Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-03-27 / 6. szám
12 EURÓPAI UNIÓ 2003/6. szám Kérdések és válaszok Milyen lesz az ellenőrzés a határon, ha hazánk belép az EU-ba? A csatlakozás után Magyarország és a vele szomszédos tagállamok között ún. belső határok lesznek, amelyeken fokozatosan megszűnik majd a határellenőrzés. A külső határokon ugyanakkor, ahol hazánk nem EU tagállamokkal érintkezik, még szigorúbb határellenőrzést vezetnek be a schengeni normáknak megfelelő műszaki felszereltséggel, ami csak a rossz szándékú beutazóknak okoz majd kellemetlenséget. Mi az Europol? Az Europol egy közös európai rendőri szervezet 1999-ben kezdte meg működését, amelynek az a feladata, hogy a különböző bűncselekmények felderítésében javítsa a tagállamok rendőrségei között az együttműködést. 2001 óta már hazánk is együttműködik az Europollal. Milyen vámok lesznek az EU és Magyarország között a csatlakozás után? Az Európai Unió alapja a vámunió, amelynek keretében a tagállamok megszüntetnek egymás között mindenfajta vámot, illetve mennyiségi korlátozást. A csatlakozás után tehát hazánk és az EU között nem lesz semmiféle vám (a mezőgazdasági termékekre sem), a külső országok vonatkozásában pedig az Unió egységes vámtarifáját alkalmazzuk majd mi is. A magyar határtokon beszedett vámok 75%-át be kell majd fizetnünk az EU költségvetésébe, ami 2004 és 2006 között mintegy 2,26 milliárd eurót tesz majd ki, ám ugyanebben a két évben már 3,64 milliárd euró értékű támogatást kap hazánk. Mit jelent majd a csatlakozás a magyar vállalkozások számára? Az EU-csatlakozással a magyar piac az Unió belső piacának része lesz. Ennek következtében a magyar vállalatok várhatóan az eddiginél sokkal keményebb és intenzívebb versenyhelyzettel fognak szembesülni. Ugyanakkor a csatlakozás számos előnnyel is jár számukra: új piac nyílik számukra, részt vehetnek az EU közbeszerzési pályázatain, illetve támogatási programjaiban. Igaz-e, hogy a magyar élelmiszerek nem felelnek meg az EU előírásainak? A magyar élelmiszer-biztonsági előírások nagyon szigorúak, gyakran még az uniós előírásokat is túlszárnyalják. Termékeink már ma is közkedveltek az EU tagállamaiban, így nem kell attól tartanunk, hogy a sok uniós termék egyszerűen leseperi a polcról a magyar termékeket. Milyen előírások vannak az EU-ban a reklámokra vonatkozóan? Az EU-ban tilos megtévesztő reklámot megjelentetni, vagyis olyat, amely bármely vonatkozásában félrevezeti a fogyasztót, vagy kárt okoz versenytársainak. A tévéreklámokra vonatkozóan külön szabályozás van, amelynek értelmében a televízióban megjelenő reklámnak világosnak és egyértelműnek kell lennie. A reklám tartalma nem sértheti az emberi méltóságot, nem lehet diszkriminatív, nem ösztönözheti a környezet megsértését, stb. Időtartama nem lehet több a napi műsoridő 15%-nál. Lesz-e új adószámuk a vállalkozásoknak a csatlakozás után? A hazai adóazonosító számok már megfelelnek az uniós előírásoknak. A változás csupán annyiból áll majd, hogy a jelenlegi számok elé odakerül hazánk ország-azonosító jele, a „HU”. Használhatjuk-e majd a magyar nyelvet az EU intézményeiben? Bármely tagállam állampolgára jogosult arra, hogy az EU intézményeiben anyanyelvén intézhesse ügyeit, sőt, a válaszokat is ezen a nyelven fogja megkapni. Csatlakozásunkkal a magyar is az EU hivatalos nyelvévé válik majd. Miként zajlik majd le a 2003. április 12-i népszavazás? A szavazásra jogosult állampolgárok március végén kapnak értesítést a szavazás névjegyzékébe történő felvételükről. A választópolgároknak a népszavazáson a következő kérdésre kell majd válaszolniuk: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”A választók igennel vagy nemmel voksolhatnak majd. Amennyiben a szavazás pozitív eredménnyel zárul, 2003. április 16-án a miniszterelnök Athénban aláírja a csatlakozási szerződést. Ha azonban a „nem” szavazatok kerülnek többségbe, Magyarország a mostani csatlakozásban nem vehet részt. Ha külföldön vállalunk munkát, ugyanannyi fizetést kapunk majd, mint az adott ország munkavállalói? Az európai uniós szabályozás e tekintetben azt mondja ki, hogy a munkavállalókat tilos megkülönböztetni, vagyis egy magyar munkavállaló nem kaphat kevesebb fizetést, juttatást, mint egy ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott tagországi állampolgár.
