Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-02-28 / 4. szám
2002/4. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 15 PI LINYl PETER HELYTORTENETI ROVATA Az újságírók klubháza a Dohány utcában A magyar hírlapírás és szépírás klubja az „Otthon” írók és Hírlapírók Köre Solder Hugó hírlapíró kezdeményezésére és Rákosi Jenő lapkiadó elnöklete alatt 1891-ben alakult meg. A kör kivette a részét az ország kulturális életéből, az írói és hírlapírói érdekek védelméből. Az alapítás utáni években a Fiume Szállóban, a Múzeum körúton, a Kerepesi (Rákóczi) úton és a New York palotában jöttek össze az írók és újságírók. A kör tagjai vásároltak egy bérházat 1898-ban a Dohány utca 76. szám alatt. Belső átalakítását klubház céljára Márkus Gé- ^a. a magyaros szecessziós építészet kiemelkedő alakja végezte. A klubház földszintjén előtér, váróterem, ruhatár, könyvtár, írószoba és biliárd-játék terem volt szépen berendezve. Az emeleten egy nagy társalgó szobát, elnöki szobát, egy kisebb játéktermet és egy dísztermet alakított ki és szecessziós stílusban rendezte be Márkus Géza. A termek padlózatát perzsa szőnyegek a falakat festmények, tükrök bontották. Az Otthon Kör megalakulásától kezdve népszerű volt, az írók és újságírók kedvelték a társas életet, különösen ha az központi helyen és kedvező légkörben volt fellelhető. Nagy kártyacsatákat és biliárdcsatákat vívtak a játéktermekben és klubház kerthelyiséggé alakított udvarán. A díszterem hétköznap olvasó és ebédlő, ünnepnap hangverseny és táncterem céljaira szolgált. Alkotó jellegű tevékenységet is folytattak, kezdeményezték a New York-i Kossuth szobor és a Vörösmarty téri Vörösmarty szobor felállítását. Az Otthon Kör rendezte meg 1896-ban a nemzetközi újságíró találkozót. A kör életének, írói és hírlapírói eseményeknek krónikása az Otthonunk című lap volt, Vidor Gyula, a Pesti Hírlap munkatársa, a kör titkára szerkesztette. Az első világháború idején, 1916-ban a klubházat eladták a főváros egyik legrégibb társadalmi egyesületének, az 1874-ben alapított Erzsébetvárosi Körnek, az összegből hadikölcsönt jegyeztek. Egy ideig még bérlők maradtak, majd a New York palotába, onnan az Eszterházy utcába költöztek. Az elnökség tagjai népszerű írók voltak, például 1918-ban Bródy Sándor volt az elnök, a tagok Gárdonyi Géza, Márkus Miksa és Molnár Ferenc voltak. Az Otthon Kör a II. világháború után feloszlott. Az Erzsébetvárosi Körben jöttek össze a VII. kerületi polgárok, a klubban hangversenyeket, felolvasásokat tartottak, segélyezték a hadbavonultak családjait, napközi gyermekotthonokat alapítottak. A kör elnökei között az iskolaalapító Bárczy István polgár- mester is szerepelt. Az épületben 1943-ban a Hangya Szövetkezet nyugdíjpénztára, 1949-ben pedig az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára működött. Ezt követően Pártház, 1990-től a Szociáldemokrata Párt székháza, végül 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzata kapta meg. Matus Adrien „Mesterségek” sorozata A természetgyógyász A természetgyógyászok tevékenységét 1997 óta törvény szabályozza. A tevékenység engedélyezésének egyik feltétele szerint, természetgyógyászattal csak az foglalkozhat aki ez irányú tanulmányait befejezve szakvizsgát tesz az Egészség- ügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben. Hock László természetgyógyász három éves képzést követően tette le szakvizsgáit, majd egy hévízi szanatóriumban dolgozott, mint természetgyógyász. A közel múltban a kerületben nyitotta meg természetgyógyász rendelőjét, ahol talpmasszázzsal, gyógynövény-terápiával és akupresszúrával foglalkozik. Páciensei leggyakrabban emésztési, szív- és érrendszeri, izületi, mozgásszervi, reumatikus illetve immunrendszeri problémákkal keresik fel az Alsóerdősor utcai rendelőt. A kéz- és lábfejen, a szem íriszén, a fölön és részben a nyelven megtalálhatóak a test belső szerveinek zónái. A talpmasszázs, mint a természetgyógyászat egyik ága az egyén egészségi állapotának felmérését teszi lehetővé, illetve a talpon található szervek megfelelő zónáinak stimulálásával - masszírozásával - a belső szervek állapotának javulása, gyógyulása érhető el. A szakértő kezek a talpon található szervek zónáinak masszírozásakor úgynevezett lerakódásokat érezhetnek, amely arra utal, hogy az adott szerv működése nem kiAz akupresszúra a test akupunktú- rás pontjainak kézzel, újjal való nyomását jelenti, szemben a kizárólag orvos által végezhető akupunktúrával, mely esetben ezeket a pontokat az orvos akupunktúrás tűvel szúrja meg. A kezelés alapja az, hogy a kínai orvostudomány szerint testünkön különböző energiavezetékek futnak, a betegségeket pedig ezekben a vezetékekben fotó energiák megakadása okozza. Az akupunktúrás illetve akupresz- szúrás kezeléssel ezek az elzáródások megszüntethetőek, így az energiaáramlás szabad utat kap. Hock László gyógynövény terápiával is foglalkozik. A gyógynövények gyógyító hatását már őseink is ismerték, alkalmazhatóak külsőleg - például borogatásként -, illetve belsőleg - például gyógyteaként - is. Az illatterápia szintén része lehet a természetgyógyászati kezelésnek, az illóolajok fájdalom csökkentő, hangulatjavító hatása közismert. A természetgyógyászat és így a gyógynövény-terápia lényege, hogy természetes gyógymódokkal a szervezet ellenálló képességét erősíti, készteti védekezésre a fennálló betegséggel vagy a szervezetre káros hatásokkal szemben. Ezek a természetes gyógymódok a meglévő betegségek kezelésére, gyógyítására - akár a hagyományos orvoslás kiegészítéseként is - alkalmazhatóak. Ugyanakkor a természetgyógyászati kezelések életmód tanácsokkal kiegészítve a betegségek megelőzéséhez, az egészség megőrzéséhez is alternatívát kínálnak azoknak, akik rendszeresen élnek ezzel a lehetőséggel. Bejelentkezés: 06-70-2355-636. elégítő.
