Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-01-21 / 1. szám
iKllií •l»>TJl!JlR*TJ0lR"TJE'N'E‘TJ 2008/1. szám Buda Katalin ROVATA Szendrey Júlia, Petőfi felesége Szendrey Júlia 1846 őszén, a nagykárolyi bálon ismerkedik meg a költővel. Petőfi ekkor már ország szerte ismert és elismert költő. Az alig 18 éves Júlia eleinte kételkedve reagál Petőfi iránta fellobbanó szenvedélyes szerelmére. Azonban ahogy telnek a hetek, hónapok, Júlia egyre többet gondol rá. A költő meglátogatja az erdődi kastélyban és megkéri Szendrey Ignáctól Júlia kezét. Édesapja hallani sem akar arról, hogy költőhöz adja a lányát. Júliának választania kell szeretett apja és szerelme között. Amikor Júlia egy folyóiratban elolvassa Petőfinek a Reszket a bokor, mert... című versét, melynek utolsó sorai így szólnak: "Hogyha már nem szeretsz, /Az Isten áldjon meg, /De ha még szeretsz, úgy /Ezerszer áldjon meg!" Azt a választ küldi Petőfinek: „1000- szer. Júlia.” Végül szülei is beleegyeznek a házasságukba. 1847 szeptemberében Júlia Petőfi felesége lesz. A mézesheteket Költőn töltik Teleki Sándor kastélyában október végéig. Petőfi megkéri Egressy Gábor színész barátját, hogy keressen számukra Pesten lakást. Egressy a mai Dohány utca 16/18. számú épület helyén állt Schiller-ház emeleti szobáit foglalja le számukra. 1847. november 4-én költözik ide az iljú pár. Az egyemeletes épület emeleti három szobájának egyikében Jókai Mór lakik. Júlia és Petőfi társadalmi életet élnek, színházba és irodalmi szalonokba járnak. Petőfi feleségét az akkor újdonságnak számító „gőzössel” viszi Vácra, szüleinek bemutatni. Az út vonattal nagy élményt jelent mindkettőjüknek. (Petőfi már a felavatása előtt is utazott a vasúton.) Júlia azonnal megszereti Petőfi szüleit, és ők is nagy örömmel fogadják menyüket. Júlia 1848 elején várandós lesz. A Schiller-házban éri őket 1848 március 15-e. Petőfi a Nemzeti dalát írja, Júlia pedig a francia trikolór mintájára piros- fehér-zöld színű kokárdát varr férjének. Majd, 1848 Pünkösd táján, amikor Jókai elköltözik a Schiller-házból, Petőfiék is olcsóbb lakást bérelnek az akkori Bástya - és Lövész utca sarkán, a mai Királyi Pál utca 18. számú házban. 1849 május 9-én költöznek rövid házasságuk harmadik, s egyben Petőfi utolsó pesti lakásába, a Rákóczi út, Síp és Dohány utca sarkán álló Marczibányi-házba. Ekkor már velük éli át a költözés viszontagságait az 5 hónapos Zoltánka fiúk is. Petőfi innen viszi feleségét és kisfiát biztonságosabb helyre, Tordára, Miklós pap családjához, ő maga pedig búcsút vesz tőlük. Bem seregéhez csatlakozik. Júlia reménykedő szívvel várja félje felől a híreket. Amikor már Tordán sincsenek biztonságban, Júlia gyermekével Kolozsvárra utazik. Itt is retteg mindenki. A városházáról bevonják a piros-fehér-zöld színű zászlót, mivel hamarosan orosz csapatok vonulnak be a kihalt városba. A városházára a sárgafekete színű zászlót húzzák fel. 1849 augusztus 20-án kivonulnak az orosz csapatok, és az osztrákok rendezkednek be Kolozsvárott. Júlia rossz híreket hall. Elmondják, hogy Petőfi elesett a segesvári csatában, de nem hiszi el. Egyre csak Sándorát várja. Szörnyen vergődik, szállásadójától erős asszúbort kér, hogy leré- szegedjen. Ezután három napig betegen fekszik. Amikor helyrejön, engedélyt kér a városparancsnoktól, hogy kimehessen a csataterekre, Petőfit keresni. A parancsnok igen jó ötletnek találja, hogy a sok sikertelen osztrák kutatás után a feleség keresse meg a forradalmárt. A székelyudvarhelyi parancsnokot kéri meg levélben, hogy támogassa kutatásában Petőfinét. November közepén férfiruhába öltözve indul el Júlia és három nap múlva érkezik meg Segesvárra. „Hívta a csatatér, ahol Petőfi utolsó csatáját vívta, de bizonyosságot akart s a bizonyosságot nem adhatta meg neki a néma föld”. A 20 éves Júlia teljesen összetörve, félőrülten érkezik vissza Kolozsvárra. Ismerősei üzennek Szendrey Ig- nácnak, ha élve akarja látni lányát, sürgősen küldjön érte. Az apa nem tudja megnyugtatni lányát, mert súlyos csapás éri. Meghal fia és nem sokkal előtte felesége is. Áthelyezteti magát az erdődi szomorú emlékű helyről Káro-lyi Lajos mágocsi uradalmára. Júlia nem költözik apjával az új helyre, fiát, Zoltánt viszont Mágocsra viszik. Ő Törökországba akar utazni, azt remélve, hogy ott felvilágosítást tudnak adni Bem seregében harcoló férje felől, hiszen sokan - köztük Bem is - odamenekül. Útlevelet akar szerezni, ezért Székelyudvarhelyre utazik a városparancsnokhoz. Tőle tudja meg, útlevelet csak Haynau adhat, Pesten. Már Erdődön öngyilkosságot tervez, de nem volt hozzá ereje. „Már többször tettem szívemre tőröm éles, hideg hegyét... de hátha még láthatom csak egy pillanatra is, csak egyetlen egy pillanatig is Sándort!” Pesten, amikor megtudják, hogy Júlia a Mátyás király szállodában szállt meg, Egressyné, a jó barát felesége felkeresi azzal, ahogy Petőfi neje nem lakhat szállodában. Gondoskodik arról, hogy az Egyetemi Könyvtár tágas lakásában élő Garay János költő családja fogadja be Júliát. Haynau az Egyetemi Könyvtár épületétől pár lépésre, a Károlyi Palotában székel. Júlia többször elindul a katonai parancsnokság felé, de mindig visszaretten. Egyszer csak mégis bejelentkezik és fogadja a „hiéna”. Lebeszéli az utazásról, illetve még fizetné is Júlia törökországi útját, ha „együttműködne” vele. Megszégyenülve érkezik vissza Garayékhoz. Nagy társaság van a családnál, Egressyék, Csengery Antal, Szilágyi Sándor, Vahot Imre és egy görnyedt járású, komor képű fiatal ember, akit Hor- vát Árpád néven mutatnak be Júliának. Júlia elmondja Horvát tanár úrnak, hogy útlevelet kell szereznie, de terve nem járt sikerrel Haynaunál. Horvát azt a tanácsolja, hogy Liechtenstein Ferenc herceget keresse fel, Haynau bizalmasát, akinek a híre jobb. Júlia nem tétlenkedik, felkeresi a herceget. Liechtenstein udvariasan fogadja és megígéri, hogy foglalkozik az útlevél ügyével, és ezért gyakran érdeklődjön nála. Júliáról hamarosan azt terjesztik, hogy mindennapos vendég a katonai parancsnokságon. Viselkedését a barátok sem értik. Felháborodik, és sértődötten költözik el május közepén egy Kalap utcai bérelt szobába. Május 19-én beidézik a rendőrségre. Többek között azt is megkérdezik, kitől és miért kap pénzt, miből tartja el magát. Útlevelét is elkérik, s megmondják neki, hogy a katonai kormányzóság engedélyére van szükség ahhoz, hogy lejárt erdélyi útlevelével Pesten tartózkodhasson. Nyomban felkeresi a herceget, aki úgy nyilatkozik, csak akkor segíthet, ha a szép özvegy is „áldozatot hoz”. Sőt, Júliát felkeresi lakásán és hangsúlyozza mennyire ki van szolgáltatva a hatóság kénye- kedvének. Ismét felajánlja szolgálatait, de azokért Júliától viszonzást vár el. Az asszony perspektívája útlevél Törökországba vagy kiutasítás és csavargókkal együtt történő kitoloncolás Erdélybe. Júlia már a legrosszabbra készül, amikor tudomására jut, hogy visszahívják Haynaut és szabadabb idők jönnek. Sőt az is lehetséges, hogy Haynauval a herceg is távozik. Kezd megnyugodni. A rendőrség sem zaklatja. S akkor váratlanul behívatja a herceg a parancsnokságra. Választ kér Júliától, szeretője lesz-e Bécsben, vagy ki- utasíttatja, mert az ő szava még számít. (Folytatjuk)
