Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-10-30 / 16. szám
'ÍMlíMSgS Kiállításajánló - Evangélikus Országos Múzeum Evangélikusság a magyar kultúrában Pest város török hódoltság utáni első evangélikus gyülekezete 1787-ben alakul meg. Krausz János építőmester által 1793-97 között, a mai Deák téren emelt épületben helyezkedett el az ideiglenes imaterem. A templom felépülése után, (1811) imateremben helyezik el az első pesti evangélikus iskolát. A ma működő múzeum 1978-ban kapja meg ezt az épületrészt Állandó kiállítása „Evangélikusság a magyar kultúrában” címmel először mutatja be az evangélikusság fennmaradt legfontosabb írásos, nyomtatott és tárgyi emlékeit .Luther Márton ágoston rendi szerzetes-tanár, 1517. október 31-én a Wittenbeig-i vártemplom kapujára, függeszti ki 95 pontból álló tézisét, amely elindítja az egyházi tanok megújítását. A reformátor a Szentírást visszahelyezi a hit középpontjába, tagadja az egyház üdvközvetítő funkcióját, vitatja a búcsúcédulák hatékonyságot. Nézetei miatt a pápa kiközösíti, ennek ellenére, az új vallási irányzat, követőkre talál. A kiállításon a látogató követheti a kezdetektől, az elő reformációtól, a huszita mozgalom hatásán keresztül a három részre szakadt Magyarországon teret hódító vallás központjainak kialakulását. Megismerkedhet az új nézetet támogató fo- urak tevékenységével. Például Nádasdy Tamás nádor Sárváron iskolát, nyomdát alapít, ennek köszönhető az első magyar nyelvű Újszövetség, Sylvester János tudós humanista fordításában. Az Eszak-Magyar- ország olyan városa, mint Pozsony, Eperjes iskolái révén válik evangélikus központtá. Az új tanokhoz szintén csatlakozik a felvidéki bányavárosok németajkú polgársága. A reformáció hívei állandó üldözésnek vannak kitéve. Különösen a felvidéki prédikátorokat, tanítókat sújtja börtönbüntetés és gályarabság. A 16. század hatvanas éveitől a reformáció helvét iránya, Kálvin János tanításai Sárospatakon, Debrecenben, Pápán jutnak érvényre. Itt református közösségek alakulnak. 1781-ben II. József türelmi rendelete kimondja, hogy a protestáns és orthodox felekezetek minden olyan településen saját lelkészt és tanítót kaphatnak, templomot és iskolát építhetnek, ahol híveik száma a száz családot meghaladja. A történelmi jelentőségű rendelet emlékét őrzi a három felekezet együttműködését ábrázoló érem. Ugyancsak látható a kiállításon, a vallásszabadság örömünnepén elhangzó zenemű kottájának részlete. Az ország minden részéből, az evangélikus egyházközségekből liturgikus tárgyak kerültek a gyűjteménybe: úrvacsora térítők-, kancsók, kely- hek, kupák. Portrék elevenítik meg az evangélikus közösségben jelentős szerepet betöltő személyeket. A magyar irodalom és történelem kiemelkedő alakjainak, mint Petőfinek és Kossuthnak relikviáit is őrzi az intézmény. A kiállítás megtekinthető: Bp. V. kerület, Deák Ferenc tér 4. szám alatt. A múzeum egyedülálló érdekessége Luther Márton 1592. január 6-i kézírásos végrendelete. Jeles napok, világnapok Október utolsó munkanapja Takarékossági Világnap 1924-ben, Milánóban rendezett nemzetközi konferencián 28 ország takarékpénztárainak küldöttei határozzák el a nap megünneplését. A figyelem felkeltés elsődleges célja a takarékbankok tagjainak képviselete a nemzetközi szervezeteknél, a Valutaalapnál, a Világbanknál. November 3. A japán Kultúra Napja 1947-től ünnep Japánban ezt a nap, mely a japán császári hatalmat helyreállító Mucuhito császár születésnapja. November 3. Magyar Tudomány Napja 1825. november harmadikán, a pozsonyi ország- gyűlésen döntést hoznak a Magyar Tudományos Akadémia felállítására. 1996-ban e napot, a Magyar Tudomány Napjának nyilvánítják. 1999. óta ünnepük. November 5. Európai Kereskedelmi nap Magyarországon 2005-ben rendezik meg először a napot. A multinacionális vállalatok és a kis kereskedők közötti együttműködést hivatott elősegíteni. 1 956. NOVEMBER 7. Gérecz Attila mártírhalála Gérecz Attila költőt, válogatott öttusázót a hatalommal való összetűzése miatt 15 év börtönre ítélik 19 éves korában. Börtönben írt verseit kiadják, és több nyelvre lefordítják. 1956. október végén kiszabadítják, ám egy hét múlva, az utcai harcokban szovjet golyósorozat áldozata lesz. A Klauzál tér 9. számú épületén emléktábla jelöli első sírja helyét. 1991-ben egykori fogolytársa, Kárpáti Kamill költő megalapítja a Gérecz Attila-díjat. 2008/16. szám Ezen a napon történt 1636. október 28. Harward egyetem 372 éve fogadja hallgatóit a Harward egyetem. Egyesült Államok első egyetemének alapítója és névadója John Harvard lelkész. A Cambridge-ben működő világhírű Harvard egyetemen mintegy 20 ezer hallgató tanul. 1915. október 31. A fővárosban mozi palota nyílik A Royal szálló díszterme alakítják át mozivá. A Royal Apolló lesz a főváros első 1000 személyes mozi palotája. 1997-ig vetítenek itt filmeket. 1869. november 2. Megszületett Ignotus Kritikus, író, a Nyugat című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1925. november 5. „A legnagyobb magyar” Ekkor iktatják törvénybe a már addig is közszájon forgó elismerést: "Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar". 1814. november 6. Megszületett egy új hangszer feltalálója Adolphe Sax, hangszer gyáros első sikere - a klarinét tökéletesítése után - a saxofont mutatja be. A párizs konzervatóriumban az általa feltalált hangszer, a saxofon tanára lesz. 1929. november 9. 79. születésnapján köszöntjük Kertész Imrét Napjainkig ő az egyetlen magyar író, aki irodalmi Nobel-díjjal büszkélkedhet. 2002-ben a Sors- talanság című könyvéért vehette át a legnagyobb elismerést.
