Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-08-18 / 11. szám
1 1 2009/11. szám- • AmisasssasMisLá ----------—----------— 2 1 Buda Katalin helytörténet rovata Augusztus 20. ünnepe Szörényi Levente - Bródv János 1983-ban bemutatott - és azóta is kirobbanó sikert arató- István a király rockoperájuknak köszönhetően irányul nagyobb figyelem az állam- alapító Szent István királyra. Géza vezér és Sarolta fiaként Vajk néven 977 táján született I• sztergomban. Megkeresztel é- se után az István nevet veszi fel. Apja halála után István lesz a nép vezére. Feladatául tűzi ki a nyugati értelemben vett állam szervezését, és a kereszténység tel jes meghonosítását. Ezt a tervét tudatja az akkori római pápával. II. Sylvesterrel, aki öröme kifejezéseként koronát küld Istvánnak. 1000 körül megkoronáztatja magát a pápától kapott arany koronával. Az új hitre térítés nem egyik napról a másikra következik be. hanem hosszú évtizedek alatt. István bölcs államfő, mivel nem lát veszélyt abban, hogy behívja és befogadja az idegeneket a püspökség, apátság, káptalan alapításához. és a tanításhoz. Elrendeli. hogy minden 10. falu templomot építsen. „Nyugat minden nemzete részt vett Magyarország térítési munkájában". Az ország területét vármegyékre osztja, s ésszerű törvényeket alkot. Istv án 1083-as szentté avatását követően a szabolcsi zsinaton az országosan kötelező egyházi ünnepek közé sorolják augusztus 20-át. Még. a kö-1 zép-j korban isf t i s z -1 telet övezi a z ’ égész _____________ b en. Az es Aranybulla is rögzíti: „Rendeljük, hogy évenként a szent király ünnepét... Székesfehérvárott tartozunk megülni..." A törökök támadása után eltűnik a Szent Jobb Székesfehérvárról. Keresztény kereskedők Boszniában találnak rá, visszavásárolják és a raguzai (ma Dubrovnik) dominikánusok kolostorába viszik, megőrzésre. Két évszázadig semmit nem tudnak hollétéről. Két magyar foúr véletlenül akad nyomára, s értesítik az uralkodót. Mária Terézia közbenjárásával, 1771- ben sikerül Raguzából visszaszerezni az ereklyét. Előbb Schönbrunnba. majd Budára hozatja. (Mária Terézia a visz- szaszerzés emlékére pénzt veret.) Az uralkodó rendelele értelmében, augusztus 20-át is beleértve, 6 alkalommal lehet az erekly ét bemutatni. Mária Terézia rendelkezik arról is, hogy augusztus 20-a, Szent István napja, nemzeti ünnep legyen. Ennek ellenére csak 1818-ban rendezik meg az első körmenetet. A körmeneteket a budai várban tartják egészen a II. világháború végéig. Az 1848-49-es szabadság- harc elvesztése után. több mint 10 évre berekesztik az ünneplést. melynek az enyhülés vet véget. 1860-tól újra lehetőség nyílik augusztus 20-a ünneplésére, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Vidékről több százezer ünnepi viseletbe öltözött ember érkezik a fővárosba, s a budai várat benépesítik. A Bécsben székelő uralkodók közül csak m IV. Károly, az j magyar király vonul a körmenet élén, 1917-ben. Egy új szokás társul a körmenethez. A városba érkező emberek sokasága, a körmenet után az üzleteket keresi fel. Az újságokban megjelenő „Szent Ist- ván-napi vásár” hirdetések elősegítik a vásárlást. A Monarchia végén, a földművelési miniszter egy feledésbe merülő nép- ----h agyományt, az aratóünnepet éleszti újra, ami akkor még nem fonódik össze augusztus 20-al. Az 1. világháború után a Horthy-rendszerben augusztus 20-a nemzeti ünnep lesz. Megmarad a Szent Jobb körmenet, a lóverseny, melynek tétje a Szent István-díj és sok más mulatság, valamint újabb programok: mint a tisztavatás, az ünnepélyes őrségváltás, néphagyományok és 1927-től tűzijáték. Ekkor kitüntetik a sok gyermekes anyákat is. A körmenetek élén a református Horthy vonul, ezzel azt is kifejezve, hogy nincs jelentősége a felekezeti hovatartozásnak. A budapesti Szabadság téren az 1928- ban felavatott országzászló jelképezi az államiságot, melynek talapzatát a történelemi Ma- gyarország fontos helyeiről összegyűjtött földből alkotják. Ez lesz a megemlékezések budapesti helyszíne. A szórakozásnak kiemelt szerep jut: dalnokverseny, tancmuiat‘ ság. légi *• bemutató. ’ cirkusz, tá- ’ rogató kon- nflHBgSg'P cert. sport- e s e m ény . ökörsütés. Rr Több ezer kiil- He1k§||p' földi érkezik a turisztikai látvá- HKhKt ny osságszámba * menő programok pP^ megtekintésére. Augusztus 20-a, a magyarság egyetemes ünnepévé a Horthy utol- rendszerben válik. Az államalaA koronázási palástot Gizella királyné udvarhölgyeivel hímezte pító Szent Istv án királyról nemcsak a határon túli, hanem a kivándorolt magyarok is megemlékeznek. II. világháború után, 1948-tól alapvető változás következik be. Az ünnep egy es elemei közül néhányat felhasználnak. A tisztavatást meghagyják, ekkor már a Honvéd Kossuth Akadémia növendékeit avatják fel. Bábszínház, díszelőadás, tűzijáték szórakoztatja a közönséget. A Szent Jobb körmenetet viszont 40 évre betiltják. Az ünnep neve megv áltozik. 1948-ban új kenyér ünnepe, majd 1949-ben az alkotmány napja lesz. Az ’50-es években a programok zsugorodnak, elmarad a tűzijáték, helyébe tábortűz lép a Gellért hegyen. E korszak találmánya a kitüntetések adományozása, mely napjainkig tart. 1956. november 4-e után, évente munkás-paraszt találkozásokat tartanak, a kormán}, elnevezésének megfelelően. A ’60-as évektől újraéled a tűzi játék, és jelentőséget kapnak a felavatások: gyár. iskola, szálloda, pályaudvar, lakótelep stb. Vízi-és légi parádékkal kiegészülve folytatódnak az olyan hagyományok, mint a zászlófelvonás és a tisztavatás a Kossuth téren, néphagyományok bemutatása. István király személye is megjelenik a szent jelző elhagyásával. Hármas megemlékezéssé alakul augusztus 20-a: államalapítás, alkotmány és új kenyér ünnepévé. Hosszú évtizedek után 1989. augusztus 20-án ismét megrendezik a Szent Jobb körmenetet a Bazilikától indulva, ahol ma őrzik az erekly ét. A rendszerváltás után, 1991-től újra hivatalos állami ünnep lesz
