Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-06-11 / 10. szám
Hn.TJE-L«E.T*=»H<A*G‘Y-0’MWNkY 2008/10. szám I BUDAPEST FASORI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG Cím: 1071 Bp., Városligeti fasor 7. Tel: 342-7311 E-mail cím: hivatal@fasor.hu Zsidó hagyományok Sávout, a Tóraadás ünnepe ÁLLANDÓ ALKALMAK Vasárnap de. 10 óra istentisztelet, de. 10 óra istentisztelet gyermekeknek 3 korcsoportban: 1. csoport 5-7 évesek, 2. csoport l-lll. osztály, 3. csoport IV-VI. osztály. Gyermekmegőrző szolgálat, két csoportban: 1 .csoport 0-3 évesek, 2. csoport 3-4 évesek Minden hó első vasárnapján 17 óra zenés áhítat Kedd 10 óra bibliaóra, szerda 18 óra bibliai közösségi óra 18.30 TIMÓTEUS ifjúsági bibliaóra (20 éves kortól), csütörtök 15 óra gyülekezeti bibliaóra, péntek 17.30 óra PICIFI ifjúsági bibliaóra (középiskolás korosztálynak) 18.30 felnőtt ifjúsági bibliaóra. Minden hó 3. vasárnapján 18 óra ifjúsági istentisztelet. Gyülekezeti hittanórák és konfirmációi órák hétköznap korcsoportok szerint. EGYÉB ALKALMAK Férfi bibliaóra minden hó 1. keddjén 18 órakor. Pároskor minden hó 3. péntekjén 18-20 óráig. Fiatalasszony- és anyakör havonta 1 alkalommal szombaton 16-18 óráig. Női kör havonta 1 alkalommal szombaton 16-18 óráig Alkalmainkról bővebb felvilágosítást a Budapest Fasori Református Egyházközség Lelkészi Hivatalában kaphat hétköznapokon: 9-13 óráig. Az altemplomban kolumbárium működik. Nyitva tartás: hétköznap 9-13 óráig, vasárnap: de. 9-10-ig és 11-12 óráig. Az egyházközség fenntartásában működik (1071 Bp., Városligeti fasor 5. sz. alatt.) a Julianna Református Általános Iskola, mely szeretettel várja a gyermekeket felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Sávuot (Svüesz), a hetek ünnepe, szíván hónap hatodik hetedik napja (idén június 9-10.). E napon 3320 évvel ezelőtt a Sinai hegynél történt Tóra adásról, valamint az első gyümölcsök áldozatáról emlékezünk meg. A néppé válás az Egyiptomból való fizikai szabadulással kezdődik és tetőpontja a Tízparancsolat átvétele, a „Tóraadás”. A Sávuot nemcsak heteket jelent, de a szóban az eskü (svuá) szó is megtalálható. A Tóraadással a zsidó nép hűséget is esküdött, arra a Tanra, amelyet az Örökkévalótól kapott. A Tóraadással jött létre a zsidó nép, nyerte el szellemi-morális arculatát. Ezt a Tízparancsolat kihirdetése jelezte, amely később a nyugati kultúrák erkölcsi alapjává vált. Sávuot két napján szokás tejeset enni, amely a „tejjel- mézzel folyó országot” is jelképezi. A tejes ételek fogyasztásával a Tóra átadásának emléknapján kell megerősíteni az írott és a Szóbeli Tóra egységét. „Ne főzz gödölyét az anyjának tejében!” (2Mózes 23:19., 34:26.) - alapján tiltja a Szóbeli Tóra a hús és a tej együtt fogyasztását. Egy másik szép szokás, hogy Sávuot előestéjén (június 8-án) az éjszakát tanulással töltjük. A zsidó nép a Tízparancsolat adását megelőző estén olyan mély álomba esett, hogy az Istenségnek kellett őket felébreszteni a kinyilatkoztatás reggelén. E hibát megelőzve tanulmányozzuk ezen az éjszakán a Tórát. Chág Száméách! - Boldog Ünnepet! Köves Slomó rabbi Páduaí Szent Antal emléknapja - július 13. Segítségéért hívők és nem hívők egyaránt könyörögnek. Őt tekintik a szembetegek, a gyulladásban szenvedők oltalmazójának. A reménytelen ügyek égi pártfogója, az elveszett tárgyak nyomravezetője. Magyarországi tisztelete IV. Béla családjában bukkan fel először. Kultusza a 18. században éri el csúcspontját. Szent Iván napja • június 24. Szent Iván, másként Keresztelő Szent János valamikor az év egyik legjelesebb napjának számított. A középkorban a keleti egyházzal való szoros kapcsolatról tanúskodik az a régi hagyomány, hogy Keresztelő Szent János ünnepét Szent Iván napjának nevezzük. Június 24-e kis naptári elcsúszással a nyári napforduló ünnepe. Amikor az egyház rögzíti Szent János ünnepének időpontját, már csúszás van a napforduló és a Julianus naptár között, ezért tolódott 24-ére a csillagászati esemény Júniusi hagyományok, népszokások Nyári napforduló megünneplése. Szent Iván nap előestéjén gyújtott tűz erejéhez kapcsolódó hiedelmek, gonoszűző, bajelhárító, termékenység- és egészségvarázsló rítus formájában. A tűzgyújtás ugyanakkor utal a világosságra, a fényre. Június 21-étől kezdődően néhány napon át leghosszabbak a nappalok, és legrövidebbek az éjszakák. Magyarországon valószínűleg már all. századtól gyújtanak örömtüzeket, de hiteles adatok szerint a 16. századtól nevezik Szent Iván tüzének. A tűzgyújtással a Napot, az új évszakot ünnepük. A népszokás fo motívumai a tűzgyújtás, a tűz árugrása, növények, virágok, gyümölcsök, gyógyfüvek szórása a tűzbe. A tűzugrás képletesen azt jelenti, hogy a Nap mindig olyan „magasra ugorjon, mint ezen a napon”. Az ünnep előestéjén a falu öregjei, fiataljai kivonulnak a faluszélre, és ott tüzet raknak. A tüzet meghatározott rend szerint körül ülik. A tűz körül ülők hosz- szú éneklésbe kezdenek, miközben a fiatalok sorban átugorják a tüzet. E népszokás magyar vonatkozása a szerelemvarázslás, a párosító motívum, a kiénekelt lány és legény házasságát célozza. Szent László napja - június 27. Szent László, Árpád-házi király a keresztény magyar állam meg- szilárdítója. Benne látják megtestesülni a lovag király eszményét, bátor, férfias, a vallásban jámbor. A népmondák, legendák kedvelt alakja. Hőse a kunok elleni harcnak, vizet fakaszt a sziklából, az ő menekítésére nyílik meg a tor- dai hasadék és gyógyít a róla elnevezett Szent László-fü. Az irodalmi emlékek mellett a középkori templomok freskó ciklusai is őrzik emlékét. Népszerűségét tanúsítja az is, hogy évszázadok óta a leggyakoribb férfi keresztnév. Péter-Pál napja - június 29. Ez a nap hazánkban hagyományosan az aratás kezdetét jelenti. A néphit szerint ilyenkor „a búza töve megszakad,” tehát tovább már nem fejlődik, kezdődhet az aratás. Az aratás a földművelő munka koronája, jutalma, a búzát „életnek” is nevezik. Valamikor az aratás kezdete és befejezése ünnepélyes hangulatban kellő komolysággal zajlik. A munka kezdetén fohászkodnak, befejezésekor aratókoszorút fonnak. Nem maradhat el a vidámság, az aratóbál sem.
