Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-03-07 / 4. szám

2008/4. szám

N lElLKfaTíÖlRVWElNiEWT

i

19

Buda Katalin rovata

Podmaniczky Frigyes a nagy városrendező, „Budapest vőlegénye”

2007. októberében volt Podmaniczky Frigyes halálának 100. évfordulója. Fővárosunkat haláláig szerette, s szeretete tettekben nyilvánult meg. Népszerűségére vall, hogy sokféle néven illették, például „kockás báró”, „Budapest vőlegénye”. Podmaniczky Frigyes báró igen fordulatos, változatos életet él, olyat, amilyen maga a 19. század. A Podmaniczky család nevét a Vág-Beszterce szomszédságában fekvő Podmanin helységről kapja. Frigyes 1824-ben született Pesten. Édesanyja német származású, aki kellő szigorral neveli őt és négy testvérét. Igen művelt édesapja, visszavonult életet él aszódi kastélyában, ahol könyvtára, nagy értékű képtára és fegyvertára van. Frigyes korán elhunyt édesapja Hunfalvy Pál személyében kitűnő taru'tót fogad fiúgyerekei mellé. Frigyes, édesapja után unokabátyját, Podmaniczky Andort szereti a legjobban, aki ellentéte édesapjának. Kártyázni, célba lőni, lovagolni, hölgyeknek udvarolni Andortól tanul. Sőt, még egy pipával is megajándékozza, céllövészeti vizsgája után. Frigyes nagyon büszke rövidszárú pipájára, hisz annak története van. Egykor Sándor Móric híres sportemberé (1805-1878) volt, amikor budai palotája erkélyéről leugratott lovával. Frigyes nyomban lóra ül, ■hogy ő is kövesse Sándor Móric példáját. A pipát többször a ló szájába teszi, de az fogai közül mindig kiejti, mert nincs kellőképpen idomítva. Miközben le-leszáll a lóról, hogy a pipát az országúiról felvegye, a szembejövő hintón vendég jön hozzájuk. Édesapja testvére, Terézia és társalkodónője Eliza, aki 10 évvel idősebb Frigyesnél. Eliza, Frigyest is, ahogy édesapját is sikertelenül kerülgeti. Ám amikor Frigyes beszámol Andor unokabátyjának Elizával folytatott négyszemközti beszélgetésükről, jobbnak látja a családi tanács, hogy Frigyes Hunfalvy Pál tanítóval Miskolcra utazzon. Az ottani evangélikus iskolában kezdi nyilvános tanulmányait. Abban az időben az iskola szegény tanulói, ingyen étkeznek az úgy nevezett tápintézetben. A többségben lévő, rosszul táplálkozó fiúk kicsúfolják gazdag társaikat, hogy

úri gyomruk nem bírná a koldus ellátást. Frigyes már kis korában sem tűri a csúfolódást, ezért bebizonyítja, semmiben sem különbözik az ő gyomra a többiekétől. Megkéri Hunfalvyt, hogy írassa be őt a tápintézetbe. Édesanyjától azt kéri, küldjön egy szekémyi ennivalót a szegények részére. Otthoni emlékei alapján neveli diáktársait. Ebéd alatt és után szokásos kenyérlabdacsokkal való dobálást szigorúan megtiltja. Frigyes viselkedése, és édesanyja által küldött ajándék kiengesztelést eredményez. Olyan népszerű lesz társai körében, hogy ezen túl ő a vezérük.

A szüret Miskolcon igen fontos esemény, még a tanintézetekben is szünidőt tartanak. Frigyesnek alkalma nyílik a világ legelső borának előállításával megismerkedni.

1838-tól a pesti evangélikus gimnáziumban folytatja tanulmányait. A tanórák reggel 6-tól délután 5-ig tartanak. Ráadásul még azokat a melléktárgyakat is fel kell vennie, amelyeket Miskolcon elhanyagol, így pl. a francia-, angol nyelv, rajz, zongora, vívó, lovagló, úszó és táncleckét. A táncórákat a német színház balettmestere Beauval tartja. A tánctanár nevével jelzett Beauval bálok kurzuszáró bálján találkozik Frigyes az első szerelemmel. „Mikor hófehér, gömbölyded vállát megpil- lantám, akarva nem akarva ... s azon közelség, melybe egymáshoz jutánk, magamon kívül ragadt- s egy forró csókkal érintém vállát.” A gáláns gavallér nem említi a hölgy nevét, azt csak a kortársak emlékezete őrzi (Szapáry Eliz). Frigyes három évvel később, megvallja édesanyjának, hogy házasodni akar. Édesanyja bölcsen válaszol 19 éves fiának. Azt kéri, vájjanak egy évig, ez idő alatt ne találkozzanak, s ha még mindig így fognak egymás iránt érezni, beleegyezik a házasságkötésbe. Frigyes sokat komolyodik egy év alatt, és nem veszi feleségül, akit még forrón szeret, mert „valódi komoly alapot nélkülözőnek tartom magamat, sem hogy az imádott nőnek sorsát az enyémhez láncolni merném.”

Miután Frigyes befejezi tanulmányait a pesti evangélikus iskolában, ismét Hunfalvy neveli, tanítja. A tanításon kívül a szünidőkben, Magyarország egy-egy tájával is megismerteti Érigyest. Á tudományos hírnévnek örvendő Hunfalvyt a késmárki líceum jogtanárává választják. Ekkor a nevelőjéhez ragaszkodó Frigyes, és édesanyja követik őt Késmárkba. 1843. június 20-án, teszi le Frigyes utolsó szakvizsgáját.

Ez év decemberében Pozsonyba utazik, hogy részt vehessen az 1843/44 évi országgyűlésen. Az utazásnak nem a legegy- szerííbb módját, a postakocsit választja. Amikor délután frissen kilép a Zöldfa szállodából a jóképű, vörösesszőke hajú, magas Érigyes, már felkészült a nyilvános szereplésre. A pozsonyi ülésen gróf Ráday Gedeon Pest vármegye követének írnoka. Frigyes az ellenzékiek csoportjához csatlakozik, és a Kis Casinóban újítja fel gyermekkori barátságát a Batthyányakkal, Telekiekkel, Andrássyakkal. „Az 1843/44-ben Pozsonyban székelő országgyűlés hazánk reformtörekvéseinek egyik legnevezetesebb mozzanatát képviseli, joggal mondhatom tehát, hogy érdekes időszakban kezdettem az élettel magával ismerkedni” - írja Podmaniczky naplójában. Azonban 20 éves korában nem annyira a politikában, hanem a társaságban arat sikereket. A bálok után továbbmulatnak, ami idővel pénztárcájuk kiürüléséhez vezet. Frigyes ezért pár hónap múlva kénytelen hazautazni. Az adósságok rendezése után Berlinbe utazik, ahol Ranke, a nagy történetíró előadásait hallgatja, éjszaka pedig a berlini élettel ismerkedik. Észak-európai utazása alatt is főként az életet tanulmányozza. Hazatérve először közigazgatással foglalkozik. Pest vármegye örökös főispánja, József nádor mellett aljegyzőséget vállal. Közben részt vesz a szabadelvű ellenzék megszervezésében. S amikor Kossuth Lajost jelöli az országos ellenzék Pest megye országgyűlési követének, Frigyes élenjár a választási hadjáratban, amelyet jelentős pénzösszeggel is támogat. Az 1847/48 évi pozsonyi országgyűlésen Batthyány Lajos felkérésére Frigyes megtartja a felsőházban első beszédét az adminisztrátori rendszer ellen. Nem kisebb személy, mint maga az elnöklő nádor, István főherceg gratulál neki. Még véget sem ér a pozsonyi országgyűlés, amikor beköszönt a párizsi, bécsi, pesti forradalom. Érigyes az ország- gyűlési küldöttséggel Pestre érkezik (beszéde után „pokolbáró” becenévvel illetik). Októberben beáll önkéntes nemzetőrnek. Részt vesz a schwechati csatában. A vereség után, Pestre kerül és a Károlyi huszárezred kapitányaként, küzd végig a szabadságharcban. O is ott áll augusztus 12-én Világos vára alatt a fegyvereiket letevő honvédek között. Az aradi fogolytáborban önként vállalja társai sorsát, a közös hadseregbe történő kényszersorozást. A közlegényként besorozott magyarok utazása keserves, Szlavónián át Lombardiába, majd Tirolba érkeznek. A nagy hóban Frigyes lábujjai lefagynak, és szemgyulladása is súlyossá válik. A napi durva, fárasztó katonai gyakorlatok elviselését még elviselhetetlenebbé teszik az otthonról érkező hírek, melyek pajtásaik börtönbüntetéséről, öngyilkosságáról, kivégzéséről szólnak. Édesanyja kegyelmi kérvényét Haynau elutasítja. Az egykori kényes gavallérnak egy éven át cselédmunkát kell végeznie. Amikor trágyát is szekereztetnek vele, felhúzza egyetlen megmaradt glaszékesz- tyűjét. Frigyes 1850. július 8-án hazatérhet régi szerelme, Szapáry Eliz közbenjárására. Eliz hazakíséri Frigyest aszódi kastélyába, ám ezután otthagyja Frigyest.

A folytatásban mutatjuk be a nagy városrendezőt.