Erzsébetváros, 2008 (17. évfolyam, 1-19. szám)

2008-04-28 / 7. szám

2008/7. szám

19

Buda Katalin rovata

„Magunk és egész országunk dicsőségére”

— Mátyás király és a magyar reneszánsz —

A 15. század közepén megerősödnek a szellemi és a kereskedelmi kapcsolatok Itália és Magyarország között. "Széles út nyűt a két ország között, és sokan jártak azon: olasz és magyar diplomaták, olasz humanista tudósok, a tanulni vágyó magyar ifjúság, a firenzei nagy bankok és világhírű textilműhelyek ügynökei, az olasz művészet termékeit importáló olasz kereskedők és magyar vásárló küldöttségek. Ezek a kedvező körülmények előkészítették és megkönnyítették az olasz reneszánsz behatolását, beáramlását." (Magyarországi művészet története, szerk: Fülep Lajos)

Az itáliai reneszánsz Mátyás me- cénási tevékenysége nyomán legkorábban Magyarországon teljed el, megelőzve Európa többi országát, sőt magyar közvetítéssel jut el az új művészet Lengyelországba és Oroszországba. Mátyás udvara az első nem olasz udvar, ahol a humanisták otthonra találnak. Korának tudósait, alkotóművészeit maga köré gyűjti. Egyénisége, családi háttere, neveltetése (Vitéz János nagyváradi püspök irányítja taníttatását)

Alkalmassá teszi arra, hogy a hazai művészetben új irányt kezdeményezzen. Már 21 évesen tudományos könyveket tanulmányoz. Kitűnően tud latinul, jártas a teológiában, és a csillagászatban. Mátyás szerteágazó mecénási és gyűjtő tevékenységét leginkább az itáliai kapcsolatok befolyásolják. Már uralkodása kezdetén összeköttetésben áll a jelentősebb olasz udvarokkal és államokkal. Beatrixszal kötött házassága még erősebben kapcsolja az itáliai művészethez. Diplomáciai tevékenysége, a sűrű követjárások, rendszerint ajándékozással párosulnak. A külföldi követek hoznak és visznek ajándékokat. Az új művészet legtisztább forrása - Firenze- áll a király érdeklődése középpontjában. Mátyás küldöttei gyakran veszik igénybe Lorenzo Medici tanácsait, amikor a király megbízásait teljesítik. Mügyűjteményét is gyarapítja Medici ajándéka,

Verrocchio bronz domborműve. Mátyás mecénási tevékenységével nemcsak a maga, hanem az egész ország dicsőségét akarja növelni. O a hazai műhelyek, építkezések irányítója. Már életében híressé válik kéziratos könyvtára, a Bibliotheca Corvina. Könyvtárának termei legalább olyan fényűzőéit, mint azok közvetlen közelében lévő trónterme. Könyvtárának

fejlesztését, az új kéziratok rendelését személyesen beszéli meg tudósaival. Arra törekszik, hogy könyvtárában megtalálhatók legyenek az emberiség kultúrájának legnagyszerűbb alkotásai. Görögországból és a messzi Keletről is kerül kézirat Budára. A könyvtár gyarapítása, a beszerzés Itáliára, főként Firenzére összpontosul. Itt számos könyvmásolót foglalkoztat. A király nem elégszik meg a külföldi műkincsek behozatalával, ezért Budán is létesít könyvmásoló-, könyvkötő- és miniátormű- helyt.

Művészetpártolásában fő helyen az építkezések állnak. A budai várpalota építésénél toszkán befolyás érvényesül. Az új stílusnak, a reneszánsznak megfelelően a palotához nagy kert csatlakozik szobrászati alkotásokkal. Korát megelőzve szabadtéren, életnagyságú bronzszobrokat emeltet

(Flermes, Két kapuőiző Vitéz, és a három Hunyadi szobra). Csaknem az egész ország területére kiterjed építő tevékenysége (Diósgyőr, Tata, Komárom, Sáros). Fehérváron (ma Székesfehérvár) kibővíti az ősi bazilikát. Nyári palotákat, villákat emeltet hozzájuk csatlakozó kertekkel (Nyék, Visegrád, Pest, Pozsony). Budán kőfaragó-, bronzöntő-, kerámiamühely és intarzia-, mennyezetfestő, asztalos- műhely mesterei szorgoskodnak. A "reneszánsz" király nagyszabású építkezései, dicsőségének, hatalmának kifejezői. A királyi udvar reprezentációját szolgálják a fényűző ünnepségek, felvonulások és a vele járó pompás viseletek. Mátyás és Beatrix udvarában a magyar tánc és a magyar viselet dívik. Mátyás ének-és zenekart alapít. Beatrixnek is érdeme a páratlan zenei színvonal. A királyné olasz, francia és németalföldi zenészeket hív udvarába A király udvarában maradéktalanul érvényesül a reneszánsz (újjá születés) kor alaphangulata az, az örömteli életérzés, mely a túlvilági boldogságot a földi paradicsommal váltja fel. A felismerés erejével hat a természet, és a világ szépségeinek felfedezése.

A király megíratja a magyarok történetét Bonfinivel, az Európában nagy hímevet szerzett történettudóssal, Beatrix királyné felolvasójával. Összegyűjteti Janus Pannoniusnak, a magyar humanizmus legkiemelkedőbb alakjának verseit. Tudós főpapja, Vitéz János ösztönzésére Pozsonyban egyetemet és könyvtárat alapít.

Mátyás király építkezéseiből, udvarának pompájából, műgyűjteményéből csupán töredékek maradtak meg. A híres Bibliotheca Corvina kötetei szétszóródnak, illetve nagyrészük megsemmisül. Nagybecsű kódexeinek egy-egy darabja a világ könyvtárainak féltve őrzött kincse.

A magyar reneszánsz építészet emlékeiből a török uralom alatt álló területeken alig maradt valami (pl. Esztergom: Bakócz-kápolna). Nagyszámban csak a Felvidéken és Erdélyben található reneszánsz épület. A felvidéki "pártázatos reneszánsz"- oromzatok, tornyok néha egész utcasorok városházák vagy kastélyok- jellegzetes díszítési módját jelenti. Ilyen Eperjes, Bártfa, a bethlenfalvi és a fricsi kastély. Az erdélyi "virágos reneszánsz"-ban továbbélnek a reneszánsz díszítő motívumai a kőfaragásokban, a templomok, kastélyok festett mennyezetein, és a hímzéseken. A virág ornamentika, az egyes építészeti formák (pl. tornác) beleolvadnak lassanként a népművészetbe és továbbélnek a 20. század elejéig.

Hunyadi Mátyás a Thuróczy János-féle Chronica Hungarorum-ban