Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-12-11 / 23. szám
Zsidó hagyományok 2003/23. szám __________________________HITFI RT____________________________________15 Ch ánuka, a fény ünnepe I dén december 19-én este kezdődik a nyolc napos Chánuka, a fény ünnepe, minden estéjén egy gyertyával többet gyújtanak meg. Az ünnep azt a csodát jelképezi, amely i.e. 165-ben történt, amikor a zsidóságukhoz hűséges kevesek a makkabeusok vezetésével legyőzték a Szíriái görögök hatalmas hadseregét. A győzelem után újjáavatott szentélyben csak egy napra elegendő olaj maradt a menóra lángjának meggyújtásához, ez azonban mégis nyolc napig égett. A chánukai menóra nyolckarú kandeláber, melyen külön helye van a „szolgalángnak” (képünkön). A karok lehetnek gyertyatartóként vagy viaszmécstartóként kiképezve. A lángokat a „szolgával” gyújtják meg: ezt sámásnak hívják. A gyújtás után - égve - visszateszik a helyére. A kétféle mécses A jeruzsálemi szentélybeli Menóra lángjainak és a Chánuka lángjainak meggyújtása között azonban vannak különbségek. így például a Menóra lángjait a Szentély falain belül, napközben gyújtották meg, míg a Chánuka lángjait "a ház bejárata előtt", napszállta után, azért hogy este égjenek. A lubavicsi rebbe a különbséget így magyarázza: A Menóra lángjait olyan helyen gyújtották meg, ahol a szentség nyíltan megnyilvánult - a Szentélyben. Ennek következtében, mikor a görögök miatt a Szentély tisztátalanná vált, a szent szolgálat minden eleme, de főképp a Menóra meggyújtása lehetetlenné vált. A Chánuka- gyertyák más célt szolgálnak: céljuk, hogy megvilágítsák környezetünket, s földerítsék az éj sötétségét, a szellemi száműzetést. A Chánuka gyertyái képesek arra, hogy ellenálljanak a gonosz erőknek. A Chánuka lángjai tehát , jobban fénylenek”, mint a Menóra lángjai. Ez tükröződik abban is, hogy a Menóra lángjait, a Szentélyt megszentségtelenítő görög beavatkozás hatástalanította, a Chánuka fényeit azonban sosem lehet hatástalanítani: még a száműzetésben, a legméFasori Református Egyházközség Rendszeresen tartott gyülekezeti alkalmak: hétfőn 7.30- kor: Tanításkezdő Áhitat a Julianna Iskola diákjainak és a szülőknek a templomban. Kedden 10 órakor: Bibliaóra közös beszélgetéssel, 15.30-kor: Ifjúsági óra 15-19 éveseknek, 17 órakor: angol nyelvű Bibliaóra, havonta egyszer Férfi óra. Hittanórák: 15, 16, 17 órakor 1., 2., 3., 4. osztályosoknak. Szerdán 17 órakor: Ovis Hittan, 18 órakor Bibliai közösségi óra. Csütörtökön hittanóra: 15 órakor 5. osztályosoknak, 18 órakor Bibliaóra, 19 órakor keresztelési előkészítő a szülőknek. Pénteken 16 és 17 órakor Konfirmáció órák 13, 14 éveseknek, hittanóra 6. osztálynak, 18 óra Ifjúsági óra 18-30 éveseknek. Szombaton: kéthetente 16-18 óráig Anya-kör és Apa-kör, ezzel egy időben a gyermekeknek külön játékos foglalkozás. Vasárnapi Istentiszteletek: 9 órakor Skótmisszióban, 10 órakor a templomban a felnőtteknek, a gyerekeknek 4 csoportban gyerekistentisztelet. 16.30-kor Felnőtt Bibliai tanfolyam, havonta egyszer Asszony-kör és Nagymama-kör, 17 órakor esti Áhítat a gyülekezeti teremben, havonta egyszer ifjúsági Istentisztelet. Fasori Református Egyházközség Városligeti fasor 7., 343-4836, 342-7311 lyebb sötétség idején is ragyognak. Hét vagy nyolc A fentieket tükrözi az is, hogy Chánukakor nyolc gyertyát gyújtanak, míg a Szentélyben hetet - tudtuk meg Oberländer Báruch rabbitól, a Chábád Lubavics - Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület vezetőjétől. - Ezeknek a számoknak jelentőségük van. A hetes a természet rendjén belüli tökéletességre utal, amint az a hét hét napjában is tükröződik. Következésképp a Szentélyben, ahol az isteni szentség feltárni, hét láng is elegendő, mivel a hét a természet rendjének fényét jelképezi. Amikor azonban a száműzetés sötétségébe akarunk fényt hozni, egy olyan lángra is szükség van, amely meghaladja a természetes rendet. Ilyen fénye van a Chánukákor meggyújtott nyolc gyertyának, mivel a nyolcas szám olyan fényre utal, amit semmiféle határ nem korlátoz. Adventi hagyományok A Julianna Református Általános Iskolában Sikfalvi Judit igazgatót arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat az adventi előkészületekről. A gyermekek minden nap olvassák az igét, de karácsony előtt advent üzenete különösen fontos számukra. A hétfő reggeli templomi áhítaton szóba kerül az ünnepi készülődés, s minden, ami ezzel az ünneppel kapcsolatos. Hétfőn az osztályfőnöki órán meggyújtják a gyertyát, mint otthon a családokban. Az osztálytermek ajtaján már ott vannak az adventi díszek, ugyanakkor a gyermekek nevelőik segítségével koszorúkat készítettek. A városligeti fasori iskola nevelői arra is felhívják a gyermekek figyelmét, hogy készítsenek apró ajándékot testvéreiknek, szüleiknek és társaiknak. Ebben a szép hagyományban maga a szívből jövő ajándék és nem az értéke a lényeges. Ilyenkor az iskolában az ünnep előtt hagyományos karácsonyi vásárt rendeznek, melyen a gyermekek az általuk készített apró ajándékokat árusítják: kivarrott, festett, ragasztott üdvözlő kártyákat, szalmadíszeket és gyertyákat, melyeket tanáraikkal együtt öntenek. A nem túl jelentős bevételek az osztályokhoz kerülnek.- Hagyomány - mondta az igazgatónő -, hogy karácsony előtt a Fasori Református Templomban december Í9-én, délután négy órakor iskolai szervezésű isten- tiszteletre kerül sor. Ebben az évben a IV/B. osztály növendékei betlehemest mutatnak be, valamint zsoltárok, dicséretek, énekek és versek hangzanak el. A műsorban az iskola növendékei hangszereiken az ünnephez méltó műveket szólaltatnak meg, és a tantestület énekkara is fellép. Az iskola élő kapcsolatot ápol a Dózsa György úti idősek otthonával, s az előbbi műsort, lelki ajándékként adják át az időseknek. A Juliannában az is hagyomány, hogy az utolsó tanítási nap estéjén a tanári kar karácsony alkalmából köszönti egymást, s ezt a szeretet-vendéglátás követi. December 5- én tartottuk ötödik alkalommal a Béres Ferenc zsoltár-és népdaléneklő emlékversenyt. Ez a verseny ugyan nem tartozik szorosan az adventhez, de hagyományainkhoz híven ekkor rendezzük meg. Magas színvonalával bebizonyította, hogy méltó az adventi ünnepi hangulathoz. Széplaki Kálmán
