Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-11-26 / 22. szám
Valaha König gassénak nevezte a lakosság A Király utca régi házai A z ,Angol Király” fogadó cégérről a régi Terézváros fö utcáját a lakosság König gassénak nevezte el. 1860-ban Király utcára magyarosították, 1874-ben az FKT fenntartotta a régi utca nevét. 1882-ben, a kerület ketté vált, a Teréz- és Erzsébetváros határútvonala lett. A régi házak nagy részét lebontották, helyükön hatalmas bérpaloták épültek, de azért jó néhány múltőrző öreg ház napjainkra kopottan bár, de fennmaradt. A Király utca 9. szám alatt álló kétemeletes ház Brein Fülöp copf stílusú tervei alakj án 1810-ben épült, tanúsítja a ház falán 1956-ban elhelyezett mü- emléktábla. Mint a pesti copf építészet egyik megmaradt emlékét „Három Rózsaház” néven említették. Régi faragott kapuja két oldalán kőkerékvetők láthatóak. Horler Miklós 1953-ban felújította, majd újból tatarozták, az üzletek vasajtait zöldre festették. Itt fogadta valaha a vendégeket a „Fekete Macska” mulató. A Király utca 11. szám alatti épületet Pollack Mihály 1812-ben Prandtner József ötvösmester részére építette. A Prandtner-házat a földszinti nyílásai felett végig húzódó, az ötvösművészetet jelképező tíz kődombormű díszítette, majd egy kivételével elfalazták. 1956-ban Komarik Dénes tárta fel, Gáldi Gyula restaurálta. Kőkapu kerete mellett kerékvetők láthatóak. A szépen felújított épület az utca egyik dísze. A Király utca 15. szám alatti háromemeletes sarokházat romantikus stílusban Pollack Ágost 1852-ben építette Szelényi József részére. Az épület 19 ablakos, a Holló utcai részén 14 ablakkal. Pilléres kapualja van, klasszicista folyosórács díszíti. A ház udvarán vörösmárvány kút áll. Itt működött a „Mehadia” mulató, ahol zsidó-lengyel társulat szerepelt. A Király utca 17. szám alatti ház 1861 körül épült. A kétemeletes ház földszintjén nyílt meg a „Feuchtinger Dalcsamok” majd a Király utca leghíresebb szórakozóhelye, a „Kék Macska” mulató Ágai Adolf lapszerkesztő így jellemezte: „Nagyobb híre volt külföldön, mint Petőfinek, a tokaji bornak, a magyar lónak, sőt még a tiszaújlaki bajuszpödrőnek.” Ebben a mulatóban még a walesi herceg is megfordult. Helyén napjainkban ,A1 Amir” cégérrel arab étterem működik. A Király utca 21. szám alatti kétemeletes ,Jó Pásztor” sarokházat, amely a Kazinczy utca 56. szám alá nyúlik be, klasszicista stílusban Pollack Mihály építette 1833-ban, tanúsítja az 1956-ban a ház falán elhelyezett mtíemléktábla. Dlauchy Ferenc lakatosmester számára épült. 1956-1957 között Horler Miklós tervei alapján felújították. Az udvaron vörösmárvány falikút látható. A Király utca 25. szám alatt áll egy koraklasszicista épület, 1810 körül épült. Az egyemeletes épület kapualja boltozatos, az udvari részen kőkonzolos függőfolyosók húzódnak, a hátsó udvari szárnyak később épültek. A Király utca 47. - Csányi utca 12-14. szám alatti háromemeletes neogót stílusú sarokházat 1847-ben Pollack Ágost építette Pekáry Imre városi alkapitány részére. A földszintjén működő „Vörös Macska” mulatót katonák látogatták, majd itt működött a „Római Termek” nevezetű táncos szórakozóhely. A Király utca 49. szám alatt késő klasszicista kétemeletes sarokház áll. 1857 körül épült. A ház sarkán emeleti magasságban baldachin alatt Szent Teréz szobra áll, cégérként szolgált az épület földszintjén működő „Szent Teréz Gyógyszertárnak”. A Király utca 55. szám (képünkön) alatt álló kétemeletes házat Hild József 1852-ben klasszicista stílusban, 1852-ben építette. Pilinyi Péter Helyesbítünk Az október 23-i megemlékezésről szóló beszámolónkban Gérecz Attila mártír költő nevét helytelenül írtuk. Tévedésünkért elnézést kérünk! (a szerk.) Hangos könyvek a Fókuszban Rendhagyó könyvbemutató volt a Rákóczi úti Fókusz Könyváruházban. Az olvasók három CD-vel ismerkedhettek meg, az irodalom három területéről. H ajós Erzsébet a kiadó részéről üdvözölte a szépszámmal megjelent könyvbarátokat, majd átadta a szót, bemutatta a jelenlevő Mező Miklós ügyvezető igazgatót és Szebeni Zsolt fotóst. Tarján Tamás profesz- szor bevezetőjében a tőle megszokott könnyed, kedves stílusban emlékezett ifjúsága könyvélményeire, idézte a néprajztudós Dömötör Tekla mondását a könyvekről: „Milyenjó lenne, ha vénségé- re nem kellene olvasni, hanem az irodalom a fülébe mászna az embernek!” Az idő és a technika lehetővé tette ennek a jámbor óhajnak a megvalósítását is. Fejlődésével olyanok is élvezhetik az emberi szellem nyomtatott megnyilatkozásait, akik testi betegségük miatt ettől el voltak zárva, de mások is szívesen hallgatják a történetet kedves művészük hangján, előadásában. Egy kis ízelítőt ebből rögtön kaptak is nézők- hallgatók, három M3-as kiadvány révén. Szerb Antal: Utas és holdvilág című müvéből Kulka János színművész olvasott fel (a CD-n 9 órán át élvezhetjük tolmácsolásában), Bánsági Ildikó művésznő Agathe Christie: Mezopotámiai Gyilkosságok'című könyvéből idézett a krimi kedvelőinek, majd a nemrég elhunyt Janikovszky Éva: Égigérő fü című mesekönyvével ismerkedhettünk meg. Sok érdekeset tudhattunk meg a hangos könyvek világáról, késztésének titkairól. Kulka János visszaemlékezett a felvétel elkészítésének nehéz, mintegy 4x5 órát igénybevevő munkájára, Bánsági Ildikó a sokszereplős felvételek nagyobb hiba- lehetőségeire figyelmeztetett. Tarján Tamás szerint a művésznő különösen jól érzékeltette a bűnügyi történetben „a borzongás hangját.” Emlékeztetett a régebbi időkre, hiszen a hangos regény az olvasáskultúra egy régi, de nem elfeledett formáját újítja fel. Persze a műfajnak vannak korlátái, amelyet egy kérdéssel szemléltetett: vajon a Háború és béke hány óra lenne a hangos könyvtárban? Hallhattunk a Titis kiadó további terveiről, amelyek között Szabó Magda és Mikszáth, Gárdonyi is szerepel, gondokról, elsősorban a forgalmazásról. Könyvtárellátóval már van kapcsolat, iskolákkal kevésbé. Végezetül Tarján Tamás figyelmeztetett arra, hogy a színészi én egy szegmense benne van a hangos könyvekben és kérte a kiadót, hogy részesítsék előnyben a magyar irodalmat. Róbert Péter
