Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-10-28 / 15. szám

2009/15. szám 21 Ambrózy Denise progra­mozó, kutató, és író Erzsé­betvárosban él. Bár elké­pesztő ismeretekkel, nagy tudással rendelkezik, iga­zán nem közismert, legin­kább az írásain keresztül mutatkozik meg. Játékossá­ga és állandó kutatása, ke­resése az idővel mit sem vál­tozik. Főként a szakmabeli­ek ismerik, de a Netsy című regénye által talán mások­hoz is közelebb kerülhet. Barinkai Deniseként, Budapes­ten, zsidó értelmiségi családban született, nyolc évesen árván ma­radt. Később származása miatt nem vették fel a műszaki egye­temre, ahol villamosmérnöknek szeretett volna tanulni. Gyakor­latban, munkahelyén tanulta ki a rádióműszerészetet, majd techni­kus, később tervező technikus, végül akadémiai intézeti kutató lett. Egy barátjával, Münnich An­tallal rábukkantak Norbert Wie­ner, a világhírű tudós kibernetiká­ról szóló könyvére - ennek része a számítástechnika - úgy gondol­ták, ez a jövő. Denise, aki az el­sők között került kapcsolatba ilyen géppel, feladatként kapta, találjon ki egy új nevet az intelli­gens masinának, hogy világos le­gyen: ez nem számológép, de nem is gép-agy. így született meg az ötvenes évek végén a „számí­tógép” szóösszetétel. 1962-ben új irányt vesz az élete. Félje - dr. Ambrózy András műegyetemi tanársegéd - főnöke, dr. Valkó Iván Péter professzor megkéri Deniset, újon helyette a Lányok évkönyvébe egy cikket a robotokról. Ez elindítja egy má­sik pályán, megbízásokat kap, tu­dományos ismerettelj esztő húsai jelennek meg többek között a Népszerű Technikában, a Nép- szabadságban, az Elet és Tudo­mányban, Deltában, egyetemi tankönyvet szerkeszt programozó matematikusoknak. Önálló és társszerzős köteteket ad ki (példá­ul A hírközlés regénye, Tarkabar­ka technika), publikál hazai és külföldi szakfolyóiratokba. Nem­régen jelent meg Netsy című re­génye. (Az új Netsy átdolgozás. Huszonöt évvel ezelőtt „Könyör­telen játszmák” címen adták ki - akkor még teljes egészében sci-fi volt, de ma már nem az, mert szá­mos előrejelzése megvalósult az­óta).- Kutatóként mivel foglalkozott?- Ember-gép kapcsolattal és a számítógépes hálózatok fejleszté­sével, ezek elméleti vizsgálatával.- Mi érdekli a mostani számítás- technikából?- A mesterséges intelligencia. Tetszik a műszaki fejlődése, a tár­sadalmi hatása viszont csak részben szimpatikus szá­momra, van olyan hatása, amit nem tartok jónak.- Honnan van az írás szeretete?- Édesapámtól, aki újságíró és közgazdász volt. Korán megsze­rettette velem az olvasást, már gyermekkoromban sok olyan könyvet hozott haza, ami a fiziká­val, a csillagászattal foglakozott, de olvastam magyar klasszikuso­kat is.- Mit jelent az írás az Ön szá­mára?- Természetes állapot, játék, soha nem gondolkoztam rajta. A célom az, hogy érdekes legyen, amit írok.- Az írás és a kutatás szorosan összekapcsolódik?- A Netsy esetében igen.- Miről szól a Netsy?- A regény hőse egy számító­gép program. A történet egy kuta­tóintézetben zajlik. Két zseniális programozónő játékprogramot csinál, ez a program mesterséges intelligenciává válik. Az intézet­ben a háttérben intrika, félté­kenység zajlik, a programot el akaiják pusztítani. A kerettörténe­ten kívül három számítógépes ka­landjáték játszmájára kerül sor.- Hogyan telnek a mindennapok?- írok, most egy női figurám van, aki­nek műidig eszébe jut valami, ehhez kell kitalálnom az életét. Többet nem mondhatok róla.- Kedvenc elfoglaltsága?- Bridzselek és hetente két­szer go játékot játszom.- Milyen játék a go, hol kell ját­szani?- Ez egy kínai eredetű táblajá­ték, a sakkhoz hasonlít, számító- gépes programon keresztül mű­ködik. Két ember játssza, köveket rakosgatnak, aki a legnagyobb te­rületet tudja körbevenni, az nyeri meg a játszmát. Világszerte bárki bekapcsolódhat, az izgalmas meccseket élőben közvetítik az interneten. Ambrózy Denise érdeklődése szerteágazó, azt mondja, nagyjá­ból ötven kötetben tudná megírni az élete során megszerzett tapasz­talatait. Kutatói munkájáról keve­set beszél. Legjobban talán a Netsy című regényben nyerhe­tünk betekintést az ő érdekes vilá­gába. Szííziirz<enegy éve hwrnyt el & ker&let méveééije Sissi halhatatlan A magyar történelem egyik jelentős alakjára, Ausztria császárnéjára, Magyaror­szág apostoli királynéjá­nak halálára emlékezünk. Ferenc József császár szép, mű­velt felesége, a népszerű Sissi, (született Elisabeth Amalie Eugine von Wittelsbach bajor hercegnő) 111 évvel ezelőtt, 1898. szeptemberében Genfben egy gyilkos késszúrás áldozata lett. Ausztria történelmét Majláth János magyar gróf, tör­ténettudós tanította neki, a ma­gyar nyelvet pedig Ferenczy Ida társalkodónőtől sajátította el. Sissi minden diplomáciai érzékét és női báját bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért. Az Osztrák- Magyar-Monarchia megala­kulása után férjével együtt Bu­dán királyi párrá koronázták őket. Erzsébet királyné alakjá­nak számtalan közterület, in­tézmény, műalkotás, regény, film, színdarab állít emléket. A [ hetedik kerület nevében őrzi nagyszerűségét. november Gérecz Attila mártírhalála A Klauzál tér 9. számú épületén emléktábla jelöli Gérecz Attila köl­tő, válogatott öttusázó első sírja helyét. 19 éves korában a hata­lommal való összetűzése miatt 15 év börtönre ítélik, itt írja verseit. 1956. október végén kiszabadít­ják, ám, az utcai harcokban szov­jet golyósorozat áldozata lesz. Kárpáti Kamill költő 1991-ben, díjat alapít a mártírköltőről. A számítógép keresztanyja Ambrózy Denise itt él Erzsébetvárosban

Next

/
Thumbnails
Contents