Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-11-28 / 18. szám

5°Hü 1 .<oV."5i.y-ii' 2008/18. szám Díszpolgárok, sportkitüntetettek és Pro Űrbe díjazottak Erzsébet-napi díjeső DR. IVAN GÉZA Helyi polgárként és történészként szenvedélyesen kutatta és kutatja Erzsébetváros történelmi emlékeit és múltját. Ismereteit megosztotta minden kerületi lakossal, gyakran je­lentek meg írásai lapunkban is, majd 1995-ben helyi kiadvány jelent meg munkássága eredményeként „Er­zsébetváros története” cím­mel. Közéleti tevékenysé­gét elsősorban a civil tár­sadalom erősítéséért, a civil szervezetek összefo­gásáért, a civil szerveze­tek és az önkormányzat közötti kapcsolatok és együttműködés fejleszté­séért végzett munkája jel­lemezte és ez tette Őt is­mertté. 1995-ben kezde­ményezője és alapító tagja volt a Madách-sétány Egyesületnek, mely­nek több, mint egy évtizedig volt el­nöke és jelenleg is tagja. A '90-es években az önkormányzat felhívá­sára az elsők közt jelezte egyesüle­te nevében a közösség együttműkö­dési szándékát. Nevükhöz fűződik az a kezdeményezés, melynek eredményeként a műemléki Holló utca 12. szám alatti épület az átépí­tés után is megőrizte gyönyörű hom­Pro Urbe díjazottak DR. KONRÁD JÁNOS lokzatát. Egy évtizede, 1998 máju­sában egyesületével kezdeménye­zője és egyik alapítója lett az Erzsé­betvárosi Civil Szervezetek Szövet­ségének, melynek azóta elnöke. A Szövetség munkája példát mutat a civil szervezetek összefogásának szükségességére és hasznosságá­ra. Több olyan kezdeménye­zésnek elindítója, melyek az önkormányzatnál visszhangra találtak és megvalósultak. Ide tartoz­nak például a '48-as (Kla­uzál tér) és '56-os (Ró­zsák tere) köztéri alkotá­sok. 2002- tői 2004-ig az önkormányzat által létre­hozott Civil Tanács alel- nöke volt. Segítséget nyúj­tott az önkormányzat civil pályázati rendszerének kidolgozásában. Je­lentős szerepet játszott a polgár- mester kezdeményezésére életre hívott Civil Pályázati Bíráló Bizott­ság előkészítésében. A Bizottság­nak 2005-ös megalakulásától kezd­ve elnöke. 2007-ben kezdeménye­zésére került megszervezésre az Erzsébetvárosi Civil Konferencia, mely alapul szolgálhat egy még szé­lesebb körű civil összefogásnak. Olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, sportvezető, több, mint 20 éve a VII. kerület állatorvosa. Nemcsak szakmá­ja, hanem hivatása is az állatorvoslás, a kerületben élők mindig számíthattak és számíthatnak rá. Régóta aktív szerepet vállal a hatósági feladatokban is. A kerületi képviselő-testület - a fővárosban elsők között -, 2005- ben elfogadta helyi rendeletét, mely szerint VII. kerületi eb-tartónak közterületen kizárólag mikrochippel megje­lölt ebet lehet sétáltatni. Dr. Konrád János ezen rendszer kialakításának, szervezésének az élére állt, az érdekeltek között koordinálta a fel­adatokat és a több hónapos előkészítő munka után elfogadott rendelet kapcsán a kutyachip-beültetésekben tevőlegesen is részt vett. Sportpályafutását 1956-ban a Budapesti Lokomotívnál, illetve a BVSC-nél kezdte. 1964-től a Budapesti Honvéd, 1970-től a Vasas Izzó, 1976-tól 1977-ig az OSC sportolója volt. 1959. és 1973. kö­zött 123 alkalommal szerepelt a magyar vízilabda válogatottban, tagja volt kétszer az Universiade-győztes, az Európa-bajnok, kétszer az olimpiai bronzérmes és 1964-ben Tokióban az olimpiai bajnok csapatnak. Az 1960. évi olimpián a 100 mé­teres hátúszásban is versenyzett. 1974-ben a Testnevelési Főiskolán vízilabda edzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után 1976-tól az OSC vízilabda csapat edzője volt 1980-ig. 1978-ban csapatával megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját és a Szuperkupát is. 1981-től 1983-ig Kuvaitban dolgozott, mint az ottani válogatott szövetségi kapitánya. Hazatérését követően 1985 és 1989 között a ma­gyar női válogatott szövetségi kapitánya volt. Irányítása alatt a magyar csapat egy világbajnoki bronzérmet és három Európa-bajnoki ezüstérmet nyert. 1990-től 1992-ig a férfi válogatott szövetségi kapitánya volt, vezetése alatt a férfi vízilabda válogatott világbajnoki harmadik helyezést ért el. A Magyar Olimpiai Bizottság tag­ja, 2000-től a MOB gazdasági bizottságában tevékenykedett, 2004-ben a szerve­zet elnökségi tagjává választották. Testvérei, Konrád Ferenc olimpiai bajnok és Konrád Sándor Európa-bajnok vízilabdázók. Sporteredményei: ■ olimpiai bajnok (1964) ■ kétszeres olimpiai 3. he­lyezett (196., 1968.) ■ Európa-bajnok (1962) ■ Kétszeres Universiade-győztes (1963,1965) ■ Universiade 2. helyezett (1959) ■ Universiade 3. helyezett (1961) KRONER GÁBOR A sporttal korán barátságot kötött, 7. osztályos­ként kezdett kézilabdázni. A Spartacus SC ifi vá­logatottjának is tagja volt. A sport szeretete a mai napig kíséri. Az érettségi megszerzése után rádió­műszerészi képesítést szerzett. 1968-tól 2004-ig, nyugdíjaztatásáig több területen is dolgozott a Honvéd Sportegyesületben. Többek között spor­tolók teljesítményével foglalkozó szakemberek kö­zött dolgozott, illetve egy másik tudományos kuta­tócsoportban is részt vett, ahol a Hűmet R készít­mény sportolókra gyakorolt hatását vizsgálták, „Pro Űrbe Erzsébetváros” díjazottak 2006. Tóth Tiborné (Gyarmati Mária) Szirmai Zoltán Kovács Lajosné 2007. Sztipich István Ghyczy György tesztelték a hatóanyag teljesítményfo­kozó hatását. Szintén a Honvéd Sport­egyesületben kezdett el foglalkozni a sportesemények rögzítésével, doku­mentálásával, mely felvételek elsősor­ban tudományos céllal készültek. Ké­sőbb azonban a sportesemények ar­chiválását is ő végezte. A videózás fortélyait autodidakta módon tanulta meg, majd az országban el­ső volt, aki a videótechnikát alkalmazta és azok eszközeit szervizelte is. A videotechnika elterjedé­se után szintén az elsők között volt, aki a kábelte­levíziózást művelte. Budapesten, a 19. kerületben (Erzsébeten) indult kábeltelevízió elsőként, amelynek már alapító tagja volt Lázár Sándorral és Zsarnótczky Gyulával. Kroner Gábor Erzsébetvárossal 1990-ben került kapcsolatba. Itt kezdett el dolgozni a kábelteleví­zió hálózatok megteremtésénél, kialakításánál. El­ső alkalommal a Nyitott Világ, majd a CATV kábel- televíziós társaság alapító tagja volt. Ezt követően e két televíziónak az utódjánál, az Erzsébetvárosi Televízióban dolgozott, s bár ma már nyugdíjas, de az Erzsébetvárosi Televí­ziónál mind a mai napig tevékenykedik. Nyugdíjazásáig dolgozott a Honvéd Sportegyesületnél is. Az elmúlt majd 20 év alatt operatőrként megszámlálhatat­lan mennyiségű felvételt készített Er­zsébetvárosról. Megannyi stúdió felvétel és élő adás vezetője volt. így nagy érde­me van abban, hogy a kerület lakosai, de mások is, megismerhették a kerület életét, neve­zetességeit, gondjait, hogy az Erzsébetvárosi Te­levízió nézői rendszeresen kaptak tájékoztatást az őket érintő kérdésekről. Az erzsébetvárosi önkormányzat megalakulása óta minden képviselő-testületi ülésen is jelen van a háttérben és rögzíti az elhangzottakat, hogy az­tán az adáson keresztül az érdeklődők figyelem­mel kísérhessék az önkormányzat munkáját. Szakmai elhivatottságával, nyugdíjasként ugyan, de ma is egyik aktív munkatársa, fiatalabb kollé­gáinak segítője, tanácsadója az Erzsébetvárosi Televízió Kht-nál.

Next

/
Thumbnails
Contents