Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-06-26 / 12. szám
2003/12. szám HITÉLET 13 A zsidó szabadegyetemen a génkutatásról A közelmúltban az Egészségügyi Tudományos Tanács titkársága felhívással fordult a Zsidó Tudományok Szabadegyeteméhez. Arra kérték Oberländer Báruch és Köves Siómé rabbikat, hogy foglaljanak állást humán genetika tárgykörébe tartozó tevékenységek jogi szabályozásával kapcsolatban. Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen a téma újszerű, így még kevés rabbinikus irodalom létezik e tárgyban. Az alábbiakban néhány pontot idézünk az eredetileg 20 kérdésből álló anyagból. Milyen szakorvos kezdeményezhet diagnosztikus vizsgálatot? Az orvosok jogát a gyógyítására már a Biblia (2Mózes 21:19) említi, ami alapján a Talmud azt mondja (Bává Kámá 85a): „Az orvos fel van hatalmazva a gyógyításra”. így minden szakorvos, aki elfogadható érvekkel támasztja alá a vizsgálat szükségességét, az kezdeményezhet ilyet. Ajánlatos, hogy az ilyesfajta érvelés nyomon követhető, és később felülvizsgálható legyen. Az egyén kérheti saját vizsgálatát, de ajánlatos, hogy ez csak genetikai tanácsadást követően történjen, nehogy „a vak elé” olyan „gáncsot” vessünk (3Mózes 19:14), amelyben megbotolhat. A petesejt donációt a legtöbb mai rabbinikus álláspont alapjában véve tiltja, hiszen: 1.) ez a házassági kötelék fellazulásához vezethet, 2.) elképzelhető, hogy a gyermek törvénytelennek számít, 3.) nem lesz meghatározható a szülő jogi személye, 4.) a gyermek későbbi életében könnyen vezethet ez majd vérfertőzéshez és rokonházassághoz, hiszen a vértestvérek személye nem lesz tisztázott. Azon vélemények szerint is, melyek az engedélyezésre hajlanak, abban az esetben, ha nincs más reprodukciós megoldás a pár számára, a donáció csak úgy történhet, ha a donor nem anonim, hisz csak igy lehet elkerülni a legutóbbiként említett bonyodalmat. Engedélyezhető-e az in vitro embriókon beültetésük előtt genetikai vizsgálat? Ha a vizsgálat célja genetikai hibák kiszűrése, és károsodás esetén az embrió megsemmisítése, akkor az ilyen vizsgálat megengedett, mivel az ilyen embrió megsemmisítése amúgy is több szempontból nem kerül az abortusz tilalma alá. Részletesebben: egészséges embrió abortusza tilos, mivel az embrió potenciális ember, és „a legtöbb magzat megmarad”. Ha a magzat súlyosan károsult, akkor egyesek szerint még természetes terhesség esetén is megengedett a mesterséges elvetélés. További vélemények azon az állásponton vannak, hogy negyven napos terhesség előtt az embrió kevésbé szigorú elbírálás alá esik, hiszen „negyven napig csupán víz az” (Talmud, Jövámot 69b). Más nézőpontok szerint, mindent egybevéve az abortusz tilalma csupán a méhben lévő magzatra vonatkozik. Ahogy a Biblia (1 Mózes 9:6) - a Talmud értelmezése szerint - megfogalmazza az abortusz tilalmát: „...aki ember vérét ontja az emberben...”, tehát csak a méhen belüli abortusz a tilos. Szükséges-e a viselkedés genetikai hátterének vizsgálatára speciális rendelkezéseket hozni? A zsidó teológiai filozófia szerint, annak ellenére, hogy minden ember másmás ösztönös (genetikai) jellemvonásokkal és képességekkel születik, mégis a szabad választás minden embernek örökké a kezében van . „Isten nem ad teremtményeinek megoldhatatlan feladatot” (Talmud, Ávodá Zárá 3a). Ez még akkor is igaz, ha az egyénnek olyan hajlamai vannak, például homoszexualitásra, alkoholizmusra vagy klepto- mániára, melyek esetleg genetikai eredetűek. így tehát mindenképp érdemes körültekintően meggondolni a viselkedés genetikai háttere vizsgálatának hasznosságát és értelmét, mivel annak eredménye könnyen vezethet fölösleges előítéletekhez, stigmákhoz és önbizalom- vesztéshez. Habár az is igaz, hogy bizonyos esetekben ilyen vizsgálat a probléma megoldásához is vezethet. A törvényhozás szükségessége Minden olyan kérdésben, ahol a törvény hiánya, zűrzavarhoz és káoszhoz vezethet, feltétlenül szükséges átfogó törvény meghozatala, hiszen „...nem pusztaságnak teremik uv9 hanem lakóhelynek alkotta...”, ahogy a Próféta mondja (Jesájá 45:18). Ezzel a törvényhozatallal nem érdemes várni, hiszen a törvény hiánya maga hozza az erkölcstelenséget, ahogy a talmudi közmondás tartja (Gifin 45a.): „nem az egér, hanem az egérlyuk a tolvaj”. Ugyanakkor az átfogó törvénynek olyannak kell lennie, ami követni tudja a tudomány akár ugrásszerű előrehaladását is. Ismerkedés a zsidó tudományokkal A Zsidó Tudományok Szabadegyetemén tovább folytatódik az oktatás. A két hetes Nyári Szemeszteren (július 13-27.) az egyedülálló Talmud, Kabbala és filozófia témákon túl, a gén manipulációhoz hasonló aktuális kérdésekkel is foglalkoznak majd. Várják az érdeklődők jelentkezését. További információ a szemeszter programjáról a wvwv.zsido.com/zstsz honlapján található. Fasori Református Egyházközség Vasárnap 10 órakor Istentisztelet, ebben az időpontban Gyerekistentisztelet és gyermekmegőrző szolgálat. Szeretettel hívunk minden korosztályt az Istentiszteletekre! Szerdán 18 órakor Bibliai közösségi óra, csütörtökön 18 órakor Bibliaóra, melyeken hitünkben és bibliaismeretünkben mélyedhetünk el. Pénteken 18 órakor Ifjúsági óra, melyre a fiatalokat hívjuk. A nyáron 7 táborba hívjuk a megújulni vágyókat: Csendeshét felnőtteknek, Konfirmandusoknak (13-14 éveseknek), Kincskereső gyermekhét 6-10 éveseknek, Kincskereső gyermekhét 10-13 éveseknek, Családos hét, Honismereti tábor, Családos hétvége. Szeptembertől újra indulnak a többi alkalmaink: a kedd délelőtti bibliaóra, Férfióra, Kisfii, Anya-kör, Apa-kör, Nagymama-kör, Családos és gyerekdélutánok, hittanórák és a konfirmáció órák. Fasori Református Egyházközség (Városligeti fasor 7.) A Vároligeti fasor 7. szám alatt található református templom 90 éve épült. A helyi reformátusok 1903 óta gyűjtöttek a templom felépítésére, míg 1911-ben Árkay Aladár műépítész megbízást kapott a templom, a lelkészlak és a hozzá kapcsolódó tanoncott- hon elkészítésére. A munkálatok 1913-ban fejeződtek be. A templom belsejében a homlokzatot a pécsi Zsolnay gyárban készült majolika lapok díszítik, festett üvegablakai Róth Miksa műhelyéből kerültek ki.
