Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-11-27 / 22. szám
2002/22. szám HELYTÖRTÉNET - AZ UTCA HANGJA 13 Volt egyszer egy Divatcsarnok A hajdani Magyar Divatcsarnok A baptisták házában, a Wesselényi utca és Hársfa utca sarkán, Rosenberg Márk egy kis divatüzletet nyitott. A környék kis jövedelmű lakossága az 1880-as években ebben az olcsó boltban vásárolt a ruhaneműktől, gomboktól, cérnáktól az élelmiszerekig. Rosenberg szerényen élt, családjával az üzlet benyílójában lakott, hajnaltól késő estig a vásárlók rendelkezésére állt. Nagy forgalom, kis haszon volt az üzletpolitikája, nem akart gyorsan meggazdagodni. Rosenberg Márk megalapította 1893-ban a Rákóczi út 74. szám alatt a Magyar Divatcsarnokot. A világháború kitörésekor fiai, magyarosított Ruttkai Antal és Pál néven dolgoztak az üzletben, amelyet halála után örökül hagyott rájuk. A két fiú bevonult katonának, Bécsben találkoztak, akkor született bennük az az elhatározás, hogy Pesten is létesítenek ilyen áruházat. A világháború utáni években hozzáláttak üzletük fejlesztéséhez. A közeli Keleti Pályaudvarról érkező vidékieket olcsó áruikkal a boltjukba csábították. A Rákóczi úti Divatcsarnok ötemeletes épülete Ruttkaiék tulajdona volt, az áruház bővítésére törekedtek. Sokat adtak a reklámra, plakátjaik, hirdetéseik ötletekben és kivitelekben iskolát csinált. Megszervezték 1927-ben a „Magyar Hetet”, ezen a héten a Magyar Divatcsarnokban csak magyar árut lehetett vásárolni. A meglepően olcsó árukkal felvonuló magyar ipar olyan döntő győzelmet aratott, hogy országos mozgalom indult Ruttkaiék ötletéből, 1928 végén a kereskedelmi és ipari testületek is megrendezték a honi ipart propagáló „Magyar Hetet”. modem áruházat. Két hatalmas részre osztották, földszintre és első emeletre, ahová márvány lépcsősor vezetett. A második emeleten az irodákat helyezték el. A cégtulajdonos az üzlet megalapításakor még két segéddel dolgozott, 1930-ban már százhúsz alkalmazott sürgölődött a pultok körül. A folyamatosan terjeszkedő üzlet elfoglalta a szomszédos házak üzlethelyiségeit is, átnyúlt a Szövetség utcába is. Megnyitották 1938-ben az akkoriban áruházakban szokatlan élelmiszerrészleget, ahol az áruk jóval olló fordult meg. Ruttkai Antal tört tovább kitűzött célja felé, még nagyobb áruházat akart létrehozni, de ebben a háború kitörése megakadályozta. A főváros ostromakor, a Keleti körüli magyarorosz tüzérségi párbajban épületeink nagy része elBudapesten elsőként nyitotta meg kapuit. Az államosítás után is megtartották a Magyar Divatcsarnok cégért, szinte minden árucikket árusítottak. 1956-ban a forradalom arcai idején újból kiégett, tatarozása és felújítása után Otthon Aruház néven, 1961-ben nyílt meg, kizárólag lakberendezési és műszaki cikkeket árultak. Napjainkban üresek a kirakatok, az Otthon Aruház végleg bezárt. Az Alsó Erdősor utca sarki emeleti ablakon vörös felirat hirdeti: Eladó! A Szövetség utcai üres részt parkosították, évtizedekig kis bódékban az árusok kínálták portékáikat, majd 17 500 m2 alapterületen modem, hatalmas üvegpalota épült, sarkán nyolcemeletes toronnyal. Most végzik rajta az utolsó simításokat, homlokzatán már felirat hirdeti: Üzletek, irodák eladók! Pilinyi Péter A Divatcsarnok napjainkban a Szövetség utca és a Rákóczi út sarkán A tulajdonosok az egyre szükebbnek bizonyuló áruházát kibővítették, létrehoztak 1934-ben egy tágas, „Az utca hangja” Ha én gazdag lennék... Molos Zsuzsa, pultos:- Ha megnyerném a lottó ötös hihetetlen összegű nyereményét, valószínűleg az első pillanatban rosszul lennék a meglepetéstől. Még a gondolata is zavarba hoz, mit is kezdenék ennyi pénzzel. Fogalmam sincs róla. Az nyilvánvaló, hogy a 13 éves kislányom és a családom jövőjét biztos alapokra helyezném. A nyereményből támogatnék alapítványokat, beteg gyermekeket. Azonban még így is rengeteg pénzem maradna, amit jelen pillanatban nem tudom, mire költenék. Blízer Erzsé- bet. üzletkötő: pi ember számúké -V»; h nyeremény, ezért költeni a milliókat. Ha az enyém lenne, vennék egy kertes házat, a családomat és a barátaimat elhalmoznám ajándékokkal. Sokat utaznék, bejárnám a világot, a maradékot pedig befektetném például vállalkozásba vagy kötvényekbe. Biztos, hogy olyan célokra fordítanám, ami örömet okoz számomra. Ezek az első ötleteim, de kezemben a nyerő szelvénnyel, lehet, hogy eszembe jutna más is. Gáspár Ottó, felszolgáló:- Két hétig aludnék, abban biztos vagyok. A pénz adhat nyugalmat és adhat félelmeket is, attól függ ki, hogyan gazdálkodik vele. Ha tegyük fel, én ütném meg a főnyereményt, azonnal elindulnék világot látni, utazgatni. Gondolom nem meglepő, hogy olyan dolgokra költeném, amiket egyébként, a milliók nélkül, nem tehetnék meg. Alapítványoknak adományoznék, különösen a rákos betegek gyógyulásának segítésére létrejött szervezeteket támogatnám. Ormai Gábor, munkanélküli:- Autókereskedést nyitnék, ahol középkategóriájú gépkocsikat árusítanék. Persze az utazás sem maradna el, minden országot és helyet bejárnék a földön. Magamra költenék és a családomra. Vennék egy szép házat és természetesen a néhány napja született kisfiamnak és a testvérének is, biztosítanám az anyagi jövőjét. Ennek a milliárdos nagyságrendű nyereménynek meg lenne, meg van a helye, lenne kire és mire költeni. Már csak a megjátszott szelvényem számait kell kihúzni. csóbbak voltak, mint a környéki fiíszerboltoké. A három házra teijedő termekben naponta sok ezer vásárpusztult, csak a Rákóczi út 74. számú épület maradt meg kiégve, kirabolva. A Divatcsarnok 1945-ben