Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-12-18 / 19. szám
Önkormányzat - Közélet 2008/19. szám Fenyőszagú a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a rakott fa, a jó barát boros korsóihoz von, » A karácsony elsősorban a családról, a szerétéiről szól. A legtöbben családi körben, szeretteikkel töltik el a szentestét, vagy ha erre nincs mód, akkor képeslapokon, levélben, telefonon biztosítják egymást arról, hogy a távol lévő is a családhoz tartozik, gondolatban együtt ünnepelnek vele a családtagok. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szerte a világban megünneplik, ám a szokások nagyon különbözőek lehetnek. Svájcban, Zürichben ezekben a napokban mesevillamos jár, amely körbevi- szi a gyerekeket a városon. A gyerekek eközben karácsonyi dalokat énekelnek, és édességet is kapnak. Lettországban az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász. Új-Zé- landon a karácsony a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak. Finnországban a Mikulás érkezése előtt szaunáznak egyet. Karácsony napján a legtöbb finn elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához, hogy gyertyát gyújtson emlékükre. Kenyában még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Olvasóink jól ismerik a hazai szokásokat, így nem részletezzük a töltött káposzta és a halászlé elkészítésének módját. Ezen az oldalon összegyűjtöttünk néhány régi, karácsonyhoz, év végéhez, új évhez kötődő hagyományt, amit manapság városon szinte egyáltalán, de vidéken is csak ritkán tart meg a lakosság. Közülük néhány biztosan örömöt szerezne ma is a gyerekeknek. Az ünnep és a hagyományok Áldott, békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk Erzsébetváros lakóinak! Ensébetvárasi MSÉP-jobtak «zene&da nevében Varga Tibor, Jónás Levente Tilos a munka! Nagykarácsony első napján, és ezt követően kiskarácsonyig (újév ünnepéig) tilos volt dolgozni - a lányoknak, asszonyoknak karácsony napján tilos volt mosni, szárítani, és varrni is. Ne ad<|j kölcsön! Karácsony napján, kölcsönkérni, vagy kölcsön adni is tilos volt, mert úgy tartották, hogy ez elviszi a kölcsönadó egész éves hasznát. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak. Játékos hagyományaink Aprószentek napján, december 28-án volt szokás a gyermekek és a jószágok „megvereté- se”, „megsubrikálása”, hogy egészségesek maradjanak. A karácsonyt megelőző héten jártak a gyerekek betlehemezni. A kis Jézust köszöntő betlehemi zarándokokra emlékeztetőén subába öltözött pásztorokként, aranypapír koronás, fehér inges főangyalként, gyolcsinges kisangyalokként vitték el házról-házra a betlehemet, egyházi, karácsonyi énekeket dalolva, almáért, édsségért, kalácsért, aprópénzért Szerelemjóslás Az Erdélyben elterjedt ünnepi szokások egyike a szerelemjóslás, amikor a lányok valamely nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Éjfélkor a gombócokat bedobták a forró vízbe, így az elsőként a víz tetejére kerülő gombócban lévő férfinév elárulta, ki lesz a párjuk. Az ágacskától a karácsonyfáig Kis-Ázsiában Szent Borbála ünnepe alkalmából vízbe tesznek egy bimbós ágat december 22-én, köré ajándékokat tesznek, várva, hogy az ágacska 24-ére kivirágozzon. A németeknél a 17. században kezdődött a fenyőfa állításának szokása, a hagyomány szerint a téli napforduló idején kiszabaduló a gonosz szellemektől, csak úgy szabadulhatnak meg, ha az élet örökzöldje, a fenyőfa alá állnak. Ä fákat feldíszítették különféle gyümölcsökkel, édességekkel, és papírkivágásokkal. Hazánkban a múlt század második felében terjedt el ez a szokás a bécsi udvar hatására, a fenyőfa később jött szokásba. A fa díszítése a következőképpen zajlott: csúcsdísz a betlehemi csillag volt, alá a három királyok, majd az angyalkák teljes alakos, árva- lányhajjal díszített arcképeit függesztették, volt rajta alma, dió, míg a fa tövében betlehemi jászolt helyeztek el. A szaloncukor magyar találmány, a fa díszítésében játszott szerepe az utóbbi évtizedekben kezdett el terjedni a világban. ■
