Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-02-18 / 2. szám
|rAWömWl«IÜfGWJ&K< Idén január 1-jén lépett hatályba az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 37/2007. számú rendelete, amely jelentősen megváltoztatta az építésügyi hatósági eljárásokat. Gergely József alpolgármester az alábbi ajánlással küldte át a cikket: „Ez a tájékoztató a jogszabály ismeretét nem pótolja, de segíthet azoknak, akik kisebb munkát végeztetnének.” Ha a leírtakkal kapcsolatban kérdése van, a hivatal Műszaki irodáján kaphat felvilágosítást (Garay utca 5., muszak@erzsebetvaros.hu). Az új szabályozás egyszerűbb eljárási szabályokat vezet be az engedélyezés, a kötelezés és a bírságolás tekintetében. Lényegesen csökkenti az építésügyi hatósági engedély köteles építési tevékenységek számát, bevezeti a bejelentéshez kötött építési tevékenységeket és egyértelművé teszi az építéshatósági engedély nélkül elvégezhető építési munkák körét. Példák Az alábbiakban felsorolok néhány olyan építési tevékenységet, természetesen csak példaként, nem teljes körűen, amelyek a korábbiakhoz képest csak bejelentési kötelezettségűek, illetve építési engedély és bejelentés nélkül végezhetők. Bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek pld. (kivéve műemlék): ■ Rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 180 napig fennálló, 60 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 5,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú színpad, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi építmény. ■ Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix kinyitott állapotú falsíktól 3,0 méternél nagyobb kinyúlá- sú és 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, emyőszerke- zet felszerelése. ■ Meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása (lakásmegosztás, összevonás). ■ Az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pld. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása). ■ Olyan rendeltetésváltoztatás, amelynek során építési engedély köteles munkavégzés nem történik, de egyéb építési tevékenység pld, szociális helyiségek kialakítása, válaszfalak építése, áthelyezése stb. A lakás rendeltetés megszűnése, illetve keletkezése, továbbá a gépkocsi tároló rendeltetés megszűnése abban az esetben is bejelentéshez kötött, ha a rendeltetésváltozás építési tevékenységgel nem jár együtt. Építési tevékenységek, melyek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetők (kivéve műemlék !): ■ Belső átalakítások, melyek az épület szerkezetét, homlokzatát (szerkezetváltozás nélkül) nem érintik. ■ Homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, utólagos hőszigetelés ■ Szellőző, klíma, szerelt égéstermék elvezető és szerelvényei, riasztó berendezés, villámhárító, szelektív hulladékgyűjtő stb. ■ Elektronikus hírközlési építmény létesítése, ha az antenna max. 4,0 szerkezete max. 6,0 m és elhelyezésük az építmény tartó- szerkezetének megerősítését nem igénylik. ■ Rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, max. 15 napig fennálló 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 4,0 méter vagy annál kisebb építmény magasságú: színpad, vendéglátó, kereskedelmi stb. építmény építése vagy bővítése. ■ 2,0 m2, vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám hirdetés , vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, létesítése. ■ Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix, vagy kinyitott állapotú a homlokzati síktól 3,0 méter, vagy annál kisebb és max. 20 m2 vetületű előtető, emyőszerkezet építése, felszerelése ■ Építmény építéshez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül. ■ Semmilyen építési tevékenységgel nem járó rendeltetésváltozás bizonyos rendeltetések közötti változás esetén (kivéve lakás, garázs) A kisebb, bejelentési kötelezettségű építési munkálatok azonban csak akkor kezdhetők meg, ha az építési hatóság azt tudomásul vette és döntése jogerőre emelkedett.! A bejelentésnek tartalmi mellékletei is vannak, többek között megfelelő építési jogosultság igazolása, egyszerűsített műszaki dokumentáció. Ezek az egyszerűsödött eljárások csak a hiánytalan tartalmú bejelentés esetén gyorsíthatják az ügy menetét. Jelentős a változás a korábbiakhoz képest, hogy az ún. lemondó nyilatkozatokat előzetesen be lehet szerezni és a kérelemhez mellékelni. Eddig csak az építési határozat kézhezvételét követően volt mód arra, hogy az értesítettek (leginkább szomszédok) a határozat elleni fellebbezési jogukról lemondjanak és így az engedély jogerőre emelkedett és az építkezés megkezdődhetett. Most a rendeletben meghatározott közvetlen szomszédos ingatlantulajdonosok előzetes hozzájárulásának beszerzése esetén az engedély kiadásával egyidejűleg beáll a jogerő, tehát a kivitelezés szinte azonnal megkezdhető. Egyszerűsödik a szakhatóságokkal kapcsolatos eljárás. Igénybevételük csökken, állásfoglalásuk megadása egyszerűbbé válik. Lehetővé vált, hogy még az építési hatósághoz benyújtott kérelem előtt a szakhatóságok nyilatkozatait beszerezzék és azt a kérelemhez mellékeljék. Ezzel az ügyintézésre fordítandó idő - mivel a szakhatósági eljárás időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe - jóval rövidebbé válhat. A közművek (vízmű; elektromos művek; csatornázási művek; gázművek) és a kéményseprő szolgáltató nyilatkozatai - mint eddig kötelező melléklet az építési engedélyezési eljárásban - helyett, a tervező számára ad kötelezettséget az előzetes egyeztetés bevezetésével. A hatósági döntés közlése továbbra is postai úton (tértivevényes levél) kézbesítésével történik az ügyfél részére, az általa megjelölt kézbesítési címre, ennek hiányában az ingatlan nyilvántartásban (Földhivatal) feltűntetett címre. Az építési hatóság döntését többek között közölni kell az érintett ingatlannal közös határvonalú (közvetlen szomszédos) építési telekkel rendelkezni jogosultakkal. (Ezek azok a személyek, akiknek a polgári jog szabályai szerint az ingatlan birtoklásáról, használatáról, fel- használásáról döntési joga van, akik az ingatlannal rendelkezhetnek.) Társasház esetén a társasház közös képviselője kap értesítést. A továbbiakban az ő kötelezettsége az érintett ingatlan jogosultjainak tájékoztatása a már helyben kialakult módon. Az új rendelet továbbra is szigorú szabályok szerint kezeli a műemléki védettségű épületeket és az önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építményeket. Olyan építési tevékenységek, amelyek a nem védett épületek esetén építési engedély, vagy bejelentés nélkül is elvégezhetők, a védett épületeken csak építéshatósági engedély alapján tehetők meg. A műemlék épületekkel kapcsolatos építéshatósági eljárások lefolytatására továbbra is a Kulturális Örökségvédebni Hivatalnak van hatásköre. Az eljárások mellett a kérelmi nyomtatványok is módosultak. Közzétételükre remélhetőleg e cikk megjelenésekor már biztosítva lesz a lehetőség, mind az okmányirodánkon, mind az önkormányzatunk internetes honlapján. A kerületben történő építési tevékenységek engedélyezése és végzése során 2008. január 1-től induló ügyekben a 37/2007.(XII.13) ÖTM rendelet szerint kell eljárni. Gergely József Változtak az építési hatósági szabályok
