Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-10-14 / 15. szám
16 Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Október 18-án, szombaton munkanap, a plébánia irodájában fogadóórát tartunk 15-18 óráig. Október 19-én Missziós Vasárnap. Gyűjtés a Missziók javára. Október 20-án, hétfon 18 órakor hálaadó szentmise templomunk alapkőletételének 113. évfordulóján. Október 23-án, csütörtökön, nemzeti ünnepünkön hétköznapi miserend. Október 24-én, pénteken pihenőnap, az irodai szolgálat szünetel. Felhívjuk szíves figyelmüket a 2008. október 1-től érvényes irodai fogadóóráinkra: hétfőn és csütörtökön 15-től 18 óráig saját urnatemetőnkkel kapcsolatos ügyintézés. Kedden és csütörtökön 9- től 12 óráig, szerdán és pénteken 15-től 18 óráig minden egyéb plébániai ügy intézése Szűcs Gizella. HílSN&lfEflV Görög Katolikus Egyházközség A hétköznapi megemlékezések A legnagyobb ünnepeinket utóünneplések, különböző időszakok követik. Ha ilyeneken túl vagyunk, akkor az egyes napi megemlékezések lépnek életbe. Tükröződik ez az egyes napoknak a liturgián elhangzó énekeiben. Hétfőn az angyalokról emlékezünk meg. A liturgia változó énekei megegyeznek a november 8-ai ünnep (Szent Mihály és Gábor) énekeivel. Kedd: Keresztelő Szent Jánosnak a napja. A naptárban két jelentősebb ünnepe van (születése: június 24., feje vétele: augusztus 29.) más kisebb emléknapjai mellett, az énekek e napok istentiszteleteiből valók. Szerda: a Szent Kereszt napja. A főbb énekek a kereszt felma- gasztalás ünnepéből (szeptember 14.), de az olvasmányok előtti vers Mária énekéből: „Magasztalja az én lelkem az Urat...” mintegy emlékezve arra, hogy Mária ott állt a kereszt alatt. Csütörtök: az apostolokról, s Myrai Szent Miklós püspökről, a Keleti Egyház védőszentjéről emlékezünk meg. Pénteken ismét a Szent Keresztre emlékezünk, de e napon a „Magasztalja..,” kezdetű ének elmarad. Szombat a mindenszentek emléknapja, az összes üdvözülteké, azoké is, akik nem szerepelnek név szerint a naptárban. Nálunk nem szokásos, de egyes vidékeken megemlékeznek az összes elhunytról, még ha nem is sorolják fel egyes közösségekben név szerint őket (mint a hivatalos, halottak szombatjain). Vannak olyan helyek is, ahol a naponkénti megemlékezéseket nem tartják, hanem a hétkezdő vasárnap énekeit alkalmazzák. Vannak olyan kiadványaink is újabban, melyek minden napra tartalmazzák a napi szentre vonatkozó istentiszteleti szövegeket, de ez templomainkban kevésbé érvényesülő gyakorlat. dr. Sasvári László 2008./15. szám Boldog XXIII. János pápa reggeli imádsága „Mennyei Atyám! Hálát adok neked az egészséges pihenésért, amellyel megajándékoztál. Újraébredt lelkem legyen egészen a tiéd! Ezen az új napon úgy akarok jámi-kelni, mint te: mindenütt jót akarok cselekedni. Minden embert, aki csak találkozik velem, úgy fogadok, mint akit te küldtél hozzám. O a testvért lássa bennem, az én szavaimból és tekintet- temből pedig a krisztusi szeretet sugározzák reá. Senki se távozzék tőlem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna. Add, hogy magamat elfelejtsem és bele tudjam élni magam mások helyzetébe. Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, és ne legyen barátságtalan vagy sértő. Add meg, hogy mindig megnyerő modorú legyek és éljen bennem szikrányi humor, hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban. Végül add meg, hogy mindenkit legalább parányit vezessek közelebb szent Fiadhoz a Szűzanya által. Amen. ” Közreadta: Szűcs Gizella (Szent Erzsébet Plébánia) Hagyományok népszokások Októberben a hegykapuk megnyílnak Október 16. Gál napja Az ír származású szent már a kalandozások korából ismert. Szent Gallen megalapítója és névadója. Tisztelete Magyarországon az Árpád-korban alakul ki. Egyaránt népszerű keresztnév és helynév. A középkorban a diákok egyik szentje. Főleg protestáns német városokban ünnepük „kakas-ütéssel” Gál napját. A diákság felnőttek kíséretében kivonul egy közeli rétre, ahol körbeállva énekelnek. Amelyik diák bekötött szemmel eltalálja a kör közepén karóhoz kötözött kakast, az ajándékot (kiflit, kalácsot) kap. Az évszázados hagyományok szerint az ősz be- köszöntével ezen a napon véget ér a halfogás. A halászati időszak lezárásaként közös halfogást tartanak. Október 18. Lukács napja Orvosok, kórházak, fürdők védőszentje Szent Lukács, aki megtérése előtt pogány orvos volt. Az ő nevét viseli a budai Szt. Lukács-fürdő és kórház. Az evangélisták közül Lukács mondja el legrészletesebben Jézus gyermekkorát. A jámbor hagyomány szerint ő festi meg elsőként Máriát, Jézus anyját. A festők, festőcéhek ezért patrónu- sukként tisztelik. Erzsébetvárosban, a Wesselényi utca 73. szám alatti Festő Ipartestület Országos Szövetségének céhháza lépcsőházi üvegablakán látható Szt. Lukács képmása. Európa szerte elterjedt szokás volt a leányvásár, ami a fiatalok megismerkedését, és a párválasztást segítette elő. Á hagyomány szerint a Mecsek alján, Zengővár- konyban és Pécsváradon, ekkor tartják a leányvásárt. % , H 5» Október 20. Vendel napja A legenda szerint a 7. században élt ír királyfi, Vendel Rómába zarímlllj kol. Ott remetéskedik, majd egy birto1 nyáját őrzi. Ez ad alapot arra, hogy a pásztorok védőszentjükként tiszteljék. Kultusza Magyarországon, főleg a Dunántúlon élő pásztorok körében terjed el. A faluvégeken, vagy ahol legeltetnek, állítják fel Szt. Vendel szobrát. Több helyen a pásztorünnepet és a búcsút is e napon tartják. Szüret Október legjellegzetesebb munkája és ünnepe a szüret, amely olyan társas munka, mint amilyen az aratás volt. A szüret kezdőnapját ugyan meghatározza a régi kalendárium, mégis, vidám falusi kikiáltók, illetve kisbírók dobszóval teszik közhírré. Ilyenkor a hegykapuk megnyílnak. A levágott szőlőfürtöket puttonyokba gyűjtik, majd présbe rakják. Csakhamar elérkezik az a pillanat, amikor meg is kóstolhatják egész évi fáradozásuk eredményét, a szőlő levét, a mustot. A szüret vidám mulatozással, bállal zárul.
