Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-08-11 / 12. szám
„Aki 10-15 éve nem járt a fővárosban, most, ha fölkerül, ugyancsak nagyot néz, és gondolkodóba esik: vájjon jó helyt jár-e; nem aludt-e el a vonaton s nem vitte el, Isten tudja miféle nagy, fényes, idegen városba!" - olvasható az 1897-ben megjelent Vasárnapi Újság egyik számában. Ezek a változások nem csupán az építészeti alkotásokra (pl. Nagykörút, kávéházak) értendők, hanem Budapest régi piacaira is. „...emez érdekes különlegességei a régi fővárosnak, s a következő nemzedék, mely a nagyszerű vásárcsarnokokban sétálva szemlélgeti a csodás tengeri halakat, rákokat, óriási narancshalmokat- nem hallja a villámfényben fürdő boltozatok alatt visszhangzani a hizlalt kakasok kukorékolását, csirkék sipákolását, lu- dak gágogását- az majd tán el sem hiszi, hogy volt valaha olyan idő, mikor Budapesten is éppen úgy nyílt piacon árultak, mint akármelyik vidéki városban.” A kofák óriási esernyők alatt várták a vásárlókat, s darabszámra árulták az almát, körtét, fürtszámra a szőlőt, majd később súlyuk szerint mérték portékáikat. Az előrelátó kofák annak idején kifakadnak a „veszedelmes újítás” ellen. Megjósolják, nem lesz jó vége ennek. Jóslatuk beteljesedik, megszűnik a piac, helyébe vásárcsarnok épül. A főváros 1892. február 24-i ülésén hozza azt a határozatot, hogy Budapesten is épüljenek Nyugat Európához hasonlóan korszerű vásárcsarnokok. Ekkor döntenek arról, hogy a Vámház körúti központi vásárcsarnok mellett az V, VI., VII. és VIII. kerületben is létesüljön csarnok. Eldöntik azt is, hogy a fenti kerületekben hol épüljenek fel az új köz- élelmezési intézmények. Erzsébetvárosban az István tér 12. (ma Klauzál tér 11.) és a mögötte lévő Akácfa utcai telket jelölik ki. Fél évvel később a főváros megtárgyalja a telek- tulajdonosok kártalanítását. 1893- ban elkészül a Klauzál téri vásár- csarnok terve. Az első terveket Kommer József, a továbbiakat Klunzinger Pál készíti. Hivatalosan 1897. január 16-án adják át a központi vásárcsarnokkal együtt az István (Klauzál) -, a Rákóczi-, a Hold- és a Hunyadi téri csarnokokat. A belső erzsébetvárosi vásárcsarnokban az árusító helyek száma meghaladja a 300-at. A vásárcsarnokhoz kapcsolóGARAYpíac dóan bérház is .w épül a KlauzaP téren, ami lehetővé teP"* te, hogy az árusító helyeket ahP****" csonyabb áron adják ki. Csakhamar olyan népszerű lesz, hogy a pincét is vásári területté alakítják. A Garay téri piacra járó lakosoknak sokáig kell várniuk, amíg felépül vásárcsarnokuk. Már 1924-ben követelik az erzsébetvárosiak a patkánnyal telített Garay téri piac kitelepítését. 1927-ben a Budapest Újság is arról ír, hogy' a Haller-, a Garay- és a Krisztina téri piac rendezését sürgősen meg kell oldani. Még két év múlva is azt kérdezik a Népszava egy cikkében: Miért nem építik meg a Garay téri és a Ferdinánd téri piacokat1?- A Független Budapest 1930. januárjában: Számos ajánlat a Garay- és Ferdinánd téri piacok felépítésére címmel ad ismertetést. Megtudjuk, hogy elegendő anyagi fedezet hiányában a főváros részlet- fizetéses alapon akarja megvalósítani az építkezést Margalit Andor és Ödön cégével. A cég hat évre ad részletfizetést, amennyiben a főváros mellőzi a versenytárgyalást. Azonban a közélelmezési bizottság tagjainak többsége elveti ezt a megoldást. 1930. áprilisában arról olvashatunk, hogy: Megint elhalasztják a Garay téri piac átépítését. „A Garay téri piac sorsa immár tragikomikussá válik”. Előbb ugyanis a Ferdinánd téri vásárcsarnokot akarják megépíteni, mivel költségvetés szempontjából szerényebb. Ám ebbe az erzsébetvárosiak nem egyeznek bele. Tiltakoznak a Garay téri csarnok építésének elhalasztása ellen. Mozgalmat indítanak a Garay téri érdekek védelmében. A Közgazdasági és Közélelmezési Bizottság átdolgozza a terveket, és ezek költségvetését terjeszti a pénzügyi bizottság elé. Elvetik a vállalkozói hitelezési művelettel történő építkezést. 1930. október 15-én a törvényhatósági bizottság úgy dönt, hogy a Garay - és a Ferdinánd téri csarnokok építésére sürgősen adják ki a munkát. Megtartják a ver- I senytárgyalást az F árusok ideiglenes elhelyezésére szolgáló fabódék ügyében. 1931. március 18-án megkezdődik az építkezés. Az árusok maguk bontják le bódéjukat és beköltöznek új ideiglenes pavilonjukba. Elkezdődnek a földmunkák, „amelyek során a pince alatt fészkelt patkányhad ijedten menekült a környék házaiba. Nagy volt e miatt a rémület és külön irtó hadjáratot rendeztek a nyugalmas otthonából kizavart patkányok ellen.” A versenytárgyaláson a Margalit cég kap megbízást, mert lényegesen olcsóbban, 410 ezer pengőért vállalja el a vásárcsarnok megépítését. Végül az összeg 460 ezer pengőre emelkedik a kivitelezési módosítások miatt. A főváros ugyanis különleges cement használatát írja elő, hogy minél gyorsabban készüljön el a vásárcsarnok. Szabó Jenő építész és Krentsei Géza fővárosi műszaki tanácsos tervei alapján épülő Garay téri modern vásárcsarnok 1931. decemberében karácsonyi ajándékként nyitja meg kapuját a régóta váró, erzsébetvárosiak előtt. • jVlíir a _m,,,