Erzsébetváros, 2002 (10-11. évfolyam, 1-24. szám)
2002-08-12 / 15. szám
2002/15. szám ONKORMANYZAT Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal védekezési felhívása a parlagfű ellen! A Fővárosi Önkormányzat koordinálásával a Főváros egész területére kiterjesztve folyik; parlagfű elleni védekezési program. Felismerték, hogy a program Budapesten sikeresen a kerületi önkormányzatok együttműködésével valósítható meg, egyrészt azért mert Ők számos terület kezelői, másrészt hatóságként jogosultak az adott ügyben eljárni. A 2000. évi XXXV. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet, amely a növényvédelmi tevékenységéről szól, kimondja, hogy a parlagfű ellen és egyéb gyomnövények ellen védekezni köteles az adott ingatlan tulajdonosa közterületen az Önkormányzat. Illetékes hatóság: az önkormányzat jegyzője. Az allergia okozta betegségek kialakulásában nem a parlagfű pollenje az egyedüli bűnös, hanem az említett négy tényező egymást erősítő hatásainak az összeadó- dása miatt lett ilyen tragikus a helyzet. A környezetszennyezés játssza a legnagyobb szerepet abban, hogy az allergia úgymond civilizációs betegséggé nőtte ki magát. A szennyezés közül a NO nitrogén-oxidok (NO, N02, N20) és a por játssza a főszerepet (ezen belül a Diesel kipufogógáz részecskéi). Egy adott allergiás betegség kiváltásához sokkal kevesebb allergénre (pollenre) van szükség, azaz nagyobb lesz az érzékenység, ha az adott pollen mellett; ózont, nit- rogén-oxidokat, kéndioxidokat lélegezzünk be. Ugyanakkor az előbb említett légszennyező források belélegzésével a meglévő allergiás tünetek jelentősen romlanak. Minthogy látható, a légszennyezésnek jelentős szerepe van az allergiás tünetek kialakításában, ezért fontos, hogy az önkormányzatnak legyen helyi környezetvédelmi programja, amelyben jelentős hangsúlyt kell, hogy kapjon a lég- szennyezésre vonatkozó rész. Az urbanizáció jelentősen csökkenti a meglévő zöld területeket, mivel az egyre növekvő betondzsungel egy mesterséges, összefüggő, erősen beépített területet- egységet alkot, amelyben a zöldterület csak moza- ikfoltszerűen található meg. A közlekedésből, a fűtésből származó lég- szennyezők, számottevően rontják a mikroklímát megváltoztatva ezzel a helyi éghajlati viszonyokat. Minden egyes éghajlati viszonyokhoz egy adott ökológiai rendszer tartozik. A régi ökológiai rendszer fajai az új környezethez kevésbé tudnak alkalmazkodni, következésképp visszahúzódnak ún. "menedékhelyekre" (refúgiumokba), helyüket ún. tág tűrőké- pességü - generatív - fajok (parlagfű) foglalják el. Ezek a fajok jobban Voltaképen milyen növényről van szó és mi áll rettegett neve mögött? Parlagfű, tudományos néven Ambrosia elatior v. Ambrosia artemisifolia lényegében egy közismert gyomnövény, mellyel már mindannyiunk találkozott, hisz elterjedési területe az egész ország. A Compositae (fészkesek) családjába tartozó, magról kelő növény. Egészségügyi felmérések szerint, országos szinten is, a parlagfű vezeti az allergiát okozók gyomnövények listáját. Az Ambrosia évente több mint 30 milliárd forint kárt okoz az országnak, ugyanakkor a lakosság 1/5-e szenved az általa előidézett allergiás tünetektől. tudnak alkalmazkodni, ehhez a szélsőséges városi klímához. Ilyen tipikus invázív (hódító, tömegesen felbukkanó) fajok például: a parlagfű, aranyfürt, se- lyemkóró s a bálványfa. Terjedésük súlyos kárt jelent a biodiverzitás (fajok többfélesége) szempontjából, mivel kiszorítják az őshonos fajokat. Tehát az invázív fajok megjelenése és előretörése egy olyan együttes hatás eredménye, amelyben szerepet játszik a környezetszennyezés, zöldfelület-csökkenés, melynek következtében megváltozik az élőhelyek faji összetétele, és ennek okán növekszik a „generalista” fajok betörési lehetősége. A parlagfüvet fel kell számolni! A parlagfű probléma igazi megoldása a fent említett okok együttes felszámolása lenne. Mindaddig, amíg erre nem leszünk képesek; kaszálással és egyéb módszerekkel kell csökkentenünk az invázív fajok elterjedési lehetőségét Erzsébetváros Önkormányzata a fővárosi parlagfű programhoz kapcsolódva a következő lépéseket teszi: Feltérképezi az önkormányzati tulajdonba lévő zöld területeket (köztük társasházak belső udvarát), átvizsgálva a rajta található gyomfaunát. A meglévő allergén gyomnövényeket lekaszáltatja. A kerületen belüli többszöri bejárással ellenőrzi a magánterületek gyomfertőzöttségét. Felszólítja a gyomos területek tulajdonosait a gyomnövények elpusztítására, szükség esetén szankciónál. Sajtó segítségével folyamatosan tájékoztatja a lakosságát. Szaktanácsot ad a védekezés lehetőségeiről (Városüzemeltetési és közrendvédelmi Iroda, Tel: 321- 3058). Az említettek miatt felszólítjuk a zöld területekkel rendelkező területek tulajdonosait, hogy területükön található gyomnövényeket kaszálják le, és ezzel vegyék elejét a most kezdeti virágzási stádiumban lévő parlagfű terjedésének. Erzsébetváros Önkormányzata ellenőrizni fogja, és szükség esetén szankcionálja minden olyan terület tulajdonosát, ahol ellenőrzése során parlagfüvet észlel. A parlagfüves terület tulajdonosával szemben növényvédelmi birság kiszabására kerülhet sor, melynek legmagasabb összege 1 000 000 forint. MHLYEK AZOK AZ EMBERI ÉS ITiRMÉSZErn IÉNYHZŐK, MELYEK SZEREPET JÁTSZOTTAK ÉS JÁTSZANAK ENNEK AZ AGRESSZÍV GYOMNÖVÉNYNEK AZ ELTT2UEDÉSÉBEN? 1. Magántulajdonban lévő, de parlagon hagyott földek. 2. Genetikai hajlam (ha nincs a családban beteg, akkor 10 százalék, ha van beteg, akkor 30 százalék, ha közeli vérrokon a beteg, akkor 60 százalék a valószínűsége, hogy a következő gyermek is allergiás lesz). 3. Táplálkozás (felnőttkori táplálkozás) mértéktelen mennyiségű cukorfogyasztás is szerepet játszik az allergia iránti fogékonyság létrejöttében. 4. Vezető tényező a környezetszennyezés.
