Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-05-13 / 6. szám
2009/6. szám 1ÜJ üü fBfgiaag:::-:: . 19 Buda Katalin rovata Szathmáryné Farkas Lujza, a Nemzeti egyik legkiválóbb komikája A Dohány utcában lakott I Farkas Lujza (1818-1893) mielőtt a Nemzeti Színház szerződteti, ekhós szekérrel járja az országot. Több város színpadának kedvence. Veszprémben, Pesten, Szabadkán és Pozsonyban tapssal köszöntik játékát. 1818-ban gyönyörű szép kislány született Rimaszombaton a Faikas családban. A kislányt Lujza névre keresztelik. Nem sokáig tudnak örülni egymásnak. Lujza épp hogy megteszi az első lépéseket, amikor elveszti szüleit. Édesapjától, Farkas János hős és szerelmes színésztől tehetséget kap örökségbe. A kislány már három éves korában fellép, kis szerepet alakítva. Horváth József és Fejér Károly színházigazgatókkal vándorszínészként járja az országot. Fejér Károly igazgatónál több híresség kezdi pályáját, így például 1844-45-ben Petőfi Sándor. Lujza 10 évesen Pesten a Rákóczi út és a Puskin utca sarkán álló Beleznay- kertben szerepel. Majd Kilényi Dávid híres színtársulatánál - ahol még Déryné is játszik - mint elsőrendű drámai „szende” jelenik meg a közönség előtt. Alig 16 éves, amikor férjhez megy Szathmáiy Dánielhez, s ettől kezdve Szathmáryné néven lép fel. A Nemzieti Színház 1844-ben szerződteti először naiva, később hősnői szerepkörben. Fiatalon ragyogó szépsége akkori szerepeit elhomályosítja 1848. március 15-én sem tétlenkedik: ő viszi a zászlót a 20 ezres tömeg élén, amikor Táncsics Mihályt kiszabadítják börtönéből. A szabadság- harcban való szereplése miatt bujdosásra kényszerül. 1851-ben Kolozsvárra szerződik második férjéhez, Latkóczy Ferdinándhoz. Majd újra vándorszínészként, echós szekérrel jáija az országot olyan nagynevű színigazgatókkal, mint a Havi Mihály és Szabó Józsefi akik 1847. július 9-én a bécsi udvari operában lépnek fel dal-és tánctársulatukkal, s ekkor hangzik fel először magyar szó a bécsi színpadon. 1857-ben térhet vissza a Nemzeti Színházhoz. Szigligeti Ede találja meg számára azt a szerepkört, amelyben igazi tehetsége, a humor érvényre jut. Tomboló sikert arat Szigligeti Mama című darabjában, melyben a címszerepet alakítja. Akárcsak Fenn az ernyő lenn a kas című, ugyancsak Szigligeti színműben. Számtalan sikeres alakítása közül megemlítjük Brazovicsné szere- pét Jókai Az aranyemberében, a dajkáét a Rómeó és Júliában, Pemelle asszonyét Moliere Tartuffe- jében. Játéka láttán jelenti ki Széchenyi István, hogy van a magyarban színészi tehetség. Ez a kitűnő színésznő, még írni sem tud. Ösztönös, autodidakta tehetség. Később hozzá fog a betűvetés elsajátításához. Először azt a két szó leírását tanulja meg, melyekre leggyakrabban szüksége van, azaz „Elfogadom- Szathmáiyné”. Rengeteg embernek tartozik, ám tartozását mindig percre pontosan fizeti vissza Féltett kincse a mogyorószínű selyem ruhája, amely a zálogház és a színház között vándorol. Mindig csak azon a napon váltja ki, amikor szerepléséhez szüksége van rá. Egy alkalommal azonban zárva találja a zálogházat. Nagy bajából a rendőrkapitány segíti ki, aki kinyittatja az ünnep miatt zárva lévő zálogházat. Szerepe után újra visszaviszi ruháját. Akkoriban olyan kis fizetést kapnak a színészek, hogy képtelenek voltak azt beosztani. A Nemzeti Színház az 1870-es és 80-as években hetente háromszor népszínmű előadást tart a Várszínházban. ANemzeti legjobb színészei között ott szerepel Szathmáryné is, akit tehetségén, hivatástudatán kívül a pontossága is jellemzi. Egy alkalommal mégis megtörténik vele, hogy az Ibolyafaló című darab egy jelenetében késve lép be a színpadra. Szigeti József kollegája, akinek időnként saját szerepe sem jut eszébe, most a Szathmárynéét is számon tartja és ugyan suttogva, de a maga erőteljes hangján figyelmezteti, hogy jöjjön be, amit persze a közönség is hall. Szathmáryné sietve megjelenik a színpadon, az udvarias közönség pedig tapssal nyugtázza apró tévedését. A Nemzeti Színházban 1891 -ig szerepel, haláláig tiszteletbeli tag marad. Fellép a Magyar Színházban is, ahol a Liliomfi első előadásán ő alakítja Erzsikét. Sokan szeretik, idős korában mégis egyetlen hű társa kutyája Vele osztja meg magányát. 1881. május 16. - Megalakul a Magyar Vöröskereszt I A Magyar Vöröskereszt 1881. május 16-án alakult meg Esztergomban, ahol saját kórházat is üzemeltetett. Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi Egyezményekhez, a magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. 1878. április 12-én megtartott értekezleten döntés született Ausztriában és Magyarországon önállóan működő Vörös Kereszt Egyletek szervezési és működési alapelveinek kimunkálásáról. Miközben az önálló magyar segélyegylet létrehozásáról folytak a tárgyalások, a K.u.K. hadserege (azaz a Monarchia csapatai) 1878-ban megindultak Bosznia- Hercegovina megszállására. Ebben az időben már számos jótékony nőegylet működött _ Magyarországon. Ezek . * sj vezetői közös értekez- letet tartottak és elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a Bosznia-Hercegovinában harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. Központi Segélyező Nőegylet néven gyűjtést kezdeményeztek. A kezdeményezés jelentős eredményét tapasztalva a Nőegylet vezetői el< o °Sk^ határozták, hogy munkájukat állandósítják és az egész országra kiterjesztik. Bizottságot választottak, hogy a Genfi Egyezményeknek megfelelő Alapszabályt dolgozzon ki. Az elfogadott Alapszabály sze- rint 1879. március • 27-én megtartott ^ közgyűlésen meg- fvg alakult a Magyar ^ Országos Segé- ^ lyező Nőegylet. A Nőegylet elismerésre méltó munkát végzett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében, kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Vezetői részt vettek a + Magyar Vöröskereszt megalakításában, így joggal tekinthetjük őket a Magyar Vöröskereszt közvetlen elődjének. A központi választmány értesítette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulásáról és kérte felvételét a nemzetközi kötelékbe. A Magyar Vöröskereszt egyenjogú tagja lett a nemzetközi mozgalomnak és azóta is aktív tagja. 1919-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének. 1992-től a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke a Magyar Vöröskereszt fővédnöke. (Wikipedia alapján)
