Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-09-02 / 13. szám

0 KfÖÍZ^lVzMNFStÁTG 1 2008./13. szám Az országos rendőrfőkapitány tájékoztatója - II. rész Az idei, új szabályozások a közlekedésben A legtöbb baleset okozó­ja az emberi figyelmet­lenség és olyan alapvető szabályok be nem tartá­sa, mint például az ittas vezetés és a biztonsági felszerelések használatá­nak elhanyagolása. Hazánkban a sze­szesitaltól befolyásolt ál­lapotban okozott balese­tek száma európai vi­szonylatban mérve is ma­gas. Míg 2000-ben átla­gosan 100 balesetből 11,8%-ot okoztak ittasan, 2007-re ez a szám 13,2%- ra változott. Elmondható, hogy átlagosan minden nyolcadik szeméiysérülé- ses közlekedési balesetet ittasan okozták. Magyarországon - a zéró tolerancia egyik or­szágában - az ittas veze­tők kiszűrése érdekében a véletlenszerű légalkohol ellenőrzést (random bre­ath testing) alkalmazzuk. 2007-ben 1.400.000 alko­holszondás ellenőrzés tör­tént - átlagosan számítva a lakosság közel 14 száza­lékát vonták ellenőrzés alá -, és ebből mintegy 45.000 bizonyult pozitív­nak. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy az ellen­őrzött járművezetők 3,2 százaléka volt ittas. A Közlekedéstudo­mányi Intézet felmérése alapján hazánkban lakott területen a kötelezettek 45 százaléka, lakott terü­leten kívül 50 százaléka, autópályán pedig 63 szá­zaléka kapcsolja be a biztonsági övét. A statisztikai adatok alapján 2006-ban a köz­úti balesetben megsérült, gépjárműben utazók több mint fele bizonyí­tottan nem használt biz­tonsági övét. Ennél rosz- szabb a helyzet a gépjár­művel utazó, és a bal­esetben életét vesztő 889 személy esetében, akik­nek nem kevesebb, mint 73 százaléka, azaz 647 fő mellőzte az öv hasz­nálatát. A tapasztalatok egyébként az övhaszná­lat folyamatos, de lassú növekedését mutatják, mely azonban még min­dig nem éri el a kívána­tos szintet. A meghatározott cé­lok megvalósítása érde­kében mind a baleset­megelőzés, mind a rend­őri ellenőrzés tekinteté­ben a rendőrség 2008. évi tevékenységét a közúti tragédiák létrejöttében leginkább meghatározó szerepet játszó, szabály- szegő, veszélyes közleke­dési magatartások vissza­szorítására összpontosít­ja. Ezek a következők: • a sebesség nem meg­felelő alkalmazása miatt bekövetkezett balesetek számának csökkentése, • a passzív biztonsági eszközök használatá­nak fokozása, • az ittas járművezetés­sel szembeni szigorú fellépés, • a gyermekbalesetek megelőzése, a helyes közlekedésre való nevelés, • a gyalogos, kerékpáros és a láthatósággal kapcsolatos balesetek csökkentése. 2008. január 1-jétől szá­mos olyan jogszabályi változás történt, amely hozzásegíthet minket ah­hoz, hogy hazánk útjain a közlekedés biztonságo­sabbá váljon. Ez évi fel­adataink közül az egyik legjelentősebb az új sza­bályozás megismertetése a közlekedőkkel, és a ha­tóságok általi következe­tes alkalmazása. Objektív felelősség A változások egyik leg­jelentősebb eleme, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tör­vényben rögzített objek­tív felelősség, amely azt kívánja elérni, hogy a járművek üzembentartói okozott felelősséget érezzenek azért, hogy a járműveket használók • a megengedett legna­gyobb sebességre, • a vasúti átjárón való át­haladásra, • a járműforgalom irányí­tására szolgáló fényjel­ző készülék jelzéseire, • a járművel történő meg­állásra és várakozásra, • az autópálya leálló sáv­jának igénybevételére, • a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra, valamint • a természet védelmére vonatkozó előíráso­kat betartsák. Az üzembentartóval szemben az egyes előírá­sok megszegése esetén a szabályszegés súlyosságá­nak arányában 30.000 és 300.000 Ft közötti köz- igazgatási bírságot kell ki­szabni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefoly­tatására a Magyar Köztár­saság Kormánya a rendőr­séget jelölte ki. A bírságot kiszabó határozat megho­zatalára a hatóságnak a jogsértést követően 60 nap áll rendelkezésre. A közigazgatási bír­ságot a 2008. május 1-je után elkövetett szabály­szegések miatt kell ki­szabni. Az ezt megelőző időszákban az eljáró ha­tóság írásbeli tájékozta­tást küldött azon jármű­vek üzembentartóinak, amelyekkel a korábbi fel­sorolásban szereplő sza­bályszegések bármelyi­két elkövették. A tájékoz­tatás egyebek mellett tar­talmazta az adott szabály­szegésekhez tartozó bírság összegét is. A hatálybalépés óta eltelt időszakban az I. fo­kú közigazgatási hatósá­gok több mint 15.000 ha­tározatot hoztak, a kisza­bott bírságok összege meghaladja az 580 mil­lió forintot. Fontos megemlíteni, hogy szabálysértési eljá­rásban azzal a személy- lyel szemben pénzbírság nem szabható ki, akivel szemben a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló előírás megsértése miatt közigazgatási bírság ki­szabásának van helye. A tulajdonosi felelős­ség elvét Európa számos országában alkalmazzák (például: Spanyolország­ban, Hollandiában, Fran­ciaországban, Belgium­ban, Ausztriában, Szlo­véniában, Nagy-Britan- niában), ugyanakkor el­mondható, hogy nincs két teljesen azonos rend­szer, azaz - az esetleges hasonlóságok mellett - minden ország egyedi megoldást alakított ki.

Next

/
Thumbnails
Contents