Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-02-24 / 2. szám

2009/2. szám H lE)L^Y*T«rÖ1R'iflÉ<N IEíT«*»M ÍÍVrG VY/QiM WN Buda Katalin rovata I Kellér Andor (1903-1963) kerületünkben, az István út 45. számú házban született. Édesapja képkereskedő. Ám édesapjának a kártyázás a szenvedélye, és ahogy An­dor később megfogalmazza: veszteni lehet, visszanyerni lehetetlen. Pontosan így történt édesapjával. A család egzisztenciája annyira meginog, hogy a Külső Erzsébetvárosból, „Csikágóból” is el kellett költözniük Újpest­re, mely akkor még nem része a fóvárosnak. Andor és Dezső, az öccse, innen járnak a közeli piacra ezt-azt árusítani, illetve házal­ni, hogy kenyerüket megkeressék. Andor nem sokáig bírja ezt az életvitelt. Gondol egy merészet, és bekopog Az Újság kiadóhivatalába, állást keresve. Próbálkozá­sa sikerrel jár. Szomory Dezső író öccse lesz a főnöke. Andor még nincs 18 éves, amikor elkezdi az újságírói pályát. Szemfüles újság­író. O készíti írói működésének 25 éves ju­bileuma alkalmából Osvát Ernővel, a Nyu­gat szerkesztőjével, az első riportot. írói te­hetségéhez sem fér kétség. Ambiciózus és jó újságíró. Több napilapnak dolgozik pl. a Pesti Futárnak, a 8 Órai Újságnak, a Reggel­nek, a Népszavának és szerkeszti a Révai testvérek Nyíl című regényfüzet-sorozatát, melybe olykor kabarétréfákat is ír. Más oldaláról is bemutatkozik. Elsőként a 20-as évek végén A gyűlölet angyala, majd a Szaxofon és végül 1936-ban A rulettkirá­ly című regénye jelenik meg, nem kis meg­lepetést keltve az életmódját ismerő írók kö­rében. Andor ugyanis éjszakai életet él. "Ti­zenöt évig nem feküdtem le reggel előtt, fél­ve, hogy kimaradok valamiből." A Fészek Művészklubban és az írók Otthon körében kártyázik, s a lóversenypályákon is sűrűn megfordul. Közben mindenre odafi­gyel, így jut azokhoz az érdekes irodalom­történeti sztorikhoz, anekdotákhoz, melyek könyveiben olvashatók. Vagyis írásaiban "kártyatermek, lóversenypályák, bohémta­nyák és alkotóműhelyek, pincérek, zsokék, fél-és nagyvilági hölgyek, a régi Budapest kelléktárai és stilisztái kelnek életre, finom párába burkoltan, az elmúlás szomorkás nosztalgiájával." Műveinek azonban minden esetben valóság­alapja van. Rendkívül gondos kutatás, "ap­rómunka" előzi meg még akkor is, ha sze­mélyesen ismeri azokat, akikről ír. Az 1941- ben megjelenő Bal négyes páholy című könyve a színház és a kártya szenvedélyéről ismert Beöthy László alakját tárja olvasói­dé. Ugyancsak 1941-ben lát napvilágot a Zöld gyep, zöld asztal, melyben a bécsi Jockey Clubban minden idők legsikeresebb kártyacsatáját vívó Szemere Miklós életét rajzolja meg, aki követségi titkár fiatal korá­ban Párizsban, Szentpétervárott és Rómá­ban, a magyar lóversenysport fejlesztője, versenylovai Európa-szerte híresek voltak. Kellér Andort 1942-ben munkatáborba hur­colják, ahonnan szerencsésen megszökik, s a II. világháborút Bukarestben éli át. Pestre visszatérve néhány évig ritkábban jelenik meg neve a sajtóban. A Fészek művészklub­ban és az 1954-ben Hungária kávéház néven megnyílt egykori New Yorkban újra magára és barátokra talál. 1957-től itt működik az Esti Hírlap szerkesztősége, ahol Kellémek állandó rovata lesz Déli Posta néven. Az Es­ti Hírlap szerkesztősége, a Hungária mélyvi­Március 8. - Nemzetközi Nőnap New Yorkban, a 40000 texdl- és kon­fekcióipari munkásnő sztrájkjára emlékezve tették erre az időpont­ra a Nemzetközi Nő­napot 1910-ben. Magyarországon 1914-től emlékeznek meg ezen a na­pon a nőkről. Ilyen idő tájt igencsak megnő a virágbol­tok forgalma, főleg mióta a hóvirág védett növény lett. Nem árt tudni, hogy a ta­vasz első hírnökének leté- pése bírságot von maga után. ze, és a lóversenypálya, amit megtartott kedvteléseiből, feléleszthette benne azokat a ’helyszíneket, ahol múltja lejátszódott, s ahol képzeletében megjelenhettek regényes alak­jai. Az 1956-ban megjelent Palásthy titka című regénye irányítja rá a figyelmet, mely átütő sikert hoz. Ez a műve is játékszenvedélyről szól, melynek hőse Palásthy Marcell, aki Adyval egy időben Nagyváradon újságíró. Pénzét, életét lóversenyen játssza el. Kellér rengeteg" kortörténeti adattal rajzolja meg Palásthy alakját. Ezután Szomory Dezső emlékét örökíti meg író a toronyban címmel. Ez a mű "Kellér Andor egyik csúcsteljesítménye... egyszerre fénybe derítette a szerző korábbi írásait, és rangot adott egy módszernek, amelyben korábban is a legigényesebb zsumalizmus, az elbeszélés és az esszé ele­mei keveredtek", írja egyik kortársa. Máig a Szomory - irodalom egyik alapműve. Kellér Andort az átlagostól eltérő, különc jellemek érdeklik. Ezekről szólnak regé­nyeinek hősei. 1960-ban jelenik meg a nagy igényességgel átírt Zöld gyep, zöld asztal, A rulettkirály és a Bal négyes páholy. Ez utóbbi 174 oldalról 477 lapra bővítve ké­szül el. Kellér Andor 1963. augusztus 20-án rosszul lett a lóversenypályán. Galsai Pongrác szavaival üzenhetjük a már halhatatlanok közé távozott írónak: örülnénk, „ha olvas­hatná azokat az írásokat is, amelyek a halá­la után, legjobb íróink és kritikusaink neve alatt jelentek meg róla”. Kellér Andor újságíró, író szülőföldje Erzsébetváros

Next

/
Thumbnails
Contents