Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-07-30 / 14. szám
2003/14. szám HELYTÖRTÉNET 15 Rákóczi út 66.: Az „elátkozott ház” A hajdani kivégzések helyén ma a Rákóczi udvar található F orgalmas Rákóczi utunk Erzsébetvárosi oldalán a 66-os számú telken, most nem áll épület. Reklámtáblák hirdetik a „Rákóczi udvar”-t, s belépve büfé és kisebb üzletek fogadják a sétálót. Valaha nagyon híres volt ez a telek! A múlt században, amikor még a Rákóczi utat belső Kerepesi útnak titulálták - hiszen csak Rákóczi 1906- ban itt keresztülhaladt temetési menete emlékére kapta a vezérlő fejedelem nevét - itt volt Thaisz Elek (1820-1892) budapesti rendőrkapitány fogháza. Kedélyes intézmény volt, a burjánzó korrupció megkönnyítette a vagyonosabb rabok börtönnapjait. Pénzért kimenőt lehetett vásárolni, állítólag még bált is rendeztek a rácsok mögött. Amikor Karagyorgyevics György szerb fejedelmet át- utaztában letartóztatták a vetélytárs Obrenovics meggyilkolása miatt, az ő embereit is ide zárták. Mulatozásaik felverték az akkor még külvárosias utcák csendjét. Itt raboskodott De Viliiére márki a hasisjátékos kártyabarlang vállalkozó és Ebergényi Júlia alapítványi hölgy, Zsófia királyi hercegnő (Ferenc József édesanyja) volt udvarhölgye, aki mérgezett süteménnyel kedveskedett szerelme, a daliás dragonyos kapitány feleségének. Kivégzések is voltak itt, amelyek közül a 110 évvel ezelőtti Mailáth-gyilkosság tetteseinek felakasztása volt az utolsó és a leghíresebb. 1883. március 29-én az éjjel hazatérő Mailáth György országbírót budai palotájában inasa, Berecz János felbujtására Spanga Pál és Pitély Mihály anyagi okokból kegyetlenül meggyilkolták. Hamar kézre kerültek a tettesek, kivéve Spangát, aki csak májusban Pozsonyban Barna Izidor az Esti Újság népszerű riportere segítségével fogtak el, miután öngyilkossági kísérlettel próbálkozott. 1884. február 23-án hajnali 6 órakor akasztotta fel Kozarek a híres pesti hóhér a három jóbarátot. Magas deszkakerítés zárta el a helyszínt a kíváncsiak elől, csak a hivatalos személyek, no meg természetesen a protekciósok lehettek jelen. Bűnük és haláluk nagy feltűnést keltett a városban, egy darabig a környék polgárai már 4 órakor bezárták a házak kapuit. A telek hátsó részén, ahol az akasztófák álltak, vízsugár szökkent fel, és a környékbeliek „csodaforrásnak” tartották az egyszerű csőtörést. Minden csoda 3 napig tart, a szenzáció megfakult, Rudolf főherceg házassága és a készülő első budapesti kiállítás elhalványította az eset emlékét. 1885-ben a fogházgondnokság a frissen felépülő Markó utca vöröstéglás épületekbe költözött. Annyira azért fennmaradt a telek rossz híre, hogy lakóházat építettek rajta, csak raktárnak lehetett kiadni. 700 négyszögölnek csak egy részét foglalta el a földszintes Ámor mozi - éppen az akasztófák helyén. 1922-ben baptisták vásárolták meg a telket. 1929- ben bontották le, itt a Rákóczi út utolsó földszintes házát. Később az Ingatlan Bank visszavásárolta a baptistáktól, majd felmerült egy elegáns „sörpalota” építésének terve. De ez sem vált valóra. Az ostromban, majd 1956-ban megrongálódott házat lebontották. Dr. Róbert Péter Staffenberger-ház a Rumbach Sebestyén utcában A Rumbach Sebestyén utca 9. szám alatti telken Pollack Mihály 1819- ben Staffenberger Barbara részére koraklasszicista stílusban körszeletíves kapuval, kőkerékvetőkkel és keresztboltozatos kapualjjal egy földszintes házat épített. 1847-ben Kasselik Ferenc építész Staffen- bergcr István megrendelésére kétemeletes háznak építette át. A német származású Staffenberger család a XVIII. század elején Pesten telepedett le, mind „bőrösök”, állatbőr kikészítők és kereskedők voltak. A Rumbach Sebestyén utcai ház tulajdonosa Staffenberger István 1796. július 31-én Pesten született. A város különböző bizottságaiban dolgozott. 1838-1848 között városi szószóló volt, a főváros kültanácsának a tagjaként tevékenykedett. Az 1848. március 15-i forradalom idején a Közcsendi Bizottság tagjaként részt vállalt Pesten a rend fenntartásában. A szabadságharc alatt a városi képviselő-testület tagja volt. Amikor az osztrákok visszafoglalták Pest-Budát, Staffenberger a császári pesti gazdasági bizottmány tagja lett, 1849 októberétől a katonaellátással foglalkozó városi bizottság tagjaként működött. Az októberi diploma kihirdetése előtt 1860-ban javaslatára a pest városi tanácsa kimondta a magyár nyelv hivatalos használatát. A legfőbb érdeme az Üllői úti József Fiúár- vaházzal kapcsolatos. Építésekor a legfőbb adakozó Staffenberger István volt. Az árvaháznak egy fél évszázadon át buzgó gondnokaként, szívén viselte az árvák sorsát. A Városház téren működő bőrös üzletét 1873-tól a fia vezette. Nyolcvankét éves korában 1878. február 17-én hunyt el Budapesten. Síremlékén a felirat rövid, de sokat mondó: „Az árvák atyja.” Az Erzsébetváros egyik legrégibb épületének, a Staffenberger-háznak az udvari része szépen felújított (képünkön). Pilinvi Péter
