Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-01-13 / 1. szám
14 KÖZBIZTONSÁG 2003/1 . szám Az ujjnyom-vizsgálat története Titokzatosnak tűnő rajzolatok Az ujjlenyomat vizsgálata egészen az őskorig nyúlik vissza, hiszen a barlangrajzok tanúsága szerint már az ősember is felfigyelt arra, hogy uj- jai végeit titokzatosnak tűnő rajzolatok borítják. A rómaiak már bizonyítékként is felhasználták, míg Kínában a 7. században már tudatosan alkalmazták az ujjlenyomatokat, például szerződéskötéskor illetve törvényes dokumentumok igazolására. A z első európai feljegyzés az ujjnyomokról egy angol botanikus 1694-ben megjelent tanulmányában olvasható, a modem ujjnyomat- vizsgálati munka a XIX. század utolsó két évtizedében kezdődött el. Magyarországon 1905- ben - Európában, Anglia után másodikként - vezették be a daktiloszkópiai (görög eredetű szó, ujjnyom-vizsgálatot jelent) vizsgálatok módszerét és kezdték meg az ujjnyomat-nyilvántartás felállítását. Az ujjlenyomatok keletkezésének biológiai alapja, hogy a kéz belső oldalán található bőrréteg szerkezete lehetővé teszi a rajta látható rajzolatok, más néven bőrfodorszá- lak vizsgálatát. Ezeken a vonalakon helyezkednek el a verejtékcsatomák apró nyílásai. A verejték a faggyúval együtt a rajzolatok felületén vékony réteget alkot, mely átkerül az ujjakkal az érintett tárgyra. Az ember ujjain lévő bőrfodorszálak mintázata már embrionális korban kialakul, és alapvető rajzolataiban megmarad egészen haláláig, sőt a halál után a bomlás bizonyos fokáig. A vonalak a test, a szervezet növekedésével együtt nőnek, szerkezetük és alakjuk azonban nem változik, sőt a felhám sérülése után, a gyógyulással párhuzamosan újjáalakulnak. Nemzetközi tudományos kutatások és szakmai tapasztalatok igazolják, hogy nincs két ember a földön, akinek egyforma lenne az ujjlenyomata, azaz az ujj fodorrajzolatai (ez vonatkozik a tenyér és a mezítlábas talp rajzolatára is). Mindezek egyértelművé teszik, hogy az ujjlenyomatok vizsgálata alkalmas a személyazonosság megállapítására: a fodorszálak mintázata könynyen rögzíthető, osztályozható, illetve nyilvántartható. Az igazságügyi ujjnyomat szakértők (a Daktiloszkópiai Szakértői Osztályon) hagyományos kriminalisztikai és számítógépes feldolgozás segítségével végzik tevékenységüket, nemzetközileg elfogadott és általánosan alkalmazott azonosítási alapelvek szempontjai szerint. Az APEH helyett a rendőrség nyomoz adócsalás ügyben A z országgyűlés december 23-án fogadta el azt a törvényt, amelynek értelmében a pénzügyi nyomozó hatósági tevékenység 2003. január 1-től az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága veszi át. A törvény ezzel egyidőben megszüntette az ezidáig e feladattal felruházott APEH Bűnügyi Igazgatóságot. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán belül létrejövő Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság változatlan hatáskörrel végzi a korábban az APEH hatáskörébe utalt nyomozásokat. A jogutódként létrejövő új nyomozó szerv feladata, hogy minőségi munkával biztosítsa a pénzügyi bűncselekmények - főként a csődbün- tett és az adócsalás - felderítését és nyomozását. A tél „örömei” a közlekedésben A téli időszakban, a csúszós, vizes utakon való közlekedés óvatosabb és körültekintőbb magatartást kíván a közlekedőktől, a gyalogosoktól és a gépjárművezetőktől egyaránt. Ilyenkor a szárazabb évszakok időszakához képest, általában több a baleset a közutakon. A párás, esős időben romlanak a látási viszonyok, az utak pedig különösen csúszóssá válhatnak. Ilyenkor a gépjánnű- vezetőknek ajánlott a csökkentett sebességgel való haladás úgy, hogy a megnövekvő fékút ellenére is meg tudjanak állni, valamint a követési távolság betartása. A veszély- helyzet kivédésének egyik lehetősége, hogy a veszély észlelésekor a még jól belátható úton csökkentsék a sebességet, a féklámpa felvillantásával figyelmeztessék a mögöttük haladókat. Sűrű ködben lehetőség szerint tanácsos az első és hátsó ködlámpa használata. A gépjárművezető és utasai testi épségének megóvása érdekében minden estben fontos a biztonsági övék bekapcsolása, valamint ajánlatos mellőzni a kézben tartott mobiltelefon használata vezetés közben. A párásodás elkerülése érdekében jó szolgálatot tesz a gépkocsik páramentesítő berendezése, amelyek általában az első-, hátsó- és az oldalablakokra is irányíthatóak. A téli időjárás gyakori jellemzője az ónos eső, illetve a fagy, amely különösen veszélyessé teheti az utakon való közlekedést. Jeges útszakaszon előfordulhat, hogy a kormányzás a megszokottnál könnyebbé válik, ilyenkor a csökken a tapadás a kerékgumik és az útfelület között. Mindemellett a gyalogosok és a kerékpárosok számára is ajánlott az óvatos közlekedés, hiszen a csökkent látási viszonyok miatt nehezebben észlelhetőek, foként a gépjárművezetők számára. Míg a segédmotoros-kerékpárral közlekedők számára kötelező a bukósisak használata, a kerékpárosok számára tanácsos a fej védő és a biciklin elhelyezett kifogástalanul működő világító berendezések és fényvisszaverő matricák. Eltűnt-keresik A VI-VII. kerületi rendőrkapitányság nyomozást indított El Mawardy Ali, 47 éves budapesti lakos eltűnése ügyében. A férfi 2002. december 6-án tűnt el terézvárosi lakásáról és azóta életjelet nem adott magáról. El Mawardy Ali körülbelül 168-169 centiméter magas, vékony testalkatú, szeme színe barna, haja rövid, őszes-fekete szinű. Eltűnésekor fekete színű „Malboro” feliratú félhosszú dzsekit, sötétszürke pulóvert, fekete színű melegítőt, „Adidas” márkájú sportcipőt viselt. A BRFK VI-VII. kerületi rendőrkapitányság kéri, hogy aki a férfi jelenlegi tartózkodási helyével kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, hívja a 461- 8100/168 telefonszámot, illetve tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöldszámán, a 107 vagy 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.
