Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-09-23 / 13. szám
(c w I gam & 2009/13. O s szeff ogHiaUé1: 3, rés.* Közmeghallgatás - 2009. A helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezése értelmében az erzsébetvárosi képviselő- testület idén július 27-én megtartotta hagyományos évi közmeghallgatását. A közmeghallgatás célja, hogy a helyben érdekelt civil szervezetek képviselői és a lakosság nyilvánosan „tárgyalhasson” a kerületet vezető képviselő-testület tagjaival, és a kerület vezetőivel. Ilyenkor lehetőség nyílik a közérdekű kérdések, javaslatok megtételére, illetve a korábban feltett, és a helyszínen elhangzó kérdésekre is itt kaphatnak választ az érdeklődők. Korábbi lapszámainkban a közmeghallgatásról szóló általános beszámoló mellett az ingatlanbem- házásokról és az útépítésekről, a parkosítás-növényesítés és a lakossági környezetvédelem, valamint a pályázatok témakörében olvashatták Gergely József alpolgármester összefoglalóját. Most a közmeghallgatáson elhangzott összefoglaló 3. részét közöljük FiMpbmI^ pályázatok Hangsúlyosan foglalkozunk a vi- lágörökségi ütköző zóna problémáival - folytatta a tájékoztatót Gergely József alpolgármester. - Ezen belül kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a 2008. szeptemberében jóváhagyott Belső-F.rzsébet- város Szabályozási Tervében foglaltak hatályossá váljanak. A Főépítészi Csoport az elmúlt időszakban kivette részét a kerületi „IVS” (Integrált Városfejlesztési Stratégia) és a „Kultúra utcája” című EU pályázat előkészítésében és előterjesztésében. Kiemelt célként kezeljük fenti EU-s pályázat megvalósításában való részvételt. A Belső-Erzsébetváros területére az önkormányzat megbízásából készülő Forgalomtechnikai-terv készítése során a Főépítészi Csoport a Városüzemeltetési és Beruházási Irodával együtt koordinációs szerepet tölt be. Az Erzsébetvárosi Építészeti- műszaki Tervtanács, amely alapvetően az építészeti minőségi célok magasabb szintre emelését irányozza elő 2009. első felében öt tervtanácsi ülés keretében fejtette ki tevékenységét és az alábbiakban felsorolt kerületi ingatlanok építési engedélyezési terveivel kapcsolatban fogalmazta meg szakmai állás- foglalását: ■ Marek József utca 17. szám alatti társasház tetőtér beépítésének terve engedélyezésre javasolt ■ Izabella utca 6. szám alatti társasház tetőtér beépítésének terve az ajánlások figyelembevételével engedélyezésre javasolt ■ Damjanich utca 52. szám alatti társasház tetőtér beépítésének terve engedélyezésre nem javasolt ■ Kertész utca 50. szám alatti tárGergely József sasház tetőtér beépítésének terve - ajánlások figyelembevételével - engedélyezésre javasolt ■ Akácfa utca 51. részleges bontási és szálloda kialakításának terve engedélyezésre javasolt ■ Verseny utca 16. szám alatti 41 lakásos társasház kialakításának terve engedélyezésre javasolt ■ Akácfa utca 5. szám alatti társas- ház emeletráépítés és tetőtér beépítésének terve engedélyezésre nem javasolt ■ Nefelejcs utca 7. szám alatti társasház tetőtér beépítésének terve engedélyezésre nem javasolt. ■ Baross tér 19. szám alatti ingatlan szállodává történő átalakítása két alkatommal - engedélyezésre nem javasolt A Kerületfejlesztési Bizottság által évente kiírt társas- ház-felújítási pályázat és a gázszolgáltatásból kizárt társasházak pályázatának kiírására idén a március 16-ai rendkívüli ülésen került sor. A társasház- felújítási pályázat elbírálásáról a Bizottság június 8-ai ülésén döntött, míg a gázszolgáltatásból kizárt társasházak pályázata egész évben az aktuálisan beérkező kérelmek függvényében a Bizottság napirendjeinek témája. A Társasház-felújítási pályázat benyújtásának április 30-ai határidejéig 260 db pályázat érkezett a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáira. Az önkormányzat képviselőtestülete 2009. évi költségvetésében 100 millió forint összeget különített el a társasház-felújítási pályázaton résztvevő, egyben nyertes társashá- zak részére. A társasházak részéről igényelt felújítási összeg 392.801.211 forintot tett ki. A beérkezett pályázatok döntésre történő elkészítését a hivatkozott rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatal szakemberei bevonásával létrehozott szakmai munkacsoport végezte. (A pályázatok feltételeit, a bertyúf tás, az elbírálás, valamint támogatás felhasználásának szabályait a hivatkozott rendelet tartalmazza.) Az idei érvényes pályázatokban szereplő (a rendelet szerint adható támogatási igények alapján), megpályázott felújítási tervek összege 240.597.733 forintot tett ki a költségvetésben meghatározott 100.000.000 forinttal szemben. A rendelkezésre álló költség- vetési keret felosztásánál a társas- házak részéről benyújtott igények közül - a pályázati kiírásban rögzített sorrendnek megfelelőm - műszaki szempontból a legfontosabb, illetve a legsürgősebb felújítási munkák lettek figyelembe véve. A beérkezett pályázati dokumentációkat a kerületfejlesztési bizottság június 8-ai rendkívüli ülésén megvitatta és a következő, határozataiban rögzítettek szerint, döntött: 94 társasházi pályázatot érvénytelennek minősített, 109 társasházi pályázatot pedig összesen 99.992.645 forint összegben támogatott. Az érvényes pályázatok közül 57 társasház felújítási munkáit pénzügyi fedezet hiánya miatt a bizottságnak nem állt módjában támogatni. A fenti összegből a kerületben lévő országosan védett társasházas lakóépületek felújítási munkáit a bizottság összesen 14.145.800,- Ft összegű támogatásban részesítette. Ebből Belső- Erzsébetváros műemléki jelentőségű területén lévő műemléképületek 6.427.000 forint összegű, míg az azon kívül eső műemlék társasházak 7.618.800 forint ösz- szegű támogatásban részesültek. A pályázati keret szétosztásáról szóló Kerületfejlesztési Bizottsági határozatok az Erzsébetvárosi Ón kormányzat internetes honlapján megjelentek, illetve a Polgár- mesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették, a társasházak kiértesítése pedig megtörtént. Folytatás a következő lapszámban. Efzseeetcaposiak ES AZ AUTÓMENTES 'NAP Ilii rl..li ■■ ...M On in.ni — riodoDayne uarami Man a Bár van autónk, csak ritkán, havonta nagyjából egyszer, például nagybevásárláskor használjuk. Inkább Wp**' Mf BKV-val járunk, ez egyszerűbb, praktikusabb és így nem szennyezzük a levegőt. Bár nincs saját autóm, nagyon örülök annak, hogy évente legalább egyázer megáll az autós for- galom és így legalább rövid időre megkíméli ük a környezetünket a füsttől és a légszennyezéstől. Ambrus Béiáné A családunkban véin autó, de még nem hallattam az autómentes napról. Nagyon jónak tar- *’* ( tóm ezt a kezdeményezést Elnézve ezt a sok a járművet, amelyek füstölnek és szennyezik a levegőt, ügy gondolom mindenképpen helye van a programok között Wegrosta Éva Szerintem minden gépjárművezető kibír egy napot, anti- tax'nem ül autóba, ez csak önmérséklet kérdése. Kérdés, mennyire szeretjük a lakóterületünket ahol élünk, ha tisztaság és élhetőség szempontjából nézzük, mennyire akarjuk megkímélni azt Farkas Tamás Nekem munkaeszköz az autó, mégis nagyon jónak tartom az autómentes napot, mert nagyon nagy a légszennyezettség. Ha tehetném, legtöbbször kerékpárral, maximum motorral közlekednék, de az óriási forgalom miatt sajnos mége az autós közlekedést kell választanom. Az Autómentes Nap célja, hogy többen a sétát, a tömegközlekedési eszközöket vagy a kerékpárt válasszák az autózás helyett. Nézzük, hogyan vélekednek erről a kerület lakói!
