyi történeteket, amikről jókat lehetett beszélgetni. Minden esténk célja az, hogy hangoljon az ünnepre. Mire eljön a Karácsony egész kis műsor áll össze a szent estére énekekből, versekből, történetekből, Bibliai részekből, zenei műsorszámokból. Közösen megyünk a templomba, Isten házába, minél több alkalmat kihasználva. Ha kizárólag vásárlásról, evésről, ünnepi találkozásokról, hangulatról, díszekről szól a karácsony, akkor csak az Ünnepeltet zártuk ki magunk közül. Megkérdeztem írás közben négy kamasz gyermekünket - az ötödik még ovis -, hogy milyen emlékeik vannak az adventi készülődéseinkről. Mit jelentett ez számukra? Ezt válaszolták: családformáló együttlétek ezek, ezzel felkészültünk a karácsony mélyebb ünneplésére, békességet adtak, tanítottak. Szeretettel buzdítunk minden keresztyén családot, alakítsák ki a maguk gyakorlatát, hogy az ünnepi napok közös erőforrássá legyenek. ■ A Somogyi család nevében: Somogyiné Ficsor Krisztina lelkész A fény ünnepe a zsidóknál Ha azt mondom a fény ünnepe, sokan így december táján a karácsonyra asszociálnak és nem is tévednek, ám most az úgynevezett zsidó karácsonyról, a hanukkáról lesz szó, amely gyakorta megelőzi a karácsonyt. A Márkus família tagjai, a családfő Zoltán, felesége, Eszter és lányuk, Andrea mesélt a hanukka melegségéről, a várakozás öröméről. Az ünnep nyolc napon át tart, és a lakásban semmiféle külön díszítést nem kíván. Legfontosabb kelléke egy gyertyatartó. A gyertyák közül amelyek közül nyolc azonos magasságban van, míg a kilencedik, a samesz, teljesen elkülönül, ezzel gyújtják meg sorban, naponként a többit. Minden rendes zsidó családban, mondja Zoltán mosolyogva, több hanukkia is akad. Nagyon kevés olyan ünnepe van a zsidóságnak, amely örömünnep, a hanukka valami ilyesmi, bár az igazi örömünnep a purim (a zsidó farsang). A gyertyagyújtásnak egy szabálya van: szembe kell állni a hanuk- kiával és naponta jobbról balra növekvő sorrendben kell meggyújtani őket. Magára a gyertyára is vonatkozik egy szabály, nagyjából egy fél órát kell égnie. Ez a félóra a családé. A családban mindenki magának gyújt lángot, vagyis egy hattagú családban hat hanukkia ég, de ez nem kötelező. A hanukkiák hangsúlyos helyen állnak, hogy a fényt hirdessék. Őseink, mondja a családfő, úgy próbálták alakítani az ünnepet, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. A hanukka nyolcnapos ünnep és a gyerekek, de nem csupán ők, hanem mindenki mindennap ajándékokat kap, még a háziállatok is. Eszter nevetve meséli a családi legendárium egyik anekdotáját: amikor Andrea általános iskolába járt mindennap bevitt valamilyen kis ajándékot, amit otthon kapott a szüleitől. A gyerekek rákérdeztek a dologra, ő pedig azt felelte, hogy hanukkára kapta. És ez így ment nyolc napon át. Az osztályból egy kisfiú este azt mondta otthon, márpedig ő zsidó akar lenni, mert ott nyolc napig tart az ajándékozás. A férfi dolga, mondja Zoltán, hogy gondoskodjon az ajándékokról, azok értékével és sorrendjével kapcsolatban többféle nézet létezik. Erre is érvényes, ahány ház, annyi szokás. A hanukka nem szigorú szabályok szerinti ünnep Nyolc napján mindenki éli a hétköznapi életét, de este annyi időre megállnak, ameddig a hanukkia lángja ég. Együtt a család, kicsit játszanak, beszélgetnek és édességeket esznek. A gyerekek pedig, mondja Andrea, a trendedlivel játszanak. A tét csokoládé vagy cukorka. Ezen a kis négyoldalú pörgettyűn négy betű látható, amelyet már a legkisebbek is értelmezni tudnak, pörgetés után négyféle módon tud eldőlni: tegyél be, passzolj, vedd ki a felét vagy vidd az egészet. A játék egyszerű és közel hatezer éves. Utoljára már csupán egyetlen dologra vagyok kíváncsi: vajon ők állítanak-e karácsonyfát. A Márkus család egy közös ösz- szenézés után mosolyogva feleli, ők bizony állítanak, így szokták meg, semmi kivetnivalót nem találnak benne. Egy újabb alkalom a közös ünneplésre. Idén is így lesz majd, egymás mellett áll a hanukkia és egy kis karácsonyfa. ■ = A . -i*.» Bóka B. László - \ ERZSÉBI Cím: ETV ÁROS a VII. kerületi önkormányzat ingyenes lapja Főszerkesztő: Sári Judit. Szerkesztő: Matus Adrien. Fotó: Kis 1073 Budapest, Garay utca 5. Telefon: 06-1-462-34-11 Fax: 462-34-18. E Kiadja: Erzsébetváros Önkormányzata. Megjelenik 36 ez isimon István E-mail: ujsag@erzsebetvaros.hu :er példányban & $ % * * 0 ****************** p „J**" Űr JE»'
