Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)
2008-05-13 / 8. szám
'K’U >LWR*A~=~«M 'll >L-T-I 'D’É*Z'Ö' 2008/8. szám Kiállításajánló Beatrix hozománya Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara A „Reneszánsz Év 2008” program részeként az Iparművészeti Múzeumban „4x a reneszánszról” kiállítás-sorozat keretében tárlat nyflt. A magas művészi színvonalat képviselő, színpompás, csillogó fényű kerámiák igen kedveltek voltak a királyok, fejedelmek körében is. Mátyás ifjú felesége, Aragóniái Beatrix, az ezüstnél is többre becsüli a faenzai majolika munkákat. A kiállítás bepillantást nyújt a 15. század végi majolikaművészetbe. Az ónmázas kerámiaművesség a Közel-Keletről, spanyol közvetítéssel kerül Európába. A majolika eredetileg Mallorca szigetről importált kerámiák elnevezése. Később a 15. századi Itáliában készített ónt tartalmazó, fehér fedőmázzal borított és tűzálló színekkel díszített cserépedényeket is így nevezik. Elsőként Toszkána területén honosodik meg. Jellegzetes reneszánsz művészetté válik. Egy-egy város, például Faenza, Siéna, Urbino és Velence majolika műhelyét felkarolják a művészet pártoló családok. A 15. századtól az itáliai városállamok kiviteli luxus cikkei közé számít a majolika. Magyarország élen jár a befogadásukban. Az európai színvonalat képviselő tárgyakat nemcsak behozzák, hanem készül itthon is. Budán, később Vácott és Pécsett is alakulnak majolika műhelyek itáliai mesterek irányításával. A hazai és külföldi múzeumok gyűjteményeiből válogatott kiállítás bemutat Medici, Grassi, és IV. Kelemen pápa címerével ellátott dísztálak mellett használati tárgyakat is pl. különböző patika edényeket, korsókat, tálakat, csempéket. Figyelemre méltóak azok a kicsi, finom festésű töredékek, amelyek a magyarországi régészeti ásatások során kerültek elő. A tárgyak egykori szépsége elképzelhető a mellettük kiállított ép faenzai és pesarói műtárgyak színvonaláról. A kiállítás legkiemelkedőbb darabjai a Corvin-tálak. A pompás készletből négy darab maradt mindössze. A 19. században bukkannak fel, és kerülnek a világ legrangosabb múzeumaiba. A kiállításon bemutatott Mátyás és Beatrix címerével díszített három tál a 15. századi majolika művészet csúcspontját jelenti. A kiállítás megtekinthető június 30-ig, hétfő kivételével 10- től 18 óráig. Jeles napok május közepétől Május 17. Távközlés Világnapja 1865. május 17-én, Párizsban, 20 ország képviselői aláírják azt a dokumentumot, amely létrehozza a Nemzetközi Távközlési Egyesületet. Ennek emlékére tartják 1968 óta a Távközlési Világnapot. Jelenleg 160 tagszervezete van, köztük szerepel Magyarország is. Május 18. Múzeumi Világnap 1977-ben döntenek arról Moszkvában, hogy ezen a napon legyen a Múzeumi Világnap. Ilyenkor a múzeumok meghosszabbított nyitva tartással, ingyenes belépéssel és egyéb meglepetéssel várják a látogatókat. Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja Az 1909. május 24-én megalakult svédországi nemzeti parkok emlékére 1999-ben indítványozzák e nap megünneplését. Az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége 34 országban több mint 400 védett területért felelős. Hazánkban védelem alatt álló területek: a Duna-Ipoly, Duna-Drá- va, Körös-Maros, Fertő-Hanság, Balaton-felvidéki, Hortobágyi, Őrségi, Bükki és Kiskunsági Nemzeti Parkok. Május utolsó vasárnapja Nemzetközi Gyermeknap A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1944-es határozata alapján a következő évtől ünnepük ezt a napot. Célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek jogaira. Ezen a napon nemcsak _ családi szórakozások, hanem a gyermek-és művelődési intézmények változatos programjai várják a nap főszereplőit, a gyermekeket. Rádiós klub a Fészekben A Fészek Művészklub (Kertész utca 36.) minden hónap harmadik keddjén 17 órától várja a rádiósokat. A klub rendelkezésére áll mindazoknak, akiknek kapcsolata van, vagy volt a Magyar Rádióval - bármilyen tevékenységi-, vagy munkakörben. Az összejövetelek célja lehet műsor, előadás, bármilyen közérdekű tevékenység, szűk körű baráti-szakmai találkozó, stb. A rendezvényeket és Időpontokat a program @feszek-muveszklub.hu e-mail címen történő jelentkezés alapján Lázár Eszter koordinálja. Ezen a napon történt 1916. május 13. „Hegedűs a háztetőn” Ezen a napon halt meg Aléhem Sólem orosz jiddis író. Tóbiás, a tejes ember című legismertebb művéből készült a világhírű musical, a Hegedűs a háztetőn. 1796. május 14. Himlő elleni védőoltás Európában a 6. századtól pusztítanak himlőjárványok. A 17. század 70-es éveiben sikerül a himlő kórokozóját megkülönböztetni a többi fertőző betegségektől. 1796-ban találja fel Edward Jenner vidéki orvos a himlő elleni védőoltást, ezzel megteremtve az immunológia alapjait. 1931. május 14. Huszárik Zoltán születésnapja Maradandó alkotásaival írja be nevét a magyar film történetébe. Kiemelkedő játékfilmje a Szindbád, mely Krúdy világát mutatja be hitelesen. Latinovits Zoltán alakítása teszi a mai napig felejthetetlenné Huszárik filmjét. 1929. május 16. Oscar-díj Ezen a napon osztják ki először az Oscar-díjat Hollywoodban. Ez a díj a filmvilág legrangosabb kitüntetése. 1941. május 17. „Nők Európáért>díj” tulajdonosa Budapesten született Fényes Csilla, a későbbi Csilla von Boeselager, aki 1989-ben megalapítja a fővárosban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyesületét. 1819. május 24. Az első vitorlás gőzhajó átszeli az Atlanti óceánt 1819. május 24. - június 20 között kelt át az első vitorlás gőzhajó az Atlanti óceánon. A hosszú útra a hajót gőzgép mellett, árboccal is felszerelik, mert egyébként a fűtőanyag túl nagy rakodóteret igényelt volna. 1844. május 24. Újdonság a hírközlésben Morse feladja az első táviratot, a maga készítette író-automatán. A hírek továbbítására fejleszti ki a Morse jelrendszert, a vesszők és pontok kombinációját.