Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-09-02 / 13. szám

2008/13. szám

Buda Katalin rovata

ÍEC»Y*T-'Ö>R-T>‘DNIE»Tp—»'■" '

HE

I

i

Nemecsek - Erzsébetvárosból

95 éve született Faragó György előadóművész

I Kerületünkben, a mai Szinva utca 3-ban lakik haláláig a Pál utcai fiúk című film Nemecsekjének alakítója, a zongoraművész Faragó György

Zeneértő családba született

1913-ban. Őt és két évvel idősebb bátyját édesanyja egyedül neveli fel. Zongoraleckéket ad, hogy családját el tudja tartani. Egy alkalommal, amikor befejezi a zongoraóráját, újra hallja a leadott melódiát a zongorán. Azt gondolja, talán a tanítványa jött vissza, s ő játszik. Bemegy a szobába, s meglepődve veszi észre öt éves Gyuri fiát a zongora mellett. Felfedezi fia abszolút hallását, s egy ideig ő tanítja. Majd elviszi a Nemzeti Zenede igazgatójához meghallgatásra. Az igazgató azt kéri a kisfiútól, hogy játssza el a boci, boci tarkát. Gyurikáról kiderül, ezt nem tudja, csak a Bayer-Czemy gyakorlatokat, melyeket a mamától hallott. Az igazgató kéri, vegye elő a kottáját. Bevallja, a kotta nincs itt, csak fejből tudja lejátszani a darabot. Belekezd a fent nevezett gyakorlatokba, s az egyiket a másik után játssza. Az igazgató nyomban felveszi a kisfiút a Nemzeti Zenedébe, ahol első tanára Zöllner Edit zongoratanárnő.

Eleinte szorgalmas tanuló. Amikor már elemi iskolába is kell járnia, az otthoni gyakorlás, s a barátaival való focizás mellett, alig marad ideje a zeneórákra. Mindezt tetézi még színházi szereplése. Ugyanis a Magyar Színházban, Hatvány Lili Első szerelem című színművében, ő alakítja Lajoskát. A színházi szereplést nem tolerálja az intézet igazgatója, ezért édesanyja átviszi a Zeneakadémia Gyakorló iskolájába, ahol a II. osztályban folytatja fia a zenetanulást. Gyurika nemcsak színházban, hanem filmben is szerepel. A Pál utcai fiúk című filmben ő játssza Nemecsek drámai szerepét. A filmet 1925-ben mutatják be itthon és külföldön egyaránt nagy sikerrel. Faragó Gyuri ragyogó tehetségét emelik ki mind a magyar, mind a külföldi lapok. A

hazai filmbemutatón, a kis „Nemecsek” Beethoven egyik szonatináját játssza el a közönségnek. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban végzi.

Négy éven át dr.

Rempolt Elek tanár úr az osztályfőnöke, aki feljegyezte, hogy „nagyon szépfiú volt, és különösen jó modorú, ezért az osztály kedvence.... Kicsi kora óta hangversenyezett, sokszor voltam feleségemmel együtt hangversenyein. ... Mindenki tudta, hogy rendkívüli zenei tehetséggel állunk szemben....” Az evangélikus gimnáziumban többek között zeneegylet is működik. Faragó György a zeneegyletben kifejtett kiváló munkásságáért megkapja az intézet legmegtisztelőbb kitüntetését, a „10 koronás aranyat”. A gimnázium befejezése után a Zeneakadémiára iratkozik be, ahol 1933-ban szerez tanári diplomát.

Elvégzi a zeneszerzést és karnagyképzést is. Ezzel egy időben a Jogtudományi Egyetemen doktorátust szerez. A művészképzésben Dohnányi Ernő zongoraművész, zeneszerző a mestere, aki olyan hatással van rá, hogy még magánórákra is jár hozzá. Faragó

1936. június 8-án, művészi oklevélpályázatán, Liszt műveket és négy Paganini etűdöt szólaltat meg. Többször játszik Dohnányival két-és háromzongorás koncerteken, és az is előfordul, hogy mestere megbetegedése esetén ő helyettesíti egy-egy kamarazene estén.

1939-ben, részt vesz a Gabriel Fauré-ról elnevezett luxemburgi Fauré-zongora versenyen, melyen 14 ország 64 versenyzője méri össze tudását. A három napos versenyen a nagyközönség belépődíj nélkül vehet részt, hogy a zsűri ítélkezését ellenőrizni tudja. „És megtörtént a csoda. Én a három francia elé kerültem. ... Bizony jólesett hallanom a francia rádiómondó tragikus felkiáltását: Franciaország hatalmas

veresége ez a magyartól”. A verseny nagy díja 20 ezer luxemburgi frank, melyet Gyuri édesanyjának adja azzal, hogy mulassa el az Arizonában. Édesanyja e helyett házat vesz a pénzből fiainak.

Faragó György egy csapásra a nemzetközi érdeklődés központjába kerül, és ami ezzel jár: meghívások sora. Párizstól Rotterdamon át Stockholmig koncertezik. Közben kitör a II. világháború. Csak nagy nehezen tud hazajutni. Idehaza sztárként fogadják. 1939. október 28-án a Filmharmónia Társaság szólistájaként, elsőként Bartók Béla 60. születésnapján lép fel, a Bartók rapszódiát adja elő. Majd kéthónapos holland-svéd körútra indul. 15 koncertet ad ez idő alatt. Sokszor fütetlen termekben próbál, és a koncerteken is fázik. Rotterdamban hangversenyterem hiányában, a református templomban zongorázik. Bartók, Dohnányi, Liszt és saját műveit mutatja be. Ezután Svédországba utazik. Stockholmban debütál. Göteborgban is fellép. A befagyott tenger nehezíti hazajutását. Jégtörő hajó halad hajójuk előtt, mely aknára fut. A személyzetet sikerül kimenteniük, és visszafordulnak a kikötőbe. Nyugatabbra utazik, s végül jégmentes kikötőből Dániába hajózik. Hazaérkezve először a Zenedében, majd a Zeneakadémián kap tanári állást. Sok tanítványa van, igen népszerű ember. László Ervin, aki a Zenedében volt növendéke, úgy emlékszik rá, hogy óráit a derű jellemzi, időnként még kedvenc kutyáját is magával hozza. Zsuzsi nevű kutyája csendben hallgatja zongoraóráit. Tréfásan kijelenti, Zsuzsi muzikálisabb, mint némelyik növendéke. Nő tanítványai fülig szerelmesek jóképű zenetanárukba. Olyan tanáregyéniség, aki tudását, „teli marékkai” osztja, s mennél többet ad, annál gazdagabbá válik. 1941-ben azonban származása miatt meg akarják fosztani állásától. Dohnányi kiáll mellette, ezért a Minisztérium és Dohnányi között ellentét alakul ki. Faragó azzal oldja meg a helyzetet, hogy lemond állásáról. Azután koncerteket ad barátai és zeneértő közönsége örömére. 1944. március 13-án tartja utolsó nyilvános hangversenyét. A háború alatt, másokat menti a biztos pusztulástól, mit sem törődve saját magával, gyengülő egészségével. 11 évesen meghal a Pál utcai fiuk című filmben. 20 évvel később, 1944. decemberében, lappangó betegsége, a rák könyörtelenül kioltja életét.

Nemesek a Pál utcai fiúkban