Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-07-11 / 13. szám

2003/13. szám HITÉLET 13 Görög katolikus egyház Harangjaink H íveink számára érde­kes eseményre került sor június 21-én: felkeres­hették Gombos Miklós ha­rangöntő műhelyét Orbot- tyán községben. Bár ha­rangöntés nem volt, de azért láthatták a műhelyt, s különféle harangokat, hall­hattak a harangöntés mód­járól. (Itt két harangöntő műhely működik, Gombos Miklós édesapja, id. Gom­bos Lajosnak is önálló mű­helye van.) Ez alkalmat ra­gadom meg, hogy saját ha­rangjainkról is újak. Temp­lomunk tornyában két ha­rang van. Mindkettő 1926- ból való. A régebbieket va­lószínűleg az I. világhábo­rúban elvitték háborús cé­lokra. Három férne el temp­lomunk tornyában, de az állványon a középső hely üres, harangjaink, egy kicsi és egy közepes két oldalon helyezkednek el. A kisebbiken a követke­ző olvasható: „Jertek imád­juk Krisztust és boruljunk le előtte. ” Míg a nagyon: „Ál­dom az Urat minden idő­ben, dicsérete szüntelen számban. ” (Az előbbi szertartási szövegből való idézet, a másik zsoltárvers.) Ma már nem kell fel­menni a toronyba haran­gozni, mert elektromos szerkezet szólaltatja meg a harangokat. Megszólalnak liturgiák (misék) előtt, min­dennap fél 8-kor és 18 óra­kor, vasárnap még 9, 10 és 12 órakor is. Kicsit előbb, mint a Szent Erzsébet templom harangjai. A hónap közepéről még egy említésre méltó ese­ményről érdemes szót ejte­ni: 22-én, vasárnap volt úr­napja. A görög katolikus naptárban ez nem szerepel, de sok helyen a görög kato­likusok is részt vesznek va­lamilyen módon az ünnep­lésben. Régi szokás, hogy az úmapi körmenethez fel­állított négy szabadtéri oltár egyikét a görög katolikus parókia déli kapubejárata előtt állítják fel, s az oltár­kép egy Krisztus-ikon. Az oltár mellett az idén is ott álltak a Romzsa Tódor ne­vét viselő cserkészközös­ség tagjai zászlóval, a szer­tartást az oltárnál Virányi György parókus végezte. S mikor a körmenet tovább­indult, híveinkből is többen csatlakoztak. Dr. Sasvári László Ünnep és megemlékezés a román ortodox közösségben Júniusban két jelentősebb esemény is történt a Holló utcai ro­mán ortodox közösség életében, amelyekről Magyar Marius püspöki vikárius tájékoztatott. A z ortodox pünkösd előtti szombaton, jú­nius 14-én, a budapesti ro­mánok főpapi istentisztelet keretében emlékeztek meg a második világháború so­rán, Budapesten elesett ro­mán hősi halottakról. Az ortodox hagyományban Jé­zus mennybemenetelének ünnepe egyben a Hősök napja is, amikor egy külön gyászszertartás keretében emlékeznek meg azokról az ismert és ismeretlen ka­tonákról, akik életüket a harcmezőkön feláldoztak egy nemes célért, vagy pa­rancsot teljesítve érte őket az ellenséges találat. Ez a hagyományos szertartás idén néhány nappal eltoló­dott, a Szentlélek eljövetele ünnepét megelőző szom­batra. A föpapi beszéddel záródó liturgiát követően a parókia hívei, Románia Nagykövetségének képvi­selőivel együtt elzarándo­koltak a Rákoskeresztúri te­metőben nemrég felállított román katonai emlékmű­höz, amely alatt több mint száz, Budapest felszabadí­tásáért küzdő román hősi halott alussza örök álmát. Június utolsó vasárnap­ján, amely egybeesik Szent Péter és Pál apostolok ünne­pével, Saguna András (Andrei Saguna - 1809- 1873) erdélyi román orto­dox érsek halálának száz­harmincadik évfordulójára emlékeztek. A Miskolcon született főpap, aki a XIX. századi román ortodox egy­háztörténet egyik legneve­sebb személyisége, közép­iskolai tanulmányait a pesti piaristák gimnáziumában végezte, majd Budán tanult jogot. A nevéhez fűződik egy új, demokratikus elve­ken működő egyházszerve­zet megalkotása, amely sze­rint az egyházat irányító és képviselő szervben minden egyházi személyre két vilá­gi személy jut. A laikusok nagyobb szerephez jutása az egyház irányításában, amellett, hogy az egyházat, mint intézményt még von­zóbba tette a hívek számára, hozzájárult a román nemze­ti öntudat ébredéséhez is. Saguna Andrásért tartott emlékszertartást idén ha­gyományteremtő szándék­kal kezdeményeztük, remé­nyeink szerint a neves érsek emlékét a közeljövőben egy emléktáblával is megörökít­hetjük Budapesten - tudtuk meg Magyar Mariustól. Holokauszt emléknap A magyarországi zsidó közösség hagyomá­nyosan július első vasár­napján, a Dohány utcai zsi­nagóga mellett, 1990-ben avatott emlékmű avatásá­nak napján emlékezik meg a második világháború alatt elhurcolt 600 ezer ma­gyar és 6 millió európai zsi­dóra. A Wallenberg emlék­helyen megtartott megem­lékezésen beszédet tartott Zoltai Gusztáv a MAZSI- HISZ ügyvezető igazgatója is, aki többek között el­mondta: „A holokauszt, hi­ába vonatkozott csak ránk, zsidókra, az ember, az em­beriség egyetemes tette és szégyene volt”. A rendezvény zárása­ként a hagyományoknak megfelelően hat gyertyát gyújtottak a mártírok em­lékfája előtt. A megemlé­kezésen részt vett többek között Judith Várnai Shorer, az Izrael Állam magyarországi nagyköve­te, Kiss Péter kancellária miniszter és Gulyás Kál­mán, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcso­latkért felelős címzetes ál­lamtitkára. Fasori Református Egyházközség Vasárnap 10 órakor Istentisztelet, ebben az időpontban Gyerekistentisztelet és gyer­mekmegőrző szolgálat. Szeretettel hívunk minden korosztályt az Istentiszteletekre! Szerdán 18 órakor Bibliai közösségi óra, csütörtökön 18 órakor Bibliaóra, melyeken hitünkben és bibliaismeretünkben mélyedhetünk el. Pénteken 18 órakor Ifjúsági óra, melyre a fiatalokat hívjuk. A nyáron 7 táborba hívjuk a megújulni vágyókat: Csendeshét felnőtteknek, Konfirmandusoknak (13-14 éveseknek), Kincskereső gyermekhét 6-10 éveseknek, Kincskereső gyermekhét 10-13 éveseknek, Családos hét, Honismereti tábor, Csalá­dos hétvége. Szeptembertől újra indulnak a többi alkalmaink: a kedd délelőtti bibliaóra, Férfióra, Kisfii, Anya-kör, Apa-kör, Nagymama-kör, Családos és gyerekdélutánok, hittanórák és a konfirmáció órák. Fasori Református Egyházközség (Városligeti fasor 7.) A Rózsák terei görög katolikus templom bejárata fe­lett látható emléktáblát a budapesti görög katolikus magyar plébánia negyedszázados fennállásának em­lékére állították.

Next

/
Thumbnails
Contents