Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-03-27 / 6. szám
10 EURÓPAI UNIÓ 2003/6. szám Nők = férfiak Egyenlő esély és bánásmód a nemek között az unióban Amikor barátaim meghallották, hogy- az EU-val kapcsolatos tájékoztató feladatomnak eleget téve - a nemek közötti egyenlő bánásmódról illetve esélyegyenlőségről akarok írni, megpróbáltak lebeszélni: nem érdekli ez az erzsébetvárosi háziasszonyokat. Én nem így gondolom: azok az aspektusok (munkavállalás, szülés, gyereknevelés, közéleti szerepvállalás ...), amelyeket ez a téma érint, nagyon is központi szerepet játszanak a nők és egyúttal a férfiak, apák és anyák, férjek és feleségek életében, mindennapjaiban. M ert ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy miért is kap egy nő azonos munkáért kevesebb fizetést vagy miért kerülhet hátrányba amiatt, hogy vállalkozik a gyerekszülésre, mindjárt nagyobb érdeklődésre számíthatunk. Az Európai Unió politikájában egyik legfontosabb elv a nemek közötti egyenlő bánásmód megteremtése. Figyelem! Az EU politikája nem kizárólag a nőkkel szembeni megkülönböztetést, hanem a nemek közti diszkriminációt tiltja, azaz ugyanúgy szolgálja a férfiak, mint a nők érdekeit. Ugyanakkor a történelmi körülmények miatt ma még ez elsősorban a nők jogvédelmét helyezi előtérbe. A munka világában az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesítése az uniós törekvések fő célja, amely - ha lassan is halad - de visszafordíthatatlan folyamat. S bár a magyar Alkotmány kifejezetten tiltja a nemek közti egyenlő bánásmód megsértését, egyáltalán nem foglalkozik az egyenlő bér kérdésével, amely az egyenlő bánásmód elválaszthatatlan velejárója kellene, hogy legyen. Az EU tagállamok kötelesek megtiltani a nemek közti megkülönböztetést a munkavállalással összefüggő valamennyi kérdésben, így pl. az előmenetelben, a képzés és bizonyos munkafeltételek (pl. rugalmas munkaidő, elbocsátási feltételek, öltözködési szabályok.. .) vonatkozásában. A nők társadalmi szerepük, biológiai adottságaik - az utódok kihordásának, megszülésének és nevelésének feladatai miatt - hátrányos helyzetbe kerülnek a társadalmi élet egyéb területein. Éppen ezért az EU politikája nem engedi, hogy a nőket hátrány élje a terhesség és az azt követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. m Balogh Erika A munkáltatók kötelessége megszüntetni az állapotos munkavállaló munkájával kapcsolatban jelentkező negatív hatásokat. Ha erre nincs mód, más munka felajánlásával vagy fizetett szabadsággal kell mentesíteni az állapotos munkavállalót. Ezen túl az EU szabályok tiltják az éjszakai munkavégzést a terhesség alatt és a szülést követően meghatározott ideig, minden terhes nő számára biztosítják a minimum 14 hetes, egybefüggő szülési szabadságot. Ez alatt az idő alatt is szavatolják az egyenlő bánásmódot: amennyiben a szülési szabadság alatt béremelést hajtanak végre egy munkahelyen, úgy az megilleti a szülési szabadságon levő nőt is. Terhesség miatt nem bocsátható el a munkavállaló a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig. A jogegyenlőség része az is, hogy a nő szabadon dönthet: otthon akar-e maradni nevelni a gyereket, vagy dolgozni szeretne. Ennek érdekében 3 hónap szülői szabadság illet meg minden gyermeket nevelő munkavállalót, apát és anyát egyaránt. De az egyenlő esélyek kérdése nemcsak foglalkoztatási probléma, az élet minden területét érinti. Az EU szabályozás fő törekvése az is, hogy ne legyen megkülönböztetés a nemek alapján, különösen a házassági és családi állapotra utalással a szociális támogatásokhoz jutás feltételeit, a járulékfizetési kötelezettséget, a juttatások kiszámítását illetően sem. Hiszen ma már nem csak a férfiak keresik a „család kenyerét”, rengeteg az egyszü- lős család, vagy ahol a nők jövedelme a meghatározó, őket sem lehet háttérbe szorítani azzal, hogy a törvénykezés előnyben részesít bizonyos - a mai viszonyoktól idegen - családmodelle- ket. * * * Magyarországnak az elvek és a jogszabályok tekintetében nincs oka a szégyenre a nemek közti egyenlő bánásmód területén. Ugyanakkor, amit az Európai Uniós csatlakozás adhat az az, hogy ezek az elvek a hétköznapi életben, a gyakorlatban valósulnak meg, aminek hatását és eredményét érezni fogja minden család, minden kis és nagy közösség, az egész magyar társadalom. Balogh Erika az integrációs bizottság tagja ■ Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok közül eddig Málta és Szlovénia lakossága szavazott; mindkét esetben támogatták a csatlakozást. A következő szavazásra április 12-én Magyarországon kerül sor. CSATLAKOZÁS UTÁN- Tudod, EU-előírás, hogy vágás előtt el kell kábítani a disznót... Gondolatok a csatlakozásról Szösszenetek ■ „Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy kimaradjon ebből az európai építkezésből.” (Szájer József) ■ „Vagy a senkiföldjén ütünk tábort, vagy annyi évszázad után végre a győztesek és a sikeresek táborához csatlakozunk.” (Medgyessy Péter) ■ „...jövőnk az egyesült Európa, és Európa minden vitája ellenére egy valamit bebizonyított: azt, hogy tágulni tud, munkaképes, azt, hogy az ellentéteket és sorozatos háborúk évszázadait el tudta fordítani érdekközösségre és közös munkára.” (Göncz Árpád) ■ „Mi 1989-90-ben a rendszerváltozás hajnalán megéltük ugyanazt a fordulatszámot és ugyanazt a történelmi felelősséget, mint amit most karnyújtásnyira az Európai Uniós csatlakozáskor.” (Dávid Ibolya) ■ „Mi nemcsak csatlakozni szeretnénk az Unióhoz, hanem Európa újraegyesítését kívánjuk.” (Orbán Viktor) ■ „Nem x millió euróhoz, hanem egy értékközösséghez csatlakozunk.” (Kuncze Gábor) ■ „Azért is szorgalmazzuk a mielőbbi csatlakozást, hiszen EU-tagként látjuk majd annak a folyamatnak az előnyeit, amely eddig komoly terheket rótt a költségvetésre, a magyar gazdaságra.” (Ader János) ■ „A csatlakozással visszafordíthatatlanná válik a felzárkózás.” (Horn Gyula)