Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-06-11 / 10. szám
2008/10. szám aafci?« 19 Buda Katalin rovata Xantus János Erzsébetvárosban élt - róla mintázták Old Shatterhand alakját! Az Allatkert szervezője, első igazgatója: Xantus János, a „reneszánsz típusú” polihisztor, aki itthon tartózkodása idején kerületünkben a Damjanich utca 44. számú épületben lakik. ,.Xantus fiam, hó! Xantus, látsz-e valamit? A toronyablakból magastetejű, lófarkas tűzércsákó kukkant elő, s tisztán csengő hang válaszolt a rekedtnek: Pákozdtól Pátkáig égnek az őrtüzek. Éjfél óta erősen sürög- nek a vöröspokrócos szerezsánok... Egyebet nem láthatok az éjszakától. ..” Apákozdi csata előestéjén, a sukorói domb tetején álló református templom tornyában szemmel- füllel figyelő Xantus Jánostól valószínűleg itt hangzanak el utoljára a nem láthatok, nem tudom szavak. Ugyanis a világot járva mindent észrevesz, mindent feljegyez, s így válik belőle a 19. század „reneszánsz típusú” polihisztora Csokonyavisontán, a Széchényi birtokon született Xantus János 1825-ben. Kitűnő nevelésben részesül, mindazt megkapja, ami a műveltség akkori fogalmába beletartozik. Ügyvédi diplomát szerez, mint édesapja, és ifjúkorában már jól beszél angolul, franciául, németül, spanyolul és latinul. A latin kivételével e nyelvekre édesanyja tanítja. Mintha megérezte volna, hogy János fia a későbbiekben milyen hasznát fogja venni nyelvtudásának. Forradalmi múlt Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméiért nemcsak lelkesedik, hanem részt vesz a dunántúli hadjáratban. A pákozdi csatában tüzérhadnagy, majd Komárom várőrségében teljesít szolgálatot. Egy önként vállalt kitöréskor, Érsekúj várott az osztrákok elfogják. Pozsonyba, majd Königgrätzbe hurcolják. A szabadságharc leverése után közlegénynek sorozzák be az osztrák hadseregbe. Édesanyja közbenjárására visszakapja szabadságát, de hamarosan újra elfogják. Tudatosul benne, hogy számára nincs más kiút, mit a szökés. Külföldön Terve sikerül. Kalandos úton eljut Angliába, ahonnan továbbűzi gyermekkori vágya Amerikába. 1852-ben partra száll ábrándjai földjén. Az ügyvédi diplomával nem tud mit kezdeni. Azonban minden lehetőséget megragad, hogy eltartsa magát. St. Louisban, épp megérkezésekor tűzi ki egy társaság a Kaliforniáig tervezett vasút vonalát Xantus ennek a társaságnak lesz térképrajzolója, s boldog mikor meghallja a Kalifornia szót: „O Kalifornia! Bíbor-tenger partja! Mindig odavágytam... ”. Új munka keresésére indul, mert a topográfiai munka váratlanul abbamarad. New Orleansban az állami egyetemen líhp állást: a latin, spanyol és német nyelvek tanára lesz. 1855-ben belép az USA hadseregébe közkatonának. Első állomáshelyén, a Kansas állambeli Fort Riley ben utat építenek a vadnyugat felé. szemmel felismeri Xantus erényeit, és bevonja a természettudományos adatgyűjtésbe. Xantus csakhamar nagy mennyiségű gyűjteményt indít az USA tudományos intézetei felé. Az elismerés sem marad el. A Philadelphiai Természettudományos Akadémia örökös tagjává választja 1856-ban. A Smitsonian Intézet igazgatója, Baird professzor révén eljut For Tejonba, a tudományosan még feltáratlan Mojave sivatag területére. Régi vágya teljesül itt. Beutazza Kalifornia déli részeit és a Bíbor (Kalifornia) tengert, s mindezt hivatalos megbízásból. Ennek az útnak gazdag élményei, felfedezései elevenednek meg a Xantus János levelei Északamerikában (1858) és az Utazás Kalifornia déli részem (I860) című könyveiben. Elkészíti az első térképet Kalifornia déli részeiről és saját rajzai nyomán képet alkothatunk Dél Kalifornia fővárosáról, Los Angelesről. Kapcsolat az indiánokkal Az indiánokkal már az első találkozásakor barátságot köt, melynek jeleként békepipát szív a szeminol indián főnökkel, Veres Sólyommal. Leírásai és rajzai alapján megismerhetjük a különböző indiánok életmódját és szokásait. Ki gondolna arra, hogy gyermekkori indi- ános olvasmányaink fehér ember alakját - Old Shatterhandot - Xantus Jánosról mintázta meg May Károly. Tudományos kutatások Katonai szolgálatának lejárata után, 1858-tól 1861-ig a St. Lukács-fokon az óceáni áramlá- ■ sokat regisztráló intézet tudományos kutatója Mérhetetlen sok vízi és szárazföldi állatot gyűjt itt, és küldi a Smithsonian Intézetnek és a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Megkapja a számára legbecsesebb kitüntetést is: a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja 1859-ben. Itt a Csendes óceán partja mellett egyre jobban erősödik benne a vágy, a másik, a keleti óceán felé, s azon túl hazája földjére, szeretteinek viszontlátására. Itthon 1861 novemberében amerikai állampolgárként hazalátogat. Az az ünneplés, amiben Győrött és Pesten részesítik, nemcsak annak a Xantusnak szól, aki a magyar névnek becsületet vív ki a nagyvilágban, hanem annak, aki Kossuth katonája és az osztrákok rabja volt. Héthónapos magyarországi tartózkodása alatt rendezi azt a gyűjteményt, amit évek során a Nemzeti Múzeumnak küldött. Az állatkert eszméje Szomorúan tapasztalja, hogy kedvenc madarai, a káprázatos kolibrik is mennyire elszürkülnek, ha múzeumba kerülnek. Ekkor veti fel a fejében már régóta zsongó ötletet, hogy állatkertet kellene létrehozni Pesten is, ahogy Bécs- ben, és a többi nagyvárosban már van. Ötlete támogatókra talál a tudósok körében. Megkezdi az állatkert szervezési munkáit. Majd visszautazik Amerikába. 1862. november végén Mexikóban az USA konzulja lesz. Jól időzített leveleivel sietteti az állatkert ügyének előmozdítását. Megírja, hogy „konzuli kastélyának parkja és gazdasági udvara már valóságos állatkert” Időközben Pesten is halad a munka: kijelölik az ál- latkert helyét a Városligetben. Majd pályázatot írnak ki igazgatói állásra, amelyre egy magyar szakember sem jelentkezik. Hogy miért? Mert mindenki Xantus Jánost tartja a légméltóbbnak az igazgatói poszt betöltésére. Xantus 1864-ben végleg hazatér. A kormány a müncheni származású Bécsben dolgozó dr. Fitzinger Li- pót zoológust jelöli ki az 1866. augusztus 9-én megnyíló Állat és Növénykert igazgatójának. Xantus múltja miatt rebellisnek számít. Mégis ő lesz az igazgató, mert, már a megnyitás napján lemond dr. Fitzinger, hogy ezzel utat engedjen a valóban legméltóbbnak, Xantus Jánosnak. ru X ántus sírja a budapesti Kerepesi temetőben (wikipedia) Ember próbáló, kemény munkában van része, de álmait, hogy elérje a fel nem tárt vadnyugatot, nem adja fel. Hammond katonaorvos jó
