Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-03-14 / 5. szám
2002/5. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK PILINYI PETER HELYTÖRTENETI ROVATA Ceylon - a bohémek kávéháza A Rottenbiller utca 10. szám alatt 1890-ben nyílt meg a Rottenbiller Kávéház, a neve később Gladys Kávéházra, végül Ceylon Kávéházra változott. Itt tanyáztak 1894-ben a fiatal írók, festők, szobrászok a kerek márványlapú asztalok körül, a hangulatot női zenekar szolgáltatta. Nem kellett sokat költeniük, órákig üldögélhettek egy csésze kávé mellett, elolvashatták a nádkeretekben kifüggesztett hazai és külföldi újságokat és folyóiratokat. A kávéház stammgastja (törzsvendége) volt Heltai Jenő író, aki Herzl Jenő néven született 1871-ben a Károly körúton, két házzal arrébb, ahol unokabátyja Herzl Tivadar cionista politikus szülőháza állt a Dohány utca sarkán. Az ifjú Heltai albérletben lakott, szobájának ajtaján kilincs sem volt, éjjel-nappal betérhetett otthonába az éppen arra járó valamelyik író barátja. A bohémek igazi otthona a századfordulón a kávéházak voltak. Ebben az időszakban írta Heltai a bohémregényeit, amelyekben „Liszabon” néven szerepelteti a Ceylon Kávéházat. A tulajdonos, „az iszákosságban megőszült tisztes aggastyán” - jellemzi Heltai - kedvelte a bohém ifjú társaságot, mindig együtt itta velük a likőröket, büszke volt arra, hogy egyféle likőrből soha nem adott nekik. „... ádáz gyönyörűséggel keverte a likőröket és a legcsodálatosabb íz és színhatásokat tudta előidézni. A kis iskola az volt, amikor tizenhatféle likőrt töltött egy pohárba, a nagy iskola harminckét féle szeszből került ki. Az efféle mulatságok rendesen azzal végződtek, hogy az öreg kávés tökéletesen elázott. Ilyenkor a fiúk befektették a jégszekrénybe, és indus harci táncot lejtettek körülötte” - írja Heltai. A Ceylonban kora reggeli órákban írta az operettjeit, slágerszövegeit az ízig-vérig erzsébetvárosi Harmath Imre, aki feleségével a korszak neves szubrettjének Szokolay Olival évekig a Royal Szállóban lakott, majd a Benczúr utcában volt az otthonuk. A bohémek hajnali mulatozása nem zavarta írás közben. Csendes éjjeleken, amikor a Matus Adrien „Mesterségek” sorozata Az órás Régi megfigyelés és a mai kor emberének talán magától értetődő, hogy a nap állásától függően az árnyék hossza is változik. A XVIII. század közepéig - a szerzetes órák nagy sorozatban készülő, olcsóbb típusainak megjelenéséig - a különböző méretű és rendszerű, középületekre szerelt, asztali vagy hordozható napórákkal mérték az időt. A zonban ez az idő elmúlt már akárcsak a mérésére szolgáló napóra használatának ideje. Manapság a különféle márkájú és minőségű órák hatalmas választékban kaphatóak, ki-ki talál pénztárcájának és ízlésének megfelelőt. Egy óra élettartama elsősorban minőségétől és megfelelő használatától függ, javításukat szakavatott kezek végzik. Jung Péter órás mester csaknem húsz esztendeje nyitotta meg órás üzletét a Murányi utca 17. szám alatt. A mesterséghez való vonzalmát és szaktudását családi örökségként tarja számon. Nagyapja 1899-től önálló iparosként javította az órákat, majd csatlakozott hozzá két fia is, később pedig az unoka Jung Péter vette át, és azóta is őrzi a családi hagyományként élő mesterséget. Jung Péter visszaemlékezve a nagypapa idejére, és összehasonlítva a mesterség mai helyzetét a korábbival, több változást is megemlít. Ebből kitűnik, hogy régen az óra, mint ritkaságszámba vett érték, javítása komoly és időigényes feladat volt, így az adott óra értéke és javításának költsége arányban állt egymással. Nem beszélve arról, hogy a mechanikusan mű13 vendégek szilvórium mellett halkan beszélgettek, Heltai a hangulatot így írta le: „A női zenekar időközben elnémult, a fehér ruhás angyalok közül három elhelyezkedett a pezsgőző jogászok mellett, kettő pedig a disznókereskedőt fogta közre. A pincérek a falhoz támaszkodva aludtak, a kaszímő harisnyát kötött, az idill tökéletes volt.” Idővel Heltai más kávéházba tette át a törzshelyét. A magyar kabaré egyik meghatározó szerzője lett, Molnár Ferenccel a Modem Színház Cabaret művészeti vezetőjeként, majd színházigazgatóként működött, idősebb korában az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi igazgatója volt. A kávéházak az első világháború idején hanyatlani kezdtek, de a Ceylon Kávéház működik, a bohém művészek és írók elmaradtak, helyettük a világháború után sakkozók, környékbeli kereskedők tanyája lett. Akárcsak a New York Kávéházban, a Ceylonban is egy borbélymester az egyik sarokban rendezkedett be és nyírta a vendégek haját. ködő órákkal szemben a modem technikai fejlődés eredményeként megjelenő quarz-órák másfajta javítást igényelnek, mind a szaktudás, mind a munkaeszközök területén. Az órás mesterség nélkülözhetetlen munkaeszközei közé tartozik a nagyító, a különféle csipeszek, fogók, a mechanikus órák fogaskerekeihez használt speciális olajok és a bizonyos alkatrészek elkészítéséhez szükséges fogmaró-, és esztergagép. Egy antik óra javítása mindig kihívást jelent a szakember számára, készen kapható alkatrészek hiányában, sok esetben csak az eredeti mintájára, kézi megmunkálású alkatrészekkel pótolhatóak a tönkrement darabok. A Murányi utcai üzletben visszajáró és új kuncsaftok javíttatják óráikat, gyakran betérnek elemcserére vagy éppen új óraszíj vásárlására. Természetesen a kereslethez mért kar-, fali-, ébresztőóra kínálatában sincs hiány, Jung Péter órásmester az üzlet vendégeit teljes körűen és színvonalas szakmai munkával igyekszik kiszolgálni.
