Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-02-12 / 3. szám

2003/3. szám CIVIL HÍREK Díj civil szervezeteknek Erzsébet-emlékérem Az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége 2001- ben alapította az Erzsébet királynéról elnevezett Er- zsébet-emlékérmet. A szövetség döntése nyomán idén a Liga az Agyi Érbetegségek Ellen elnevezésű egyesü­let részesült az évente egyszer adható elismerésben.- A szövetség a díjjal, an­nak a civil szervezetnek a munkásságát kívánja erköl­csileg elismerni, amely már hosszabb ideje tevékenyke­dik kisebb-nagyobb társa­dalmi réteg szociális, kultu­rális vagy egészségügyi helyzetének javításán - tájékoztatott Iván Géza, a szövetség elnöke. - Az első kitünte­tett, 2002- ben Tóth Ti b o rn é (Erzsébetvá­rosiak Klubja ve­zetője) Volt, aki, egyéb kvalitásai mellett, a Civil Szövetség létre hozását kezdeményezte. Az idei év­ben a Liga az Agyi Érbeteg­ségek Ellen elnevezésű ci­vil szervezet részesült az el­ismerésben, amelyet dr. Rajnai Vilmosné, az egye­sület elnöke vett át, a szö­vetségjanuár 27-i elnökségi ülésén (képünkön). Az egyesületet 1993. november 1-én jegyezte be a Fővárosi Bí­róság a tár- sadalmai szerveze­tek sorába. A liga azzal a céllal ala­kult, hogy so­raiban egyesítse mindazokat, akik támo­gatják a stroke-nak neve­zett, agyi keringési rendel­lenesség miatt kialakult be­tegségben szenvedőket, il­letve a betegség megelőzé­sére és rehabilitációjára irá­nyuló egészségügyi neve­lést. Ennek a betegségnek az elterjedtsége összefügg a mai életvitel mozgássze­gény életmódjával, az egészségtelen táplálkozás­sal, összességében a lakos­ság jelentékeny részére jel­lemző nem egészségtudatos magatartásával. A liga a stroke betegség megelőzé­sével kapcsolatos tevékeny­séget folytat, a betegségen átesettek részére rehabilitá­ciót szervez, amely elsősor­ban a gyógytornát és be­szédjavító foglalkozások szervezését jelenti. A liga cél szerinti tevékenységé­nek legújabb állomásaként az „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010” együttműködő partnere. A sroke magyarul guta­ütés, szélütés. Az angol szó eredeti jelentése csa­pás. így hívják az agyvér­zést, agytrombózist, agy­embóliát. Ezek olyan agyi érbetegségek, amelyek so­rán az agy normális vérel­látása károsodik, fontos agyterületek működése le­hetetlenné válik, ami a be­teg rövid időn belüli, vagy esetleg azonnali halálát okozza, vagy maradandó agykárosodáshoz vezet. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint, a rák és a szívbe­tegségeket követően, a harmadik leggyakoribb halál ok a stroke. A kiemelkedő óvodapedagógusi munkáért Simon Péterné Brunszvik Teréz-díjas Simon Péterné, a Rózsák terei Brunszvik Teréz Óvo­da óvodapedagógusa, Brunszvik Teréz-díjat vett át, a Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett ünnepségen, január 22-én, a Vigadóban. Az oktatási minisztérium díja, az óvodai nevelő-oktató munkáért adományozott legmagasabb kitüntetés.- Mit sem tudtam arról, hogy a Brunszvik Teréz Óvoda kollektívája még ta­valy novemberben javasolt a kitüntetésre, így nagy meglepetésként ért, hogy nekem ítélték e megtiszte­lő díjat. Ezúton is szeret­ném megköszönni e kez­deményezést kollégáim­nak, a támogatást Jókai Anna írónőnek, Harcsa Tiboménak, a Marton- vásári Óvodamúzeum ve­zetőjének, Juhászné Cse­resnyés Izabella óvodai szaktanácsadónak és Kun Cecíliának, a művelődési iroda vezetőjének.- Mikor döntött úgy, hogy az óvónői hivatást vá­lasztja?- Nem erre a pályára ké­szültem. Nyergesújfalun érettségiztem, majd két évig az akkori NDK-ban tanultam a papírgyártás technológiáját, de utóbb kontírozó könyvelőként helyezkedtem el itthon. A nagymamám betegsége miatt, az ő ellátására köl­töztem fel Budapestre, ahol később a fétjemmel is megismerkedtem. Édes­anyám a nyergesújfalui óvoda, élelmezési vezető­jeként dolgozott, így fiatal koromtól „bejárásom” volt oda. Vonzónak találtam az óvodai légkört, jól éreztem magam a gyerekek között, ezért döntöttem végül e hi­vatás mellett. Képesítés nélkül helyezkedtem el 1975-ben a Brunszvik Te­réz Óvodában, és a munka mellett végeztem el a Taní­tóképző Főiskola óvónői szakát.- Közel harminc éve van e pályán, ugyanabban az óvodában. Soha nem jutott eszébe, hogy váltson?- Szeretem a hivatáso­mat, a gyerekeket és sze­retem a kollektívát. Saját gyermekem sajnos nincs, így itt élem ki az anyai ösztöneimet. Az itt dolgo­zó kollégák között nagy az összetartás, mi még szabadidőnkben is össze­járunk, közös programo­kat szervezünk. Jólesett, hogy hosszú betegségem alatt is felkerestek, bevon­tak az óvodai munkát érintő tervekbe, vissza­vártak, és erőt adtak a gyógyulásomhoz. * * * Simon Péterné kezdemé­nyezésére, és munkájának köszönhetően jött létre 1991-ben a Brunszvik Te­réz Óvodcrvédő Egylet, az 1800-as évek közepén meg­alakult Országos Kisded­óvó Egyesület jogutódja­ként. Az egylet megalakulá­sának célja elsősorban az volt, hogy az óvodával egy épületben található szerb iskola - amelynek helyén egykor az óvodához tallózó óvónőképző működött - el­idegenítési törekvéseivel szemben megóvják az in­tézményt. Az óvodavédő egylet alapításában több közismert művész is közre­működött - így Mensáros Lászó és Sztankay István színművészek is -. fővédnö­ke Jókai Anna író, tisztelet­beli elnöke pedig a Brunszvik csatád mkona, a Franciaországban élő, Judith De Gerando Teleki grófnő. Simon Péterné, pedagó­gusi munkája mellett, jelen­tős részt vállalt a különbö­ző óvodai ünnepségek, ki­állítások szervezésében. Több pályázatot is elnyert, amelynek segítségével le­hetőség nyílt az óvoda kor­szerűsítésére. Ennek kö­szönhetően olyan berende­zésekkel, és eszközökkel gyarapodott az intézmény, amelyek nagymértékben segítik az óvodai oktató-ne­velő munkát, a kicsik egész­séges fejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents