Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2003-05-26 / 10. szám

2003/10. szám Olvasóink kérdezték Mit meg nem eszünk? KERÜLETI KÖZÉLET 9 Allergia télen-nyáron Szabálytalanul működő húsboltok Az allergia a szervezet bizonyos anyagokkal szem­ben fellépő túlérzékenységi reakciója. Sajnos gyak­ran olyan, hétköznapi anyagokkal szemben is elő­fordul, amelyekkel szervezetünk nap mint nap talál­kozik. Az elmúlt két hónapban nagyon sok olvasói levelünk érkezett a témában, melyekre a választ dr. Bolesza Emőkétől, az egészségügyi bizottság elnöké­től kapják olvasóink. A z allergiás tüneteket kiváltó, izgató anya­gokat allergéneknek nevez­zük. A szervezet számára számtalan anyag lehet alleigén: a virágporon kí­vül alleigizálhatnak az élel­miszerek, vegyi anyagok, szappanok és kozmetiku­mok, tisztítószerek, állatok szőrzete vagy ürüléke, a poratkák, penészgombák, méh- vagy darázscsípéssel a szervezetbe jutó mérgek stb. Gyakorlatilag bármely anyag, amellyel szerveze­tünk korábban már kapcso­latba került, túlzott reákciót válthat ki az ismételt talál­kozáskor. Van akit „kiüt” a hideg és a meleg is Nemcsak fizikális anyagok provokálhatnak allergiás re­akciót, hanem egyéb inge­rek, például a hideg és a me­leg is. Ilyenkor hideg- illetve meleg allergiáról beszélünk. Ha az ezekre allergiás beteg hideg vagy meleg vízbe nyúl, ujjai deformálódnak, megduzzadnak megfájdul­nak. A napfénnyel szembe­ni túlérzékenység esetén a látszólag ártalmatlan napo­zás súlyos, életveszélyes re­akciót válthat ki. A megfigyelések szerint a megbetegedések száma év­ről évre növekszik. Egyre többen allergiásak a ruhane­műk anyagaira vagy egyes munkahelyi anyagokra, szennyeződésekre, lég- szennyezésre. Sokan éppen allergiájuk miatt kénytele­nek munkahelyet változtat­ni. Az allergiás betegek szá­mának növekedése valószí­nűleg összefügg a piaci áiu- döinpinggel. A minden te­rületen megjelenő árucikk- tömeg jó néhány olyan alap­anyagot tartalmaz, amely túlérzékenységi reakciót vált ki. Az allergia, illetve az al­lergiás hajlam ráadásul örö­kölhető. Orvosi szakvéle­mények szerint kiterjedt környezetszennyeződés áll az allergiák számának növe­kedése és az allergiás hajlam fokozódása hátterében. Mi­vel a szervezetnek állandó­an védekeznie kell az egész­ségkárosító anyagokkal szemben, bizonyos anya­gokra idővel túlérzékennyé válik. Az allergiák kialaku­lásának két eltérő válfaja az öröklődés, illetve az élet fo­lyamán kialakult úgyneve­zett szerzett túlérzékenység. A betegség tünetei mindkét esetben csak olyankor je­lentkeznek, amikor a szer­vezet érintkezésbe kerül az adott allergén anyaggal. (Következő lapszámunk­ban az allergiás reakciókról szóló kérdésekre kapnak vá­laszt levélíróink.) A gyógyszerallergiát a képen szereplő vizsgálat­tal is ki lehet mutatni A húskészítményeket árusító üzletek 72 százalékában talált sza­bálytalanságot a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelet. Mintegy 3 tonna hús ese­tében a kereskedők nem tudták az ám eredetét iga­A nők munkajogi védelme A Parlament áprilisban ratifikálta az anyaság védel­méről szóló ILO egyezményt, amelynek értelmében a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az anyasággal összefüggésben is jogszabályban kell rögzíteni. Filló Pál Erzsébetváros országgyűlési képviselője, az Or­szággyűlés foglalkoztatási bizottságának alelnöke tá­jékoztatott arról, hogy a Munka Törvénykönyve nemrégiben elfogadott módosításáról. A hatályos Munka Tör­vénykönyve számos olyan rendelkezést tartal­maz, amely a nők munka­jogi védelmét hivatott biz­tosítani. Most a terhesség­gel, gyermekvállalással kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatom az olvasókat - mondta Filló Pál. A terhes nőt munkáltató­ja köteles elengedni a ter­hességgel összefüggő köte­lező orvosi vizsgálatokra, erre az időre mentesül a munkavégzési kötelezett­ség alól. A nőt terhessége megál­lapításától gyermeke egy­éves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyez­ni, vagy meglévő munka­körében a munkafeltétele­ket kell megfelelően módo­sítani. Az új munkakör ki­jelöléséhez a munkavállaló nő hozzájárulása szüksé­ges. A munkabére nem le­het kevesebb előző átlag- kereseténél. A nőt terhessége megál­lapításától a gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára nem lehet igény­be venni; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Éjszakai munkának minősül a hu­szonkét órától hat óráig végzett munka. A terhes nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés vár­ható időpontja elé essen. A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követő­en a kilencedik hónap vé­géig egy óra munkaidő- kedvezmény jár Ikrek ese­tében a munkaidő-kedvez­mény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A munkaidő-kedvezmény a munkaidő kezdetekor, illet­ve végekor is igénybe ve­hető, és akkor is jár, ha az anya nem szoptatja, hanem mesterségesen táplálja gyermekét. A szülők dön­tése alapján gyermeke ne­velésében nagyobb szere­pet vállaló munkavállalót - aki általában az anya - vagy a gyermekét egyedül neve­lő szülőt évenként a tizen­hat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettő­nél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gon­dozása céljából; a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha gyermekgondozási segély­ben részesül; a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása érdekében. A munkáltató ilyenkor kö­teles kiadni a fizetés nélkü­li szabadságot. zolni . A vizsgálat során kiderült, hogy a kereske­dők minden negyedik vá­sárlótól átlagosan 50 fo­rinttal kértek többet. Er­zsébetvárosi adatot külön nem közölt a felügyelő­ség, így mindenki tovább­ra is saját tapasztalatai alapján választhatja meg kedvenc hentesét, arra azonban érdemes odafi­gyelni, hogy a nyár bekö- szöntével a nagy meleg­ben a húsáruk sokkal ha­marabb romlanak meg. Munkajogi alapismeretek

Next

/
Thumbnails
Contents