Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-10-28 / 15. szám

J2Ö[ am i.?) ^ X.m^xi :t a K\i!ailílííitsá!S^a)jjá)nilíó)^ P'&ftőifiii Ik'&djaillmiií Miúfeeiumi „...az égre írj, ha minden összetört!” 100 éve született Radnóti Miklós­A kerek évforduló alkal­mat ad arra, hogy megem­lékezések, vers összeállítá­sok hangozzanak el, tv-s műsorok, kiállítások eleve­nítsék fel, egészítsék ki a költőről alkotott képet. A Károlyi palota kiállítása idő­rendi sorrendben vezeti végig a látogatót Radnóti Miklós rövid­re szabott életének fontosabb ál­lomásain. Nagyméretű üvegtab­lók mindkét oldalán sok-sok fénykép, eredeti dokumentum: levelek, kéziratok, napló részle­tek, egymás után következő ver­seskötetek idézik a költőt. Meg­fakult fényképek sorakoznak a családról, szüleiről, nevelőany­járól, Ágnesről, a féltestvéréről. Azután iskolai tablók, érettségi kép, az első vers, az Új Száza­dok című diáklapban, az első verseskötet A pogányköszöntő. A sok dokumentum között feltű­nik egy még szinte gyerekarc, Gyarmati Fannié, aki első vers­ciklusának inspirálója, és akinek kedves alakja, végig kíséri Rad­nóti Miklós egész életét és köl­tészetét. A kiállítás a költőt helyezi középpontba, e mellett bemutat­ja, költőtársait, szerkesztőit, azokat a társaságokat, melyek­nek tagja és előadója volt. Meg­ismerheti a látogató a szeretett professzort, az irodalomtörté­nész piarista szerzetes Sík Sán­dort, és Füst Milánt, írói példa­képét. A barátok közül a Szege­di Fiatalok Művészeti Kollégiu­mából Ortutay Gyulát, Baróti Dezsőt, Bálint Györgyöt és kö­teteinek illusztrátorait, valamint a későbbi barátot és fordítótár­sat, Vas Istvánt. Fénykép tanús­kodik a Baumgarten jutalom át­adásáról, melyet a „Járkálj csak halálraítélt” című kötetért 1936- ban kapott. Az utolsó tabló az 1940-es évek szomorú eseményeit tárja látogató elé. A harmadik mun­kaszolgálatos behívó, a bori réz­bányáknál lévő, Lager Heidenau-ba vezet és „erőltetett menet”-tel az abdai tömegsírban ér véget. A tömegsír feltárásánál kerültek elő a kockás noteszlap­ra írt versei, közülük az idézett „ Gyökér ’’ című részlete. "Virág voltam, gyökér lettem, súlyos, sötét föld felettem, sorsom elvégeztetett, fűrész sír fejem felett." (Lager Heidenau, Dagubica fölött a hegyekben, 1944. augusztus 8.) Radnóti Miklós síremléke Budapesten, a Fiumei úti teme­tőben található. Síremlékére ma is sokszor helyeznek egy-egy szál virágot a látogatók. A kiállítás megtekinthető 2010. ja­nuár 5-ig, az V. kerületi Károlyi Mihály utca 16. szám alatt, a Pe­tőfi Irodalmi Múzeumban. Október 28. Világhírű magyar szabadalom Ifj. Rubik Ernő építész, tervező találja fel a térbeli logikai játékot, a bűvös kockát, mely meghódítja a világot. 1976-ban, ezen a napon teszik közzé szabadalmát. Világ- versenyeken mérik össze tudásukat kockaforgatásban a fiatalok. Október 31. I Reformáció Emléknapja Luther Márton a katolikus egyház megreformálása érdekében 1517. október 31-én kifüggeszti 15 pontból álló tézisét a Wittenbergi vártemplom kapujára. Ez a cselekedete a pápa kiközösítését vonja maga után. Nézeteit hosszas harcok után sikerül érvényesíteni. Luther Márton teremti meg az evangélikus, Kálvin János a református vallás alapját. Ezen a napon emlékeznek meg a protestáns felekezetek az ellenreformáció áldozatairól, a gályarabságra küldött prédikátorokról is. Október utolsó hét végéje Téli időszámítás Először 1916-ban az Egyesült Államokban vezetik be a nyári időszámítást, energiatakarékos­ság miatt. 1980. április óta igazítjuk az óránkat, és 1996 óta az Európai Unióban kialakult szo­kás szerint október végén a téli időszámításra térünk át. November 3. A Magyar Tudomány Napja A pozsonyi országgyűlésen 1825. november 3-án hoznak döntés a Magyar Tudományos Akadémia alapításáról. Széchenyi István évi jövedelme kamatának felajánlásával járul a terv megvalósulásához. 1996 óta ünnepeljük a Magyar Tudomány Napját. 2009/15. szám Ezen: a\ napon történt 1956. november 2. Riportert túlélő képek A Franciaországból kiküldött Jean- Pierre Pedrazzini fotóriporter októ­ber 30-án a Köztársaság téri párt­ház ostrománál súlyos sérüléseket szenved. A Péterfy kórházban ellá­tott sebesült hazaszállítását a Feri­hegyi repülőtér szovjet megszállá­sa akadályozza. A magyarok hősi­es harcának fotói bejárják a világot, de ez a fotóriporter életébe kerül. 1801. november 3. Útikönyvek atyja Az útikönyv műfaj megteremtője, Karl Baedeker e napon született. 1827-ben adja ki az első Koblenzről szóló útikalauzát. Gya­korlati jellegű információi fontos útmutatást adnak a használónak. Neve után ma is bédekkernek hívjuk az ilyen könyveket. 1916. november 4. Könnyező ikon A máriapócsi fatemplom Mária ikonja könnyezni kezd e napon. A csodának tekintett esemény hatásá­ra a képet Bécsbe szállítják és a Szent István Dómba helyezik el. Az ikonról készült másolato­kon megismétlődik a könnyezés. E csoda következtében lesz Máriapócs Európa egyik legláto­gatottabb kegyhelye. 1966. november 5. Aluljáró Átadják a forgalomnak a főváros második aluljáróját, „Ott ahol a 6- os megáll...", a Blaha Lujza térnél. 1880. november 6. Díjalapító születése Baumgarten Ferenc, Ferdinánd esztéta, kritikus végrendeletében olyan alapítványról rendelkezik, mely a magyar írókat jutalmazza. 1781. november 8. Első feljegyzett hőmérsékleti adat A Nemzetközi Meteorológiai Háló­zat megalakulása­kor kerül a gyűjte­ménybe a Magya­rországon feljegy­zett első hőmér­sékleti adat, melyet a budavári Csilla­gászati Obszerva­tórium rögzített.

Next

/
Thumbnails
Contents