Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-08-26 / 16. szám
16 HITÉLET 2002/16. szám r Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Augusztus 30-án az esti szentmise után engesztelő szentóra 19.30-ig. * szeptember 1-jén a 9 órai szentmisén Veni Sancte. A 11 órai szentmisét az egész egyházközségért ajánljuk fel. 17 órakor szentóra közös imával. * 3-án este 18.30- tól a Karitász munkatársak szokásos ülése. * 6- án elsőpénteken a szokásos módon meglátogatjuk betegeinket. * 7-én az esti szentmise után templomunk énekkarának első őszi próbája a hittanteremben. * 8-án Kisboldogasszony ünnepe. 17.45-kor litánia. * 12-én 14 órára szeretettel várjuk az Idősek Klubja összejövetelére idős és magányos testvéreinket. Ünnepeink szeptemberben Szeptember 8.: Ezen a napon, Kisboldogasszony ünnepén, Szűz Mária születésnapján ünnepeljük. Szeptember 12.: Szűz Mária szent nevének ünnepe. r Államalapító Szent István Fasori Református Egyház (Címünk: 1071 Városligeti fasor 7. ) Rendszeres, heti alkalmainkból a nyári szünet miatt a következőket tartjuk: ■ Minden vasárnap 10 órakor istentisztelet gyönyörű műemlék templomunkban. Ezzel egy időben gyermek-istentisztelet és gyermekmegőrző, ahol a kicsikről gondoskodunk. ■ Szerdán és csütörtökön 18 órakor felnőttek számára Bibliaóra. ■ Péntekenként 18 órakor fiatalok számára ifjúsági óra. ■ Szeptember 1 -jén 10 órakor gyülekezeti tanévnyitó istentiszteletet tartunk templomunkban. Ezt követően alakítjuk ki hittanóráinkat, konfirmáció előkészítők időpontjait. Szeretettel várjuk minden alkalmunkra régi gyülekezeti tagjainkat és az új érdeklődőket. A programokkal kapcsolatban érdeklődni lehet: 342-7311 és 343-4836-os számokon. A finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozó, a finnekkel és észtekkel rokon magyarság az Ural vidékéről indulva több évszázados, gyakori harcokkal nehezített vándorlás után a EX. század utolsó évtizedében érkezett a gyér szláv és avar népesség Kárpát-medencébe. Elődeink úgy vélték, hogy a Kárpátok hegykoszorúja megfelelő védelmet nyújthat a külső támadások ellen, s a térség kedvező természeti adottságai: a halban gazdag nagy folyók, a kiteijedt erdőségek, a dús legelők és a bőven termő szántóföldek végleges otthont biztosítanak a mintegy félmilliónyi magyarnak. A honfoglalást vezető Árpád fejedelem /907/ leszármazottja, Géza fejedelem /997/ felismerte, hogy a magyarság csak úgy maradhat fenn, ha békés megegyezésre törekszik I. Ottó német-római császárral, kapcsolatokat keres a kereszténységgel és a nomád életmódról áttér a földművelésre. A változást ellenző magyar törzsfökkel kemény kézzel számolt le. Géza fia, Vajk/975-1038/ megkeresztelkedett, folytatta apja politikáját, és 1000- ben István néven királlyá koronáztatta magát. István három helyről kérhetett koronát: a keleti kereszténységet megtestesítő bizánci császártól, a német-római császártól és a pápától. Mivel István a nyugati kereszténységhez akart csatlakozTanévnyitó ünnepélyes szentmise Veni Sancte Szeptember 1 -én, vasárnap a 9 órai szentmisén a tanulóifjúság Isten szent áldását kéri a most induló tanévre. Az elnevezés a "Veni Sancte Spiritus..." (Jöjj, Szentlélek...) kezdetű ének kezdőszavait tartalmazza. Eredményes tanulás, hatékony oktatás Isten segítsége nélkül lehetetlen. A tanévnyitó ünnepélyes szentmisén kérünk erőt, kitartást, szorgalmat, értelmet, egészséget és a fiatalság jövőbe mutató derűjét a tanulóifjúság számára. Imádkozunk tanárainkért, hogy bölcsességet, következetes nevelői készséget és türelmet adjon számunkra a jó Isten az oktatás felelősségteljes hivatásának betöltéséhez. Adjon az Úr sok örömet diáknak, tanárnak egyaránt a tanév során. Kísérje szent áldása munkájukat, hogy egy boldogabb jövő megformálásnak eszközeivé válhassanak. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia ni, s nem kívánt a világhatalmi terveket fontolgató német-római császárság függőségébe kerülni, ezért n. Szilveszter római pápától kért és kapott koronát. Ezzel egyúttal elismerte a pápai hatalom jelentőségét is. István király célja az volt, hogy a nemzetségekre tagolódó magyarságból és az ország egyéb lakóiból - erős központi hatalom irányítása alatt - nyugati műveltség, független, keresztény államot alapítson. Szilárd hatalomra tett szert, s megszilárdította az ország belső helyzetét. A kereszténység felvétele rövidesen számos területen éreztette hatását. Ezek közül a legfontosabb a keresztény műveltség rohamos télhódítása és a nyugati írásbeliség meghonosodása volt. István király az új szervezetet és rendet törvényeivel erősítette meg. Ezek elsősorban a magántulajdont, a köznyugalmat, az erkölcsöt, az egyházat és a kereszténységet védelmezték. 1038-ban bekövetkezett halálakor Magyarország egy fiatal, életképes, a nyugati társadalmakhoz közelítő erős és független ország volt. István királyt halála után néhány évtizeddel, 1083- ban szentté avatták. Ettől kezdve Szent István napján, augusztus 20-án, az akkori királyi székhelyen, Székesfehérváron a magyar királyok törvénynapot tartottak, s ott minden eléjük járuló alattvalójuk panaszát meghallgatva, személyesen intézkedtek és bíráskodtak. Ezt követően évről-évre, a nagy számban összegyűlt sokaság, s királyával együtt hajtott fejet a nagy király súja és ereklyetartóban őrzött jobb keze - a Szent Jobb - előtt, így emlékezve Szent Istvánra. Az évszázadok múltán a törvénynap elvesztette közjogi jelentőségét, a király személyes bíráskodását a királyi kúrián való ítélkezés rendszere váltotta fel. A törvénynap országos gyülekezet helyébe a rendi országgyűlés lépett, s az ország központja Székesfehérvár helyett Buda, majd 1873-tól Budapest lett. A nemzet azonban augusztus 20-án továbbra is eljárt tiszteletadásra az államalapító király székesfehérvári sújához.
