Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-02-12 / 3. szám
ÖNKORMÁNYZAT 4 2003/3. szám Műemlékvédelem, avagy a múlt megőrzése (Folytatás az I. oldalról) Mint már bevezetőnkben említettük, a műemlékvédelem egyrészről kötelességünk, melyben örömünket leljük, másrészről egy olyanfajta kötelezettség is, mely hihetetlen anyagi hátteret követel. Fedríd Gábor, a kerületfejlesztési bizottság elnöke tájékoztatásából megtudtuk, hogy a műemlékvédelem alatt álló épületek 1993 óta állnak a helyi önkormányzat tulajdonában, mégpedig addig "eladhatatlan örökségként", amíg a felújítási kötelezettségnek nem tesz eleget az önkormányzat, vagy egy vállalkozó. Erzsébetváros zsinagóga-negyede tavaly vált a Világörökség részévé, ám nem csak ezen a környéken találkozhatunk olyan épületekkel, melyek kisebb- nagyobb része műemlékvédelem alatt áll. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatalos műemlékjegyzéke szerint a kerületben 39 országos védelem alatt álló - azaz műemlék - épület illetve épületegyüttes található, melyből 17 intézményi felhasználású, és 22 lakóház. A lakóházak közül 14 darab képez még a mai napig önkormányzati tulajdont.- A Vagyonátadó Bizottság határozata értelmében a kerületi önkormányzat addig nem adhatja el a műemléképületekben élő bérlőinek a lakásokat, amíg a műemléki kutatáson alapuló felújítási kötelezettségeinek eleget nem tesz - mondta Fedrid Gábor képviselő, a kerületfejlesztési bizottság elnöke. - Az elmúlt 9 évben jó néhány épületet sikerült felújítanunk, ezek ma már társasházként működnek. Előfordult az is, hogy - jó példa erre a Király utca 9. - befektető vásárolta meg a felújítási kötelezettséggel együtt az épületet, melyben ma már nyelviskola és virágbolt is működik. A jelenleg is önkonnányzati tulajdonú műemléképületek esetében van ahol nem az egész épület áll védelem alatt, hanem annak csak egy része.- Az önkormányzat még a '90-es évek elején elkészíttette az összefoglaló dokumentációkat arról, hogy az adott épületek mekkora százalékban szorulnak védelemre - folytatta Fedrid Gábor. - Jelenleg azonban a megmaradt, 100 %-ban önkormányzati tulajdonban lévő épületek teljes - nem csak a műemlékvédelem alatt álló részeinek - felújítása az önkormányzat költségvetésén belül szinte nem, illetőleg csak nagyon lassan megvalósítható, hiszen hihetetlen magas, sok esetben több száz milliós összeget igényelne egy-egy épület teljes felújítása. Fedrid Gábor elmondta, hogy az önkormányzat - a lakók kéréseit figyelembe véve - kéréssel fordult a Vagyonátadó Bizottsághoz, hogy csak azokat a munkálatokat kelljen elvégeznie, melyek felújítása után a bérlők számára megvásárolhatóvá válnak a lakások. Hogy melyek ezek a munkálatok azt a Vagyonátadó Bizottság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen határozná meg. Természetesen felmerülhet mindenkiben a kérdés, hogy megéri-e a lakóknak megvásárolni ezeket a lakásokat, és tudatában vannak e a lakók annak, hogy milyen kötelezettségeket vállalnak azzal, hogy egy olyan épületben vásárolnak lakást maguknak, amely műemlékvédelem alatt áll. Erre a kérdésre Fedrid Gábor kifejtette, hogy azok a lakók, akik jelenleg bérlőként laknak egy-egy ilyen épületben semmiféle hátrányt nem fognak elszenvedni amiatt, hogy a ház egy része védelem alatt áll, hiszen ennek felújítása az önkormányzat kötelezettsége, és a bérlők mindenképpen egy jobb állapotú épület résztulajdonosaivá válnak, mint sok esetben egy már létező társasház esetében. E mellett azt is tudni kell, hogy a bérlők az esetleges vásárlás előtt részletes tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen jellegű, és az épület mekkora hányadára vonatkozó kötelezettséget vállalnak. Ezt a tulajdonossá váláskor, az önkormányzattal között szerződésben is rögzítik, így nem lehet olyan bérlő, aki nem ismerné előnyeit és esetleges hátrányait a "műemlék-lakásnak". (Következő lapszámunkban folytatjuk a kerületi műemlékek témáját.) Fedrid Gábor Országos bejárás a megváltozott munkaképességűekért A munkaügyi miniszter volt a szociális foglalkoztató vendége (Folytatás az 1. oldalról) Kis Péter munkaügyi miniszter elmondta, hogy az országnak ezen intézményeit személyesen járja végig, és jelenleg a minisztérium is kiemelten foglalkozik a szociális foglalkoztatókkal, a munkáltatói helyzettel, ezen belül a megváltozott munkaképességűek munkalehetőségeivel.- A megváltozott munkaképességű emberek életében kiemelkedő szerepet foglal el az, hogy munkához jussanak - mondta dr. Vedres Klára. - Akinek lehetősége van dolgozni, jelentősen kiegészítheti rokkantnyugdíját, ráadásul, ami nagyon fontos ezeknek az embereknek az életében, közösségben lehetnek. A minisztérium is segíteni szeretne abban, hogy a megváltozott munkaképességű emberek közül mind többen keressék meg az önkormányzatokat, és minél többen vegyék igénybe ezeket a foglalkoztatókat. A szociális foglalkoztatóban többféle munka végzésére van lehetőség, így a különbözőképpen sérült emberek választhatnak számukra megfelelő tevékenységet. A miniszter rövid beszámolója és összefoglalója után a résztvevők kérdéseket intézhettek Kiss Péterhez. Dr. Vedres Klára kihasználva a kötetlenné vált beszélgetést több témakörDr. Vedres Klára képviselő, az önkormányzat szociális bizottságának elnöke ezen a fórumon nem a szokásoknak megfelelő „képviselői-pozíciójában”. Az ERFO-ban nem a képviselő asszonyt kérdezték, hanem ő várt kérdésire választ Kiss Pál foglalkoztatásügyi minisztertől. ben is válaszadásra kérte a minisztert, ezek közül kiemelten foglalkoztak az EU kötelezettségekkel, többek között azzal a kérdéssel, hogy a mozgáskorlátozottak számára akadálymentesíteni kell a köz- intézményeket és a közterületeket is járhatóvá kell tenni. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a Fővárosban az egészség- ügyi intézmények és a hivatalok nagy általánosságban nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthetők a mozgássérült emberek számára. Kiss Péter válaszában elmondta, hogy ennek a problematikus kérdéskörnek a feloldására megalakult a minisztériumon belül egy munkacsoport, mely kifejezetten ezzel a témával foglalkozik, és a pályázati lehetőségek kihasználására buzdította a kerület vezetését.
