Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-11-13 / 16. szám
2009/16. szám MlETLSWIöWÉMt. IBiuid/a Katalin helytörténet rovata Báró Jósika Miklós író, a Kisfaludy Társaság első elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A Jósika utca névadója Jósika Miklós báró sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben magától értetődően bele tartozik a nevelésbe. A kisfiú sokat olvas, amihez a kedvet édesapja szép könyvtára kelti fel benne, és lovagolni is tanul. Majd a kolozsvári konviktusban folytatódik képzése. Európa ekkor háborús éveit éli. Jósika 17 évesen gondol egyet, és beáll katonának. Kitű- n i k ge, Júlia is követi. A nehéz évek alatt is ír, de név nélkül jelenhetnek meg regényei, így pl. az Eszter c. könyve, majd a következő írásánál az „Eszter szerzője”- ként tünteti fel magát. Mindenki tudja, hogy kit rejt a titokzatos megjelölés. Júlia a megélhetés érdekében csipkekereskedést folytat. Ezen kívül, férje regényeit német nyelvre fordítja, melyek Európa szerte kedvenc olvasmányok lesznek. Pár évvel később kiadói már feltüntethetik nevét. Jósika igen termékeny író, közel 150 könyve jelenik meg, melynek kétharmada száműzetésben készül el. Történelmi regényeken kívül .jelenkorú” társadalmi témájú könyvet is ír Egy kétemeletes ház Pesten címmel. Novellái közül a Vész és üdv címűben, barátjának, az árvízi hajósnak állít emléket. Emigrációban írja meg nagyszerű regényét, a Második Rákóczi Ferencet, amelyet csak 9 évvel később adnak ki. Jósikát, ahogy múlik az idő, egyre jobban bántja a hontalanság érzése. Felesége határtalan szerelmével enyhíti ezt a fájdalmát. Majd Drezdába, a kedvezőbb éghajlatú városba költöznek a betegeskedő Jósika miatt. De ez sem segít rajta. 1865-ben örökre lehunyja szemét. Jósika születésének 100 éves évfordulója alkalmával kegyeletből a Kisfaludy Társaság haza akarja hozatni hamvaikat külföldről, de megelőzi a társaságot báró Jósika Samu. így hazai földben nyugodhatnak. Jósika művei még Jókai korában is keresettek. Jókai nem titkolta, hogy sokat tanult tőle. „Uraim le a kalappal” - ezekkel a szavakkal méltatja Szontagh Gusztáv kritikus Jósika Miklós első művét, az Abafi-t. A regény egy csapásra meghódítja az olvasóközönséget. Valóságos ünnepnapnak számít, amikor Jósika könyve megjelenik. Történelmi regényében eddig soha nem látott új világ tárni az olvasó elé. Erdély vadregényes tájai, bércei, bércein magasodó őrtornyok, ódon várak, kastélyok jelennek meg. A regény szereplői is olyan emberek, akikkel rokonszen- vet érez az olvasó, szinte látja, érzi őket. Jósika történelmi regénye élő alakokat varázsol elénk. Akárcsak A Zólyomi, A csehek Magyarországban című és a többi könyve. írásai fordulatosak, a cselekmények több szálon futnak, krimibe illő izgalmat keltve olvasóiban. A könyv végén sem csalódhat az olvasó, hisz a történelmi regény egyúttal romantikus is. Jósika Miklós nagy múltú, erdélyi történelmi családba született 1794- ben, báró Jósika Miklós és gróf Lázár Eleonóra fiaként, Tordán. A több évszázados múltra tekintő családban, nem csoda, ha államférfit, sőt még költőt is találunk. Jósika hároméves korában elveszti édesanyját. Ezután apai nagyanyja veszi gondjaiba a kisfiút. A műveltség, a nyelvtudás megszerzése bátorságával, gyorsan halad előre, a kitüntetés sem marad el. 20 évesen már kapitány, bevonul ezredével Párizsba. Mindenki sikeres előmenetelt jósol neki, ám őt a francia felvilágosodás remekművei és az új irányzat, a ro- manticizmus köti le, és szakit a katonai pályával. Hazatér Erdélybe. Első látásra elbűvöli Kállay Leo szatmári földbirtokos leánya, Erzsébet. Nem sokat tétovázik, feleségül veszi. Ám a házasság boldogtalan lesz. Erzsébet nem érzi jól magát Erdély bércei között, Jósika pedig lehangolnak tartja Szatmár sík vidékét. Már gyermekkorától a természetben érzi igazán jól magát, ezért most is Szurdukra vonul, ahol egykor ősei éltek. Itt a szép regényes helyen magára talál, és mindaz, amit eddig tapasztalt, látott, átérzett, írásra ösztönzi. Ezután Pestre költözik, ahol megjelenik 1836-ban a nagy tetszést kiváltó Abafi című regénye, mely egyúttal azt jelenti, hogy Jósika az elsők egyike, aki megteremti a magyar történelmi regényt. Többször megfordul Pesten, már első alkalommal meg- ismerkedik Podmaniczky Júliával, álmai asszonyával, aki ihletet is ad az íráshoz. Jósika az eddigi írók műveiben soha nem tapasztalt módon, regényeinek nőalakjait az áldozat, a jóság, a szeretet eszményképévé magasztosba. Csak hosszas várakozás után, 1847-ben veheti feleségül Júliát, a válás nehézségei miatt. Az esküvőt Zsibón, Wesselényi Miklós barátjánál tartják. Jósika bekapcsolódik az 1848-49-es politikai életbe, Kossuth híve, a Honvédelmi Bizottmány tagja. A kormánnyal együtt vonul Debrecenbe, ahol a trónfosztást kimondják. A szabadságharc elvesztése után menekülnie kell, mivel ő rá is a kivégzés vár. A hatalom távollétében mondja ki halálát. „Halottá akarták tenni, aki már akkor halhatatlan volt!” Sikeresen eljut Brüsszelbe, ahova felesé
